A friss hírek szerint újra messzebb kerülünk a megváltónak tartott fúziós erőmű megvalósulásától. Még legalább két-három évtized, mire a nap működési elvét utánozva nagyobb léptékben, végtelen áramtermelésre tudjuk fogni az atomokat.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
A Franciaországban épülő fúziós prototípus erőműnek, azaz a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktornak (ITER) tervezett átadása legalább öt évet, 2035-re fog csúszni. Így az energia „Szent Gráljára” még tovább kell várni. Ha valami váratlan felfedezés nem történik, akkor a fúziós elven működő atomreaktorok széles körű kereskedelmi megjelenése bőven áttolódik a század második felébe.
Mint ismert: az elméleti fizikusok már száz éve foglalkoznak a fúziós energia elméletével, ami azt jelenti, hogy itt a Földön leutánozzuk a Napban zajló folyamatokat, és megteremtjük a körülményeket a magfúzióhoz, amelynek energiájából elektromos áramot termelhetünk.
A Nap magjában 10 millió Celsius-fokos hőmérsékleten, óriási gravitációs nyomás által történik a hidrogén atommagok fúziója, amelynek következtében hélium és rengeteg energia jön létre.
A fiatal és középkorú csillagok is hatalmas mennyiségű fúziós energiát sugároznak ki. Az emberiség túlnyomó többsége felfogta ennek gazdasági jelentőségét, így mára a nemzetek java csatlakozott a földi magfúziós kísérleteket övező együttműködéshez, ami már önmagában is siker.
A Földön azonban nincs könnyű dolgunk: itt a Napban lezajló folyamatnál mesterségesen csak jóval alacsonyabb nyomást tudunk produkálni, ezért a két atommag egyesüléséhez 100 millió Celsius-fok feletti hőmérséklet kell. A jelenlegi ismereteink szerint pedig nem tudunk előállítani olyan anyagot, amely ezt a hőt kibírná. Ezért szupermeleg gázt, plazmát használnak erre, és mágneses mezőben (a reaktor falától így távol tartva a szuperforró anyagot) próbálják az atommagokat e plazmában egyesíteni. Az ITER-ben erre egy 18 méter (hat emeletnyi) magas, 1350 tonnás reaktorkemencében kerülne sor. (Egy ekkora reaktort darabokra szedve is csak legalább 34 darab pótkocsis kamion tudna elszállítani.)
A fúzió alapvető céljai közt szerepel a magas hő termelése, a stabil állapotú plazma létrehozása, és a fúziós ütem fenntartása legalább nyolc percig, ami nem távoli célkitűzés, hiszen 480 másodpercig kellene kitartania az egyesülések folyamatának. A deutérium- és tríciummagok (a hidrogén izotópjai) egyesülése során hélium atommag és nagy energiájú neutron jön létre.
A Nemzetközi Űrállomás mellett ez a második tudományos elképzelés, amely ennyi országot érdekeltségbe fogott össze: mintegy 35 állam csatlakozott az ITER-tervezethez.
A tudománypolitika malmai azonban lassan őrölnek: az 1980-as években kezdődött puhatolódzás a nemzetközi együttműködés tető alá hozásáról. A hidegháborúban indult projekt számára tehát eléggé kalandos út vezetett addig, míg a 2000-es évek elejére felállt a résztvevők köre.
Washington és szövetségese, Kanada többször ki- és belépett az együttműködésbe. Az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, Dél-Korea, Japán, Nagy-Britannia, az Európai Unió tagállamai – hogy csak a jelentősebbeket említsük – még 2006-ban megalapították az ITER-t, hogy átfogó kísérleteket végezzenek a magfúzió kutatása terén.
A kísérleti reaktor működési idejét húsz évben határozták meg. A részt vevő országok tízmilliárd dolláros költségvetést szavaztak meg az egész tervezetre, a pluszkiadásokat pedig az államok gyűlésének kell jóváhagynia, ám a következő találkozó jövő nyáron esedékes.
Miért ennyire fontos a magfúzió?
Miért ez a rendkívüli érdeklődés a fúziós technológia iránt? Mert az egész emberiségnek kell a tiszta, szabályozható, kiszámítható és tervezhető energia. A fúzió biztonságos. Ha valami probléma merül fel, a fizikai törvényeknél fogva szinte azonnal, automatikusan leáll a reaktor, ezzel a technológiával elképzelhetetlen a csernobili, a fukushimai vagy bármilyen hasonló baleset.
A fúziós reaktorok alacsony szén-dioxid-kibocsátásúak, a jelenlegi maghasadásos technológiákkal szemben a visszamaradt anyag felezési ideje nem hosszú évezredekben, hanem évtizedekben, esetleg legfeljebb évszázadokban mérhető. A jelenleg az atomreaktorokban használt uránium-235 maghasadásánál háromszor több energiát termel. A tudósok megállapítása szerint a deutérium-trícium fúzió termeli a legtöbb energiát, és ehhez kell a legkisebb energiabefektetés.
A magfúzió hatalmas hőmérsékleten valósul meg, mintegy 150 millió Celsius-fokot kell elérni az ITER 840 köbméteres tartályában a kísérleti plazmafúzióhoz. A folyamat körülbelül négyszáz másodpercig tart. Noha az ITER már képes lesz fúziós energia termelésére, ezzel csak bizonyítani akarják a magas hőmérsékleten megvalósuló magfúzió tényét. Az ITER 500 megawattos teljesítményét meghaladó 2000 MW-os DEMO reaktora lesz majd képes ipari méretekben az áramtermelésre. De annak még igazi céldátuma sincsen…
De mi a baj a készülő kísérleti reaktorral, amiről a napokban számolt be az ITER Organization új vezetője, Pietro Barabaschi? A szokásos hiba, amelyet már januárban a flamanville-i hagyományos reaktornál megállapított a francia Nukleáris Biztonsági Hatóság, az ASN. Mégpedig repedéseket találtak a Dél-Koreából érkezett reaktoron, amelyek csak speciális mikroszkóppal fedezhetők fel. . Fennáll a veszélye annak, hogy ilyen magas hőmérsékeleten végzett egyesülés deformálhatja akár még az épületet is. Egyszerűbben: egy kis plazmafluktuáció esetén is leolvadhat és tönkremehet a csillagászati árú reaktor.
A francia mérnökök közlése szerint ráadásul nem egyedi hibákat találtak, hanem szerintük
Ennek korrigálása – kezdve a újratervezéstól egészen a megvalósításig – öt évet vesz igénybe, tegyük hozzá: legalább. Arról nem is szólva, hogy ki kell emelni az épületből a hibásnak bizonyult monstrumot.
Ez alapján most úgy tűnik, hogy talán majd az évszázad második felében, jobbára csak utódaink élvezhetik a fúziós energia áldásait.
Tehát továbbra is a legfontosabb a türelem. Ha hihetünk a tudósoknak, egyszer a kezünkben lesz a csillagok energiája itt a Földön.
Bár talán a mai középkorú felnőttek nyugdíjas korára, mondjuk egy-két évtizeden belül, mégis megvalósulhat valami. Ha nem is a csigalassúságú állami-központi projektek, hanem a még eléggé apró, bár dollármilliárdokkal megtámogatott startupok révén. Valahogy úgy, ahogy a nem állami űrprogramok sikereket értek el az elmúlt években a nagyokkal szemben. A tíz legígéretesebb fúziós energia startupról itt olvashatnak.
(Fotó: 123RF)
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Úgy tűnik, újraindul az amerikai atomkorszak. A Biden-kormányzat a múlt héten jelentette be, hogy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt nyújt egy délnyugat-michigani atomerőmű újraindításához, annak ellenére, hogy a méregzöldek reakciója borítékolható. Ez a döntés precedensértékű, ugyanis ez lenne az első ilyen létesítmény, amelyet megint működésbe hoznak az Egyesült Államokban.
Dróntámadás érte az atomerőművet Ukrajna megszállt részén, a két fél egymásra mutogat, de ez tényleg nem játék – Somkuti a Mandinernek!
Az egyik blokkot is eltalálták az ukránok.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Az amerikai sajtó is figyelemmel kísérte a magyarországi CPAC Hungaryt.
