Fizetésképtelen a Naftogáz: elkerülhető-e a gazdasági dominóhatás?

A Naftogáz szerint lett volna lehetősége a kifizetésre, mivel a cég számláin volt elegendő pénz, de a kormány nem engedélyezte a műveletet. És a jelek szerint a Naftogáz csak az első a listán, amelyet más állami cégek is követhetnek. A kormány utasította ezen cégeket, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat az Ukrenergo (energiaszolgáltató) és az Ukravtodor (közútkezelő) állami vállalatok kötvényeinek lejártával járó kifizetések kétéves halasztásáról. Kérdéses, hogy mennyire fog sikerülni ez az akció, hiszen a Naftogáz is próbálkozott ezelőtt halasztást kérni a kötvénytulajdonosoktól, de nem járt sikerrel.

Bár a közelmúltban Ukrajna megállapodott más hitelezőkkel (pl. a Párizsi Hitelezők Klubjával), hogy 1,5 évre elhalasztja eurókötvényei kifizetését, de ez inkább csak formális előjele volt a közelgő problémáknak.

A gyakorlatban tervezett nemfizetésről beszélhetünk, hisz a kormány minden áron meg kívánja akadályozni a valuta kiáramlását az országból és bebiztosítani magát arra az esetre, ha a nyugati partnerek nem tudnák (vagy nem akarnák) finanszírozni, hisz jelenleg a költségvetési hiány óriási – előző becslések szerint 50 milliárd USD.

Úgy néz ki, hogy Ukrajna nem kapja meg azt a pénzügyi támogatást, amelyre számított, ezért dilemmába ütközött: a külső tartozást fizetni, vagy a hadikiadásokat.

Az egy másik dolog, hogy bár a hitelező országok megértőbbek és engedélyezik a halasztást, a magánkötvény-tulajdonosokkal már nem olyan egyszerű az egyezkedés (a Naftogáz 335 millió dollárnyi eurókötvényre fizetési halasztást kért, de nem kapta meg a hitelezők hozzájárulását). Egyelőre nincs arra utaló jel, hogy Ukrajna államadóssága legnagyobb hányadának tulajdonosai beleegyeznek a kifizetések átütemezésére. De ez nem is csoda, hiszen a hitelezők, tudták, hogy a Naftogáznak van pénze.

Mit jelent ez a helyzet a Naftogáz számára?

Az ilyen helyzet az állami monopolvállalat számára azt jelenti, hogy jelenleg nincs lehetősége forrásszerzésre a nemzetközi tőkepiacon, így kérdésessé válik a 2022/2023-as fűtési szezonra való felkészülés, hisz a szükséges földgázimportot nem lesz miből finanszírozni.

A kialakult helyzetet többféleképpen magyarázzák a szakértők. Az egyik verzió szerint a kialakult helyzet a monopolóriás és a Miniszteri Kabinet közötti személyes ellentétekre vezethető vissza. A másik szerint a Naftogáznak igazából nincs is pénze, a számok pedig „csúsztatottak”. Valójában a Naftogáz pénzügyi helyzete már régóta nehéz, a cég többször is a fizetési kötelezettségek elmulasztásának küszöbén állt, de az utolsó pillanatban mindig megoldódtak a problémák. Azonban a háború kitörésével a gondok súlyosbodtak és az adósság majdnem a duplájára nőtt (30-ról 50 milliárd UAH-ra). Nem meglepő, hogy az óriáscég 150 milliárd UAH-t (5 milliárd USD) kért az államtól gázvásárlásra, a fűtési szezon biztosítására.

Vagyis a Naftogáz jelen helyzetét a Miniszteri Kabinet tudatos döntése okozta.

Ugyanakkor nagy valószínűséggel csak bővül azoknak az állami vállalatoknak a listája, amelyek az adósságfizetésüket fel fogják függeszteni. Az Ukrenergo és az Ukravtodor mellett (melyek már kaptak utasítást a halasztott fizetésekről szóló tárgyalások megkezdésére) még az Ukrzaliznicja (Ukrán Állami Vasutak), Ukreximbank és mások. Vagyis a Naftogáz miatt több állami vállalat is bedőlhet.

Van megoldás?

Bárhogy is alakul a helyzet a Naftogáznál, a lakosság számára a legfontosabb kérdés, hogy hogyan fogja átvészelni a következő telet, hiszen a kockázatok napról-napra csak nőnek.

Az ukrán Parlamentben van egy törvényjavaslat, amely a költségvetésből 264 milliárd hrivnya átcsoportosítását irányozza elő a gázpiac számára, ezen belül közvetlenül a Naftogáznak. Részben azzal is magyarázható a Miniszteri Kabinet pénzkifizetési stoppja, hogy egy ilyen helyzetben nagyobb nyomást lehet gyakorolni a Parlamentre az átcsoportosítások megszavazása érdekében.

Jelen helyzetben a fontosabb kérdés most inkább az, hogy

Ezt különösen nehéz lesz beszerezni az Európába irányuló orosz tranzit teljes leállítása esetén, melynek kockázata meglehetősen magas. Érdekes tény, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2022. májusában 300 millió USD hitelkeretet biztosított a Naftogáz számára a téli gázvásárláshoz, melyre a Miniszteri Kabinet garanciát is vállalt. De ezt az összeget még most sem használta fel a cég földgáz beszerzésre.

Egy technikai fizetésképtelenség ténye elég sokáig (akár 10-15 évig is) kísérteni fogja a Naftogázt, és ez kihathat a jövőbeni hitelfelvételek kamatjaira is. Pl. nem 10 százalékos, hanem 20 százalékos hiteldíjjal kell számítania, ami közvetett módon a fogyasztókra fog áthárulni.

Az sem mellékes, hogy mivel a Naftogáznak mind Ukrajnában, mind külföldön van vagyona, ezért a kötvénytulajdonosok bírósági úton rendezhetik számláikat az állami vállalattal szemben. Sajtóértesülések szerint a Naftogáznak van egy leányvállalata Svájcban. A leányvállalat feladata összetett pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. Jelenleg kb. 400 millió dollár van a számláin. És érdekes egybeesés miatt azok most is ott vannak. Ezt a pénzt a hitelezők kérésére bármikor lefoglalhatják, és ismerve Svájc meglehetősen szigorú hozzáállását az ilyen kérdésekben, a hitelezők sikerrel is járhatnak.

„Dominóhatásra” készülhetünk?

A Naftogáz technikai csődje kihatással lehet az egész országra. Az állam fizetésképtelensége előidézhet egy „dominóhatást” a vállalati szférában. Az állami vállalatok nem fogják tudni fizetni adósságaikat, ha az államnak nincs miből fizetnie. A szakértők szerint az ukrán hatóságoknak április óta kellett volna tárgyalásokat kezdeniük az államadósság átstrukturálásáról. Ekkorra már látszott, hogy a nemzetgazdaság katasztrofális állapotban van. Május-június hónapban kellet volna kérni az államadósság 50 százalékának elengedését, a megmaradt részt átütemezni 15-20 évre, a kamatokat pedig csökkenteni a meglévő 7,5 százalékról 2,5 százalékra és csökkenteni a GDP-warrantokból származó jövedelemkifizetéseket. De ezt a lehetőséget az ország elmulasztotta, mivel időben fizette ekkortájt a kötelezettségeit.

Már egy jó ideje nyílt titok, hogy a nyugati partnerek finanszírozása nem elég az ország működésének fenntartására: előbb havi 5 milliárd dollárra tartott igényt az ukrán vezetés, ami mára már 9 milliárdra rúgott, amiből jelenleg a Nyugat csak 1 milliárdot hajlandó biztosítani.

illetve nagyon megdrágítja a hiteleket, a befektetők pedig elkerülik az ilyen államokat.

Mivel Ukrajnában háború dúl, ezért már most sem tud elég forráshoz jutni a pénzpiacokon, valamint nem áramlanak be a befektetések sem, ellenkezőleg a tőke kiáramlása tapasztalható. A Naftogáz gazdaságban betöltött szerepe miatt a vállalat fizetésképtelensége rossz hatással lesz a további kötvénykibocsátásokra. Így a hadikötvényekre Ukrajna már 16 százalékos kamatozást ígér, ami extra nagy költségnövekedést jelent az ország költségvetése számára.

Másrészt Ukrajna, miután bejelentette a Naftogáz fizetésképtelenséget, lehetőséget kaphat arra, hogy megszabaduljon egy hatalmas adósságtehertől, és erre már a gazdaságtörténetben voltak példák. A kérdés az, hogy élni fog-e az ország vezetése ezzel a lehetőséggel és persze az is kérdés, hogy hogyan fognak reagálni egy ilyen bejelentésre a hitelezők. Mindenesetre Pandóra szelencéjét a Naftogáz már megnyitotta.