Szerbiai szakemberek szerint a nyári időszámítás kitolása az őszi és a téli hónapokra akár a villanyáram megtakarítása szempontjából is megfontolandó, hiszen a nappali fény melletti munkát jobban ki lehet így használni. Figyelmeztetnek ugyanakkor arra is, hogy a döntés előtt először meg kell vizsgálni, hogy a foglalkoztatottak legnagyobb hányada reggel hány órakor kezd el dolgozni.
Milan Banjac, a Belgrádi Gépészeti Kar professzora a szerbiai Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában rámutatott, a téli időszakban energiamegtakarítást lehetne elérni, ha
a közép-európai időzóna helyett Szerbia is csatlakozna a kelet-európai, a GMT+2 időzónához, amit Bulgária és Görögország is alkalmaz.
Mi van a tervek mögött?
Mint elmagyarázta, igaz a téli és a nyári időszámítást is annak idején az energiahatékonyság miatt, vagyis az energiamegtakarítás miatt vezették be, hogy a munkavégzés időszakát a nappali fény időszakához igazítsák, mégis Szerbia esetében, aki az időzóna szélén helyezkedik el, az időátállítás nem hozta meg a várt eredményeket.
Szavai szerint Belgrádban és Párizsban jelenleg ugyanannyi az idő, ám a napfelkelte nem ugyanabban az időben van mindkét városban. Mint mondta,
amíg Párizsban 8 óra körül pirkad, Belgrádban 7 óra környékén.
Éppen ezért a szavai szerint nem lenne szabad Szerbiának a nyári időszámításról áttérni a téli időszámításra, a jelenlegi időszámítás sokkal jobban alkalmazkodik a polgárok munkaidejéhez.
Vagyis a téli időszámítással való átálláskor a jelenlegi 7 órás napfelkelte 6 órakor történne, és a naplemente a jelenlegi 17 óra helyett már 16 órakor következne be. Mint leszögezte sokkal jobban megfelelne Szerbiának, ha a Greenwich +2 időzónához csatlakozna, és a munkaidő kezdetét reggel 7 órára tennék. Ennek a döntésnek a hatása pedig már az energiamegtakarításban is megmutatkozna.
Ljubodrag Savić (Lyubodrág Szávity), a belgrádi Közgazdasági Kar professzora ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy ilyen döntés előtt először fel kell mérni, hogy a foglalkoztatottak többsége hány órakor kezd el dolgozni, vagyis mekkora azok aránya, akik 6 órától dolgoznak, és hányan vannak akik 7-8 órától. Ebben az esetben a termelésben dolgozók aránya és munkaideje adhatna elsősorban mérvadó választ. Rámutatott ugyanakkor, hogy még emellett is számos paramétert figyelembe kellene venni, már csak azért is, mert
a nap hossza napról napra változik, így ezt havi lebontásban kellene vizsgálni,
mégiscsak egy féléves periódusról van szó. Csak egy ilyen analízis után lehetne valós kimutatásokkal igazolni a villanyáram megtakarítását.
Észak-Macedónia azonban úgy tűnik határozottabb ebben a kérdésben, hiszen a macedón kormány úgy rendelkezett, a gazdasági minisztériuma fontolja meg annak lehetőségét, hogy október végén nem térnek át a téli időszámításra, ugyanis úgy ítélték meg, hogy a nyári időszámítás energiamegtakarításhoz vezethet. Az észak-macedóniai kormány ezen az ülésén több olyan válságkezelő intézkedésről is döntöttek, amelyek az energiaválság kezelésére vonatkoznak.
Az óraátállítás megszüntetésének kérdése nem új keletű, az Európai Bizottság 2018-ben már adott erre javaslatot, de még az EU-tagállamok egyike sem tudott döntést hozni.
Hiába az Európai Parlament néhány éve elfogadott döntése, hiába utasítja el az európai polgárok többsége, az óraátállítás továbbra is velünk maradt. A járvány alatt érhető módon más prioritások foglalkoztatták a döntéshozókat. A magyarok is már számtalanszor kinyilvánították, hogy többségük értelmetlen nyűgnek gondolja az óraátállítást. A magyar válaszadók kétharmada egyébként, ha választhatna, a nyári időszámítást választaná.
Hiába az Európai Parlament néhány éve elfogadott döntése, hiába utasítja el az európai polgárok többsége, az óraátállítás továbbra is velünk maradt. A járvány alatt érhető módon más prioritások foglalkoztatták a döntéshozókat. A magyarok is már számtalanszor kinyilvánították, hogy többségük értelmetlen nyűgnek gondolja az óraátállítást. A magyar válaszadók kétharmada egyébként, ha választhatna, a nyári időszámítást választaná.