Az 1980 óta eltelt négy évtized alatt a világ energiafogyasztása megduplázódott, 77 billió kilowattóráról (kWh) közel 155 billió kWh-ra nőtt. Persze nem minden ország fogyaszt egyformán. Ha egy főre átszámítjuk az energiafogyasztásukat, akkor akár több százszoros különbségeket is megfigyelhetünk. Lássuk, Magyarország hogy áll ebben a kérdésben!
Összehasonlítva az 1800-as évekkel az energiafogyasztásunk nagyjából a húszszorosára nőtt. Igaz, akkor még főképp a fára, a szárított trágyára és az izomerőre támaszkodtunk. Akkor jelenik meg a szén, amelynek aránya az energiamixben csupán 1,7 százalék volt, ez is főleg az angoloknak köszönhetően. Ahogy az első ipari forradalommal kezdtek elterjedni a gőzgépek, úgy növekedett a szén aránya is az energiakeverékben. A szén 1920-ban érte el a legnagyobb arányt az energiamixben, 54,4 százalékot, és ezt a pozícióját lényegében a második világháborúig megtartotta.
Bár az első olajkutat már 1859-ben megépítették, az olaj felhasználása főképp az autók, robbanómotorok elterjedésével kezdett növekedni. Míg az 1950-es években az olaj aránya az energiamixben csupán 19,1 százalék volt, ez az ezredfordulóra már 35 százalék fölé emelkedett. Hasonlóan emelkedett a földgáz aránya is az 1950-es évek 7,3 százalékról az ezredforduló 19,7 százalékára.
A szén ugyan elvesztette pozícióit az otthoni fűtési piacon a gáz és a villamos energia, a szállítási piacon pedig az olaj révén, de az aránya az energiamixben még mindig 22,5 százalék maradt, ugyanis még ma is a világ villamosenergia-termelésének több mint egyharmadát adja.
Mivel a világ energiafogyasztása exponenciálisan növekszik, a szén arányának csökkenése az energiamixben egyáltalán nem jelenti azt, hogy a világ mennyiségben is kevesebbet fogyasztana belőle, sőt.
A megújuló energiaforrások a mai energetikai átalakulás középpontjában állnak. Az országok fokozzák erőfeszítéseiket a kibocsátás visszaszorítására, így a nap- és szélenergia-kapacitások világszerte bővültek, az elmúlt két évtizedben változott a megújulók aránya is a globális energiamixben:
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) megbízásából készült kutatás szerint 2050-ig a nettó nulla érték eléréséhez globális szinten 125 billió dollár klímabefektetésre van szükség. Lesz mit csinálni, igaz, 2021-ben a világ már 755 milliárd dollárt költött alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatechnológiák bevezetésére, ami 27 százalékkal több, mint az előző évben.
Persze a fogyasztásban sincs egyenlőség. Bár az elmúlt negyven évben a világ energiafogyasztása megduplázódott, viszont a feltörekvő gazdaságokban az egy főre jutó energiafogyasztás csak körülbelül 14 százalékkal nőtt. Óriási a különbség a legfejlettebb és a legszegényebb országok fogyasztása között. Elég rátekinteni a világ első és utolsó tíz országának adataira.
Persze az izlandiak védelmében azért mondjuk el, hogy az ország bőséges geotermikus erőforrásainak köszönhetően Izland villamosenergia-termelésének több mint 99 százalékát a geotermikus és vízerőművek adják. A sok energia 66 százalékát alumíniumtermelésre fordítják. Emellett az olcsó és tiszta villamos energia nagy ösztönzést jelent az adatközpontoknak és a bitcoinbányászoknak, akik az energia 5 százalékát fogyasztják el.
Magyarországon az egy főre jutó energiafogyasztás 2021-ben 29 291 kWh-volt, ami azért magasabb, mint a 19 836 kWh-ás globális átlag. Magyarországon 1978-ban és 2006-ban volt a legnagyobb energiafogyasztás, ez akkor meghaladta fejenként a 30 ezer kWh-át. 2014-ben lecsökkent 24 ezer Kwh-ra, azóta folyamatosan növekszik.
Ahogy a gazdaság fejlődik, a falvakba bevezetik a villanyt, az iparágak növekednek, kialakulnak a megavárosok, és ez mind-mind magasabb energiafogyasztáshoz vezet. Globális szinten, ha a gazdasági növekedés folytatódik, az egy főre jutó energiafogyasztás valószínűleg továbbra is folyamatosan emelkedni fog.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A Föld napja alkalmából a jól ismert környezetvédő és felfedező, Bertrand Piccard a CNBC-nek adott interjút. Szerinte sokkal jobban figyelnünk kellene az energiapazarlás csökkentésére, mert a megújuló energiákra való áttérés a hatékonyság javítása nélkül mit sem ér.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
A hátvéd hibái ellenére is biztató a helyzet az adatok szerint.
Egy közeli évet jelölt meg a volt miniszterelnök, aki Magyar Péterről is elmondta a véleményét.
Bár a tüntetéseket antiszemita incidensek kísérték, több sztár szerint a média ferdít a megmozdulásokról.
