A forint hektikus időszakot tudhat maga mögött. Az év eleji erősödést keresztbe törte a háború. A Magyar Nemzeti Bank csapatának többször is határozott lépéseket kellett tennie a helyzet normalizálására. A piaci reakciók mindeddig igazolják is a jegybank lépéseit.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Sokszor csak a napi, heti forint-euró mozgásokat nézzük, így érdemes most kicsit „távolabbról”, az elmúlt 8 hónap tükrében megnézni a forint kurzusának alakulását. A magyar fizetőeszköz 2022-ben igazi hullámvasútra ült. Március 10-én például hatalmasat ugrott: 2,8 százalékkal zárt erősebben a forint, mint 9-én. Május 25-én viszont 2,5 százalékot gyengült, ugyancsak egyetlen nap alatt – ez nem tűnik soknak, de devizák esetén ez óriási mértékű mozgás 24 óra alatt. A továbbiakban a devizánk idei mozgásának öt nagyon eltérő szakaszát mutatjuk be.
Ma már kevesek emlékeznek erre, ám a forint az idei évet igen jelentős erősödéssel kezdte. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, január első felében közel 5 százalékkal került lejjebb az EUR/HUF értéke. Ezt az erős szintet egészen a háború kitöréséig sikerült is megőriznünk.
A szomszédunkban kitörő háború természetesen azonnal átrendezte a korábbi trendeket. A befektetők egymást taposva igyekeztek a konfliktustól minél messzebbre vinni pénzüket. Ez esetünkben a magyar papírok és a forint erőteljes eladását eredményezte, ami lenyomta a nemzeti devizánk értékét. Nem csoda, hogy a magyar tőzsdeindex, a BUX is több mint 20 százalékot veszített az értékéből csak februárban, közvetlenül a háború kirobbanása után.
A negatív hatásokat természetesen a forint sem tudta elkerülni. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, a harcok kirobbanásnak első két hetében közel 10 százalékkal lett gyengébb. A régiós szinten is jelentős veszteséget a háború közelsége és – paradox módon – a magyar piac kedvező likviditása okozta.
A Magyar Nemzeti Bank vezetése határozottan és gyorsan reagált a helyzetre. Március 8-án 100 bázisponttal emelte az egynapos és az egyhetes fedezett forinthitel kamatát. Ezzel jelentős mértében megdrágította a magyar fizetőeszköz elleni spekuláció költségét.
A forint árfolyama pedig a piaci összefüggéseknek megfelelően reagált. Ahogyan a 3. ábra is mutatja, a következő közel egy hónapban a magyar fizetőeszköz több mint 5 százalékot erősödött az euróval szemben.
Az „atombombát” azután április elején dobta le Magyarországra az egyik legfőbb szövetségesünk, az Európai Unió. Az Európai Parlament ugyanis megszavazta azt az állásfoglalást, amely javasolta az Európai Tanácsnak az orosz olaj-, szén-, nukleárisanyag- és gázimport tiltását.
Az energetikai szankciók belengetése világos jelzést adott a piacoknak. Egyértelmű volt, hogy az energiafelhasználásának felét importálni kénytelen Európa, így az öreg kontinens komoly energiahordozó-hiánnyal fog küzdeni, mely az olaj, és különösen a gáz árának elszállását fogja eredményezni.
A földgáz ára ekkor még – jelentős vásárlások hiányában – nem igazán reagált erre a hírre, ám a nyár közepétől kezdve brutális emelkedésbe kezdett. Néhány hét alatt a légnemű energiahordozó egy megawattórájának ára 100 euróról 350 euró környékére ugrott.
Az energia tekintetében jelentős behozatalra szoruló Magyarország esetében minden piaci szereplő tudta, mit lehet várni.
És pontosan ez az, ami az EP szavazása után meghatározta a forint árfolyamát. Ahogyan azt a 4. ábra is mutatja, a magyar fizetőeszköz több mint 15 százalékot gyengült a fentiek következtében.
Ezzel párhuzamosan felfüggesztette az egyhetes fedezett hiteleit. Ez további likviditást vont el a magyar fizetőeszköz ellen játszóktól. Azaz még nehezebb volt a forint ellen spekulálni.
Emellett komoly szóbeli intervenciót is tett. Kijelentette, hogy az MNB „az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni” a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Ezzel világossá tette a piac számára, hogy a forint gyengítése ellen a jövőben is gyorsan, keményen és határozottan fog fellépni.
Emellett a jegybank vállalta, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Ez a lépés pedig jelentős mértékben csökkentette a piaci forinteladásokat, azaz kivette a képletből a magyar pénz gyengülésének az EP szavazás óta meglévő lényeges komponensét.
A magyar jegybank egyértelmű és célzott lépései nem csupán megállították a forint korábbi napokban tapasztalható drámai gyengülését, hanem még arra is képesek voltak, hogy a hazai fizetőeszköz értékét jelentős mértékben növeljék.
Ahogyan azt az 5. ábra is mutatja, a forint erősödése azóta is töretlenül folytatódik. Az elmúlt hetekben a magyar pénz közel 7 százalékot nyert vissza az értékéből.
A magyar gazdaság stabil és erős volt a háború kirobbanása előtt. Ezt semmi nem mutatja jobban, mint a forint erősödése a háború kitörése előtt.
A harcok kirobbanása azonnal lejtőre tette a régiós devizákat, így a magyar fizetőeszközt is. A negatív folyamatokat azonban az MNB egy célzott kamatemeléssel még képes volt megállítani.
Az Európai Parlament által április elején elfogadott energia-embargós javaslat azonban atombombát dobott a forintra. A gázárak elszállása és a magyar folyó fizetési mérleg negatívba fordulása azzal fenyegetett, hogy a mélybe húzza a magyar pénz vásárlóértékét.
A Magyar Nemzeti Bank vezetése azonban október közepén egyértelmű, határozott és kőkemény lépéseket tett. A forint elleni spekuláció brutális megdrágításával, az ehhez szükséges likviditás elvonásával, az energiaimporthoz szükséges deviza rendelkezésére bocsátásával és világos szóbeni intervencióval egy pillanat alatt erősödő pályára tette a forintot.
Orbán Magyarországa maffiaállam, Trump nem is szereti, nem voltam a rezsim embere – pikáns interjút adott a lengyel Rzeczpospolitának a politikus.
A kormánypárti szavazók 95 százalékos arányban, tehát gyakorlatilag egyhangúan gondolják úgy, hogy a tűzszünet lenne a helyes megoldás.
Egyeseknek politikai, míg másoknak gazdasági érdekeik fűződnek ahhoz, hogy ez a háború folytatódjon – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Sem Oroszország, sem Kína nem tervez részt venni rajta.
Nem Lengyelország és a NATO akar háborút, hanem Oroszország akarja továbbra is folytatni elfogadhatatlan háborúját. Világos?
A miniszterelnök szerint Magyarország és a családok békéje lesz a tét a június 9-ei választáson.
Az orosz elnök továbbra is tagadja, hogy köze lenne az épülethez.
Hasznos a tagságunk, vagy ez csak egy „papucs orrán pamutbojt" típusú szervezet?
