Csempészet és kreatív külkereskedelem: Oroszország tanulja az import nélküli életet

2023. január 05. 12:11

A nemzetközi szankcióktól az orosz gazdaság drámai összeomlását várták, miután ez nem jött be, most azt ragozzák, hogy a szankciók Oroszország termelési kapacitásának folyamatos romlásához vezetnek. A szankciók hatékonysága azon múlik, hogy az oroszok miképp tudják kijátszani azokat.

2023. január 05. 12:11
null
Matus Tibor
Matus Tibor

Amikor 2022 márciusában bevezették a legsúlyosabb szankciókat, egyes közgazdászok az orosz gazdaság gyors, akár 30 százalékos összeomlását jósolták. Ez azonban nem következett be: az olaj- és gázbevételek továbbra is áramlottak, és a valuta hamarosan talpra állt.

ami részben annak is köszönhető, hogy Oroszország egyre inkább alternatív vevőket talál az olajra. Eközben Törökország és Kazahsztán Oroszországba irányuló exportja nőtt. Míg 2021-ben az EU volt Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, addig mostanra Kína átvette ezt a vezető pozíciót: az előző évhez képest az EU most 43 százalékkal kevesebb árut exportál Oroszországba, míg Kína 23 százalékkal többet.

Közvetlenül az orosz invázió elindítása után több nyugati vállalat döntött úgy, hogy kivonul az ottani piacról. Persze az orosz társadalomban is jelen van az a fizetőképes réteg, amely nem hajlandó lemondani ezekről a javakról. 

A Financial Times írása elején bemutat egy csempészt, aki Ausztriában vásárolt be. Az áruk különösebben nem voltak különlegesek – professzionális elektronika, iskolai használatra – de egy olyan nyugati márka gyártotta őket, amely úgy döntött, hogy bojkottálja Oroszországot az ukrajnai invázió miatt. 

A csempész az árukat úgy állította össze, mintha személyes használatra lenne. Az öt bőröndbe pakolt áruk gazdát cserélnek egy isztambuli vendéglőben, hogy folytassák útjukat Moszkvába.   

A csempész számára ez most egy különleges megbízás volt. Általában arra specializálódott, hogy teherautókkal csempéssze ki Európából az Oroszországgal szemben szankciókkal sújtott, sokkal nagyobb méretű és érzékenyebb árucikkeket…

A nyugati szankciókra válaszul egyre nagyobb számban jelennek meg az orosz, úgynevezett import-export szakembereknek, akik szakértői a kiskapuk felkutatásának és az áruk vámon való átjuttatásának.

Igaz, az ilyenfajta kereskedelem rendkívül kiszámíthatatlan és bizonytalan, de megfelelően jövedelmező.

Több csempészútvonal vált népszerűvé.

Európában fedőcégeket hoznak létre, amelyeknek nincs látható kapcsolatuk Oroszországgal.

A termékeket aztán teherautókkal küldik az EU-ból az Oroszországgal vámunióban lévő volt szovjet országok egyikébe, például Kazahsztánba és Örményországba. De ez a fajta export gyakran megakad. Várni kell, és a speciális megrendelések felárral járnak.

A szankciók hatása

Oroszország úgy próbál modern gazdaságot működtetni, hogy nem képes számos olyan alkatrészt, nyersanyagot és technológiát importálni, amelytől függ. A hatás az egész gazdaságban érezhető – a bankoktól kezdve, amelyeknek szerverekre van szükségük a fizetések feldolgozásához, egészen az ország baromfiiparáig, amely Hollandiára támaszkodott, mint a brojlercsirkék szállítójára.

A mezőgazdasági cégek küzdenek a traktorok gumiabroncsainak beszerzésével, míg a légitársaságok nem tudnak külföldi alkatrészeket szerezni repülőgépeik javításához.  

Nehéz olyan iparágat találni Oroszországban, amely nem függ az importtól legalább 50 százalékban

– állítja Elina Ribakova, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet közgazdásza.

Középtávon a szankciók valószínűleg évekkel vetik vissza az orosz gazdaságot. A fogyasztók kénytelenek lesznek alkalmazkodni az áruk szűkebb választékához és a termékek rossz minőségéhez, mint ahogy az volt a szovjet időkben.

„Az élet egyszerűbb lesz, és kevesebb a pénz. Az emberek kevesebbel fogják beérni. Több papír lesz a kolbászban" – mondja egy szankció alatt álló orosz oligarcha.  „Ez 15-20 évig így lesz, ha csak (Putyin elnök) meg nem hal. Alapvetően semmi sem fog változni".

Több papír van a kolbászban?!
Népszerű és olcsó élelmiszer volt a bolognai kolbász Oroszországban, de az 1970-es években megváltozott az íze és az állaga. Mivel egyszerre kezdett eltűnni a WC-papír is a pultokról, az alternatív hírmagyarázatok azt pletykálták, hogy „a kormány WC-papírt rak a kolbászba, hogy kevesebb húst kelljen hozzá adni”. Azóta sem tudták eloszlatni azt a kételyt, hogy az orosz szafaládéba cellulózt kevernek.

Végső soron Oroszország hosszú távú gazdasági jövője attól függ, hogy a külföldi árukra Moszkva képes lesz-e gyorsan előállítani hazai alternatívákat, vagy beszerezni azokat a „baráti” országokból, például Kínából. Ha nem, akkor maradnak a csempészek, akik számára ez egy új aranybánya. A csempészett termékeken elérhető haszon viszont olyan magas, hogy a luxuscikkek a szankcióktól függetlenül mindig be fognak jutni az országba.

Oroszország nem sokkal a háború kezdete után titkosította az importjára vonatkozó adatokat, de azért vannak becslések, amelyek szerint tavasszal, közvetlenül Oroszország ukrajnai inváziója után meredek visszaesés volt tapasztalható, amit ősz felé némi fellendülés követett. A Világbank, az IMF és más intézmények előrejelzése szerint az orosz import a 2022-es teljes évben negyedével csökken az előző évhez képest. 

2022 júniusától augusztusig Oroszország 4,5 milliárd dollárral kevesebbet importált havonta, mint 2021-ben.

Az importált alkatrészek hiánya miatt az autógyártás volt az egyik legsúlyosabban érintett ágazat: az orosz állami statisztikai hivatal, a Roszsztat szerint szeptemberben közel 80 százalékkal csökkent a termelés az előző év azonos hónapjához képest. A visszaesés miatt a tisztviselők a nyáron enyhítettek néhány biztonsági követelményen a blokkolásgátlófékekre (ABS)  és a légzsákokra vonatkozóan. Egy decemberi iparági elemzés szerint a nyugati autógyártók és viszonteladók kivonulása miatt, mindössze 14 autógyártó maradt az orosz piacon. Három hazai márka kivételével mind kínai márkák voltak.

Az egyik oligarcha a Financial Timesnak elmondta, hogy a nyáron két Maybachot vásárolt a Mercedes helyett, amelyet nem tudott beszerezni. Hozzáteszi, ha az első lerobban, akkor a másodikat alkatrészként tudja majd használni.

Egy másik, szankciókkal sújtott oligarcha szerint két, három, négy évig nehéz lesz, aztán majd alkalmazkodnak. „Nézzük meg Iránt. Mindent maguk csinálnak. Saját ellátási láncuk van, és ha nincs egy alkatrészük, akkor beszerzik a feketepiacon. Bármit meg tudnak csinálni. Mi most tanuljuk a leckét, és végül mi is ilyenek leszünk" – mondja.

Az ellátási láncok helyreállítása

Az elemzők szerint a helyi pótlás gyakran nem hatékony, míg a feketepiaci importáramlás hullámzó. A szállítmányok ingadoznak, és a közvetítő országok új szabályokat vezetnek be, amelyek célja az ilyen jellegű kereskedelem kiszűrése. E hónap elején az EU azt javasolta, hogy a szankciók kijátszását bűncselekménynek minősítsék, amire érezhetően visszaesett a szállítók száma. De a csempészek mindig megtalálják a kiskapukat, köszönhetően a kapcsolatoknak és némi kenőpénznek.

Júliusban Putyin Denisz Manturov kereskedelmi minisztert bízta meg, hogy állítsa helyre az ellátási láncokat. Manturov megfogadta, hogy fenntartja Oroszország „technológiai szuverenitását”, és az import helyettesítését „nemzetbiztonsági kérdéssé” teszi. Bár később hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a „piacgazdasági elvek teljes feladását", ám a hazai termelés fellendítésére irányuló törekvés elkerülhetetlenül keményebb állami beavatkozásokhoz fog vezetni, amely korlátozza a versenyt.

A szuperkritikus kategóriába sorolt iparágak közé tartozik a repülőgépgyártás, a gyógyszeripar és az orvostechnológia, a mikrocsipek és a magas szintű informatikai berendezések gyártása, valamint az űrhajók építéséhez szükséges technológia.

Néhány problémára már találtak megoldást. A központi bank által áprilisban az orosz vállalatok körében végzett felmérés szerint kétharmaduk küzd a megszakadt ellátási láncokkal. Nyárra ez a szám 50 százalékra csökkent.

Az orosz kormány többek között legalizálta a „párhuzamos importot”.  Ezzel a nyugati márkájú termékek hosszú listáját a márka beleegyezése nélkül is át lehet juttatni a vámon Oroszországba. Korábban ez kalózkodásnak minősült volna, most azonban félhivatalos kereskedelemnek tekintik. A kormány becslése szerint idén 20 milliárd dollár értékű árut hoztak be ilyen módon Oroszországba, köztük a szeptemberben megjelent új iPhone 14-et.

A Financial Times megszólít egy másik moszkvai „importspecialistát”, aki bútorokra és berendezési tárgyakra összpontosít. Azt mondja, hogy

a párhuzamos import egyik legelterjedtebb módja az, hogy olyan céggel dolgoznak együtt például Kazahsztánban, amelyiknek már van kapcsolata egy nyugati márkával.

Ez a vállalat leadja a szokásos megrendeléseit, lényegesen nagyobb mennyiségben. Kazahsztánban az áru már biztonságban van, mivel nincs vámhatár.

Egy orosz technológiai vállalat vezetője szerint azonban a szürke piaci útvonal kevésbé hatékony a nehezebben beszerezhető importtermékek, különösen a mikrocsipek és a szerverek esetében.

A gyártók sokkal óvatosabbak lettek a mikrocsipekre vonatkozó örmény és kazah megrendelések megnövekedett volumenével kapcsolatban. A két ország számos elvándorolt orosz informatikai szakembernek ad otthont, de egyben csomópontja is a frontokon keresztül megrendelt vámmentes párhuzamos importnak. 

Néhány amerikai vállalat már korlátozta a szállítást például Örményországba. Beszámolnak olyan esetekről, amikor a megrendeléskor a Zoom-on keresztül kell bizonyítania a megrendelőnek, hogy fizikailag nem Oroszországban, hanem Örményországban van, és ott vannak körülötte az alkalmazottak.

Az egyik nagy orosz technológiai vállalat vezetője szerint, ha a szankciók pár évig tartanak, akkor is megéri a piaci ár kétszeresét fizetni a legelterjedtebb csipekért.

Ha azonban a szankciók hosszabb ideig fennmaradnak, akkor Oroszország kénytelen lesz áttérni az alacsonyabb minőségű kínai csipekre. 

A „csináld magad” gazdaság

Egyes vállalatok felmérik az összes ellátási láncot, amelyre eddig támaszkodtak. Kiválasztják a nyugati alkatrészektől túlságosan függő területeket, és ezeket a termékvonalakat felfüggesztik.

Más területeken kreatívak lettek. Ahol korábban mikrocsipeket importáltak a traktorok működtetéséhez, most úgy döntöttek, hogy megpróbálják saját maguk előállítani. Alapvető tranzisztorokat és más csipalkatrészeket vásároltak Ázsiában, és megtanulták, hogyan kell ezeket összeforrasztaniuk.

Más kulcsfontosságú alkatrészekhez elérhető pótlásokat találtak. Például a japán motorokat az orosz szövetséges Fehéroroszországban gyártott alternatívákra cserélték. Természetesen a minszki motor zajosabb, kevésbé gazdaságos és kevésbé megbízható, de ott van, és elérhető.

Szankciók ide vagy oda, összességében elmondható, hogy boldogulnak az orosz vállalatok. Ugyanakkor, a nyugatiak kivonulásával azok a cégek, amelyek eddig átlagos minőségűnek számítottak az orosz piacon,  a szankciók bevezetése óta a piac felső szegmensébe kerültek.

Az importált áruk rosszabb minőségű, régimódi, hazai termékekkel való helyettesítését Branko Milanovic közgazdász technológiai regressziónak” nevezte, ahol a nyersanyagok és alkatrészek importálásával járó méretgazdaságossági előnyök elvesznek.

Várhatóan az oroszok sok mindent képesek lesznek előállítani, csak sokkal drágábban.  

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
almaska
2023. február 17. 22:18
"igazi vesztes a nyugati ipar mert el fogja veszíteni az orosz piac jelentős részét..." Ex lenne a kisebbik baj. A nagyobbik baj az lenne ha az orosz vállalatok a "szankciós dili" után megjelennének a saját fejlesztésű termékekkel a világpiacon ami konkurenciát jelen majd a nyugati vállalatoknak. Ugyanis az a sok embargó arra kényszeríti az oroszokat hogy a korábbi importtermékeket helyettesíteni tudják. Lehet hogy egyik másik talán ugyan olyan jó vagy talán jobb is lesz mint az eredeti importtermék, és az is megtörténhet hogy olyasmit készítenek ami sikertörténet lesz. Az a sok embargó nem csak a fogyasztási szokásokat változtatja meg hanem mást is, például a gondolkodást.
Benedek Zsolt
2023. február 07. 11:47
HAJRÁ OROSZORSZÁG, HAJRÁ OROSZOK! https://www.youtube.com/watch?v=2yyWEzI2gG4 "Nem véletlen, hogy Velencében találkoztam elöször azzal a jelenléttel, amelyet a nyugati kultúra Krisztusnak nevez. Velence nemcsak egy európai város, ahol megpróbálták templomok és kolostorok hálózatával megtestesíteni a kereszténységet. A városnak ezentúl van egy erős érzelmi minősége, ami a mindenütt jelenlévő víznek köszönhető. A város struktúrája közvetlenül a vízből emelkedik ki, ami olyan légkört teremt amelyben a szív könnyebben képes megnyílni. Ez a találkozás szinte véletlen volt. Hosszú távolét után 1989 május 13-án újra Velencében voltam, hogy meglátogassam kedvenc helyeimet a városban. Estefelé az aranymozaikkal bevont Szent Márk bazilikába látogattam, ahol megint megtapasztalhattam e tér szívminőségét. Észrevettem, hogy az oltár melletti kiskapu, amely mindig zárva volt, most nyitva áll. Levették róla a „Belépni tilos” táblát, és láttam, amint néhányan a kapuhoz sietnek és eltűnnek a sötét lejáróban. Érdeklődésem azonnal felébredt. Tudtam, hogy a lejárat a templom mögötti keskeny udvarba vezet, amelyet csak ritkán nyitnak meg a nagyközönség számára. Nekem még soha nem volt olyan szerencsém, hogy láthattam volna. Az udvarban egy kis Szent Tivadar kápolna áll, amelyet Giorgio Spavento alkotott 1490 körül reneszánsz stílusban. Azt gondoltam, hogy a lejáróban eltűnő emberek odamennek esti misére. Megragadtam az alkalmat, és utánuk mentem, bár nem akartam részt venni a misén. Szerettem volna látni a híres kápolnát, amely ismereteim szerint a Szent Márk bazilika kiegészítő pólusa. Kíváncsiságom kielégítését megakadályozta, hogy a mise abban a pillanatban kezdődött, amikor beléptem a kápolnába. Az ajtóban maradtam, és azon gondolkodtam, hogy a megfelelő időpontban elmegyek, és fennmaradó időmet máshol töltöm el. Ekkor vettem észre, hogy minden szem engem figyel. A jelenlevők ugyanis idősek voltak, és közöttük én voltam az egyetlen viszonylag fiatal. Valami különös reménykedést éreztem ebben, s nem tudtam kivonni magamat az események alól, így leültem, hogy részt vegyek a misén. Éppep hogy csak elhelyezkedtem, amikor észrevettem, hogy az oltár felett, közvetlenül az oltárfülke alatt egy erőgömb pulzál, amelynek fehér fénye szétáradt az egész templomban. Többször néztem másfelé, majd vissza, hogy megtudjam káprázik-e a szemem. Eközben egyre inkább meggyőződtem arról, hogy egy szertartásangyalt érzékelek, aki a misét kíséri. Nagyon meglepődtem, hiszen ez volt az első alkalom, hogy nyitott szemmel érzékeltem olyat, ami egyáltalán nem létezik az anyagi síkon. Már régóta foglalkoztam a valóság láthatatlan síkjaival, és különleges érzékelésre tettem szert. Ez eddig abban mutatkozott meg, hogy a kezemmel érzékeltem a finomabb erőket így le tudtam „tapogatni” a környezetemet, és meg tudtam különböztetni a minőségeit. Most azonban valami egészen új dolog történt: olyan fajta belső látás nyilvánult meg, amely a fizikai látással párhuzamosan létezett. Az egyik síkon megfigyelhettem a miséző pap magatartását, aki igen idős volt, és láthatóan nehezére esett ellátni a feladatát. A másik síkon ugyanakkor láttam az oltár felett lebegő fehér fénymag lágy kisugárzását. A kenyér és a bor felmutatásának pillanatában olyasvalami történt, amin elcsodálkoztam. Felülről lefelé, függőlegesen egy emberszerű alak formálódott ki, akinek alakja finom fényszálakból állt . Kétségkívül Krisztust lehetett benne felismerni, mégpedig úgy, ahogyan számos műalkotás révén bekerült kultúránk köztudatába. Később is érzékeltem jelenlétét a hívők között, amikor azok az ostyát vették magukhoz. Még azt is láttam, hogy néhányukat szeretetteljesen megérintette, anélkül, hogy észrevették volna. Szántam őket érzéketlenségük miatt, és helyettük is örültem. Nem volt könnyű beillesztenem a világnézetembe ezt az élményt. Megtanultam, hogy önállóan járjak saját szellemi utamon, függetlenül mindenféle intézménytől és mozgalomtól. Tapasztalataim révén felépített belső fegyelmem segítségével kerestem a kapcsolatot lényem belső magjával, amelyen keresztül -mint minden ember- kapcsolatba kerülhettem az egész teremtéssel. Ehhez kapcsolódtak belsőcsend gyakorlataim és személyes leföldelésem. Ezek nem előre meghatározott szilárd formák voltak, hanem inkább egy formailag mindig más eljárás. Velencei élményem után be kellett vallanom, hogy az a szellemi erő, amit eddig nem kötöttem össze semmilyen formával, egy olyan intézményesített formán keresztül is képes áramlani, amely évszázadok alatt alig változott valamit. Ez elgondolkodtatott. Később újra megfigyeltem az Eukharisztia Ünnepet, és azt láttam, hogy Krisztus emberi formája átváltozott tiszta fénnyé. Ez egy különleges érzelemmel kapcsolodott össze , így jelenléte mindvégig érezhető volt. Ennek az élménynek a hatására úgy éreztem, hogy a látomás jelentős volt saját teremtésemre vonatkozóan is. Végül elmélyült meditáció során koncentrálni kezdtem a misén megtapasztalt Krisztus-alakra. Egy ilyen alkalommal váratlanul felbukkant a szívem közepén , és hozzám szólt , amit ugyan nem hallottam, de megértettem: Amikor ereje és tudása Jézusban megtestesült, azt ígérte nekünk, amit az evangéliumok ma is hirdetnek: Krisztus áldásával mindig jelen lesz, amikor a kenyeret az ő nevében megtörik. Erről az ígéretről van szó, amit ma is megtart. Meghökkentett az a mély bizalom, ami ebből a kijelentésből sugárzott. Érzésemet megerősítendő, egy íntuicióm támadt: Krisztus eredeti megtestesűlésénenek az emberek között az volt a célja, hogy bevezesse az emberiség fejlődésének egy új szakaszát. Ez a szellemi őnálósodás, ami nem külső beavatkozásra, hanem belső támogatástól kísérve megy végbe. Krisztus ”külső” eljövetele, amit az úrvacsora osztása közben láttam, csak ideiglenes segítség. Azok, akik jelenlétének élményében részesülnek -még ha tudattalanul is-, beengedik a szívükbe, és készen állnak arra, hogy belülről kapcsolódjanak össze a Krisztusi Erővel. Szomorúságot amiatt éreztem, hogy mi emberek megriadunk attól, hogy vállaljuk a felelősséget, és önállóan megtestesítsük azt, amire Krisztus ösztönöz bennünket. Ez a felismerés feloldotta bennem Krisztus „külső” és „belső” eljövetelének kettőségét. Világossá vált számomra, hogy a Krisztusi Erő bármilyen módon elérheti az embert , hogy fejlődésében támogassa és inspirálja. Minden csak attól függ, hogy utunkon hajlandóak vagyunk-e önállóan járni vagy sem."
Ukrajnában elpusztult ruszki
2023. február 04. 06:38
Párév és kézzel kaparhatják ki az olajat a földből :D
hátakkor
2023. január 30. 21:21
Az ozon.ru oldalon leértékelve lehet Intel i9 procikat venni. Biztos Szaratov hűtőgéppől kapták ki és dobozolták megtévesztésig Intelnek kinéző dobozokba..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!