Öt elgondolkodtató ábra a szankciók hatékonyságáról

2022. augusztus 26. 05:58

Egy szankciós politika akkor nevezhető sikeresnek, ha a vele megcélzott államot jobban sújtja, mint azt, amelyik élt ezzel az eszközzel. Néhány gazdasági mutató azt sugallja, hogy a szankciós politika jobban fáj az EU-nak, mint Oroszországnak.

2022. augusztus 26. 05:58
null

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

2014 óta az Európai Unió számos szankciót hozott Oroszországgal szemben az ukrajnai helyzet elleni tiltakozásként. Ezek között szerepeltek utazási tilalmak, vagyoneszközök befagyasztása, a pénzügyi és az energetikai szektor elleni intézkedések, valamint gazdasági és kereskedelmi szankciók is. 

A kereskedelmi szankciók között vannak az orosz importot, és vannak az orosz exportot korlátozó intézkedések is. A tiltott termékek listájának összeállításánál fontos szempont volt, hogy a szankciók orosz gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatása minél nagyobb legyen, azonban az uniós vállalkozásokra és polgárokra gyakorolt negatív következmények korlátozottak legyenek.

Tény, hogy vannak olyan gazdasági mutatók, melyek azt sugallják, hogy az EU szankciós politikája sikeres volt. Ilyen például az éves GDP-növekedés mértéke, mely 2022 második negyedévében jóval erősebben esett vissza Oroszországban, mint az Európai Unióban. 

Más mutatók azonban árnyalják ezt a képet. Ilyen például az üzleti- és a fogyasztói bizalmi index, melyek mindegyike nagyobb mértékben esett a háború kitörése és a szankciók szigorodása óta az EU-ban, mint Oroszországban. 

A szankciós politikát azonban erősen megkérdőjelezi az, hogy számos fontos mutató jobban alakult az elmúlt hónapokban Oroszországban, mint az Európai Unióban. A következőkben ezeket az indikátorokat tekintjük át. 

Az 1. ábra tanúsága szerint az orosz munkanélküliségi mutató nem csak alacsonyabb Oroszországban, mint az unióban (3,9 százalék a 6,0 százalékkal szemben), de többet is csökkent január óta. Tény azonban, hogy ezen indikátor alapján az EU állampolgárainak sincsen okuk komoly panaszra. 

1. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.
1. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.

Látványosabb a divergencia a feldolgozóipari beszerzési menedzser indexnél. Ahogyan azt a 2. ábra mutatja, január óta az orosz mutató kicsivel 52,0 pont alatti értéke 50,5-re esett, miközben az EU azonos indikátora 58,5-es értékéről 50,0 alá zuhant. Azaz nem csak alacsonyabb, nagyobb pesszimizmust mutató az uniós érték, mint az orosz, hanem a csökkenés mértéke is nagyobb az EU esetében. 

2. ábra: A feldolgozóipari beszerzési menedzser index alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.
2. ábra: A feldolgozóipari beszerzési menedzser index alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.

Nagyon érdekes képet mutat a szolgáltató cégek beszerzési menedzser indexe (3. ábra). Az első hónapokban az uniós mutató emelkedett (a januári 51,0 pontról 57,5 pontra áprilisban), míg az orosz csökkent (a januári 50,0 pontról 38,0 pont alá esett márciusra). Ezután azonban mindkét trend megfordult. 

3. ábra: A szolgáltató cégek beszerzési menedzser indexének alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.
3. ábra: A szolgáltató cégek beszerzési menedzser indexének alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.

Az orosz indikátor 55,0 pontra emelkedett, míg az uniós 51,0 pontra csökkent. Azaz a legfrissebb adatok alapján optimistábbak az orosz cégek beszerzési menedzserei, mint az EU-ban tevékenykedőké, sőt az orosz vezetők lényegesen bizakodóbbak most, mint januárban voltak, míg az EU esetében a januári szinten tartózkodik a mérőszám értéke. 

Szintén ellentétes irányba mozog az elmúlt hónapokban a két inflációs mutató is (4. ábra). Az orosz indikátor az áprilisi 18 százalékos értékről 15,0 százalékra csökkent júliusra, miközben az EU értéke az áprilisi 8 százalékról 10 százalék közelébe növekedett júniusra. 

4. ábra: Az inflációs ráta alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.
4. ábra: Az inflációs ráta alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.

Bár az uniós inflációs ráta még mindig alacsonyabb, mint az orosz, az elmúlt hónapok tendenciái, halmozva az Európában egyre jobban elszabaduló energiaárakkal valószínűsítik, hogy már nem sokáig lesz alacsonyabb a drágulás üteme az EU-ban, mint Oroszországban. 

A leginkább megdöbbentő grafikon mégis a folyó fizetési mérlegé (5. ábra). Ennek tanúsága szerint a szankciók dacára egyre több pénz áramlik külföldről Oroszországba, miközben egyre több pénz áramlik ki az EMU-ból más államok felé. 

5. ábra: A folyó fizetési mérleg alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.
5. ábra: A folyó fizetési mérleg alakulása Oroszországban (kék folytonos görbe) és az EU-ban (fekete szaggatott, jobb skála). Forrás: Tradingeconomics.
Míg az euroövezet folyó fizetési mérlege 6,8 milliárd eurós hiányt mutatott idén januárban (mely az első negatív érték volt az elmúlt bő másfél évben), és 7,4 milliárd eurós többletet márciusban, addig a május 15,4 milliárdos hiányt hozott a valutaközösség számára. Ennél nagyobb hiányt csak néhány hónapban regisztráltak az elmúlt 25 évben. 

Ezzel szemben Oroszország többlete 47 milliárd amerikai dollárt tett ki 2021 negyedik negyedévében, mely érték 68 milliárd dollár fölé emelkedett az idei első, és a 70 milliárd dollárt is meghaladta az idei második negyedévben. 

Fontos kiemelni, hogy 2022 előtt a keleti állam többlete soha nem haladta meg a 40 milliárd dollárt. Az elmúlt három negyedév tehát nem csak növekvő, de rendre rekord többletet mutat. Az oroszok többlete tehát csúcsokat döntve emelkedik, miközben az EU hiánya egyre nagyobb. 

Ezek a folyamatok azért nagyon furcsák, mert a szankcióktól pont ellentétes hatást várunk.

A gazdasági korlátozó intézkedéseknek Oroszország bevételeit kellene csökkentenie, nem az európai államokét. Az, hogy a folyamatok ezzel ellentétesek, komoly kérdőjeleket vet fel az EU szankciós politikájával kapcsolatban. 

Összefoglalás

Az Európai Unió szankciós politikájának a célja az volt, hogy komoly gazdasági csapást mérjen Oroszországra, egyben garantálva, hogy az EU állampolgárai és vállalkozásai minél kevésbé érzik meg a korlátozó intézkedések negatív hatásait. 

A fent bemutatott mutatók azonban komoly kérdéseket vetnek fel a megtett lépések sikerességével kapcsolatban. Bár a gazdasági növekedés valóban jóval nagyobb mértékben esett vissza Oroszországban, mint az EU-ban, más mutatók ezzel pont ellentétes képet mutatnak. 

Az orosz munkanélküliségi ráta nemcsak kedvezőbb, de jobb trendben is mozog. A feldolgozóipari és a szolgáltatásban dolgozó cégek beszerzési menedzserei is bizakodóbbak Oroszországban, mint az unióban, ráadásul időben is jobban alakulnak a mutatók a keleti országban. Az infláció most még magasabb Oroszországban, mint az EU-ban, ám míg az orosz mutató az elmúlt hónapokban már csökkenést mutat, addig az európai közösség értéke meredeken emelkedik. A mostani trendek alapján szeptemberben már alacsonyabb lehet a drágulás üteme Oroszországban, mint az EU-ban. 

A szankciós politika kudarcát leginkább a folyó fizetési mérlegek összevetése mutatja. Míg az orosz mutató jelentős, egyre növekvő, negyedévről negyedévre csúcsokat döntő többletet mutat, addig az EU hiánya egyre nagyobb. Ez pedig pontosan az ellenkezője annak, amit egy sikeres szankciós politika esetén látni kellene. 

Összesen 93 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Galerida
2022. október 03. 21:10
Amikor az EU vezetőit annak idején megválasztottuk, akkor még csak az uborka görbületére, a malacok játszóterére és hasonló problémák megoldására alkalmas emberek kerültek döntési pozícióba. Sajnos az a szint megmaradt....
Józsi6
2022. október 03. 21:10
Orbán: nekünk sohasincs igazunk, de mindig igazunk lesz. Most is bejött.
darázs
2022. október 03. 21:10
egyszerűbb a képlet az oroszoknak azonnal le kellett volna mondani a természeti kincseikről a demokratákat támogató héják javára. Így Ukrajnával egy ligában focizgathatna konfliktusok nélkül.
pipa89
2022. október 03. 21:09
Pontosan látják a brüsszeliták is és a Gazdáik is. Csakhogy pont ez a céljuk: robbantani az EU-t., erősíteni a petrodollárt. A homo brüsszelicus árulása kulcs a 2010/2015 utáni események alakulásában, a globalista hadiipari komplex forgatókönyve nélkülük nem mehetett volna végbe. A német csőd 1xre uniós csőd és az összes nemzet gazdasági csődje lesz. Egyetlen kiút a kiegyezés lenne az oroszokkal az USA-t magunk mögótt tudva. Ez a lehetetlen küldetés NATO-val a nyakunkban. Európát az USA a NATO nevű nyakörves pórázon tartja!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!