A magyar kormány a régió egyik legjobbja a gazdasági szenvedés minimalizálásában

A neves amerikai közgazdász, Arthur Melvin Okun által megalkotott Szenvedés index – mely az inflációs ráta és a munkanélküliségi mutató összege – egyszerű és könnyen számolható hőmérőjét adja a makrogazdasági folyamatoknak. Magas és növekvő értékei kedvezőtlen folyamatokat mutatnak. 

A mutató azért volt nagyon érdekes innováció, mert megjelenése előtt az volt az általános nézet, hogy az infláció és a munkanélküliség egymással ellentétesen mozog, azaz ha az egyik romlik, akkor a másik javul és fordítva. Okun indikátora azonban világosan megmutatta, hogy ez nem törvényszerű, és vannak olyan időszakok, amikor mindkét mutató egyszerre romlik vagy javul. 

Az indikátort Jimmy Carter is népszerűsítette 1976-os elnöki kampánya során, amikor ellenfele, Gerald Ford gazdaságpolitikájának sikertelenségét mutatta be vele. Négy évvel később Ronald Reagan használta ugyanezt a mutatót, immáron Carter ellen, akinek elnöksége alatt a Szenvedés index tovább emelkedett. 

Sir Winston Churchill szerint „A szocializmus a kudarc filozófiája, a tudatlanság hitvallása és az irigység evangéliuma, eredendő erénye a szenvedés egyenlő elosztása.” Az, hogy egy háborúval kombinált energiaválság növeli mind a lakosság valós nyomorúságát, mind pedig Okun Szenvedés indexét, nem meglepő.

A 2022. február 24-én kirobbanó orosz-ukrán háború következtében jelentősen emelkedett az infláció, és így a Szenvedés index értéke is a régióban. A növekedés mértéke azonban nem volt egységes az egyes országokban. 

Az 1. ábra azt mutatja, hogyan alakult a munkanélküliségi mutató a régió országaiban az elmúlt 12 hónapban. Mint láthatjuk, Görögország végig messze átlag feletti, 14 százalék körüli foglalkoztatási deficittel rendelkezett, míg a többi ország mutatója jellemzően 2 és 8 százalék között szóródott. A dinamikus folyamatok pozitívak voltak, a munkanélküliségi ráta lényegében a teljes időszak alatt csökkenő trendet mutatott, 12 hónap alatt átlagosan 1,1 százalékponttal lett alacsonyabb, ebből 0,5 százalékpontot a háború kitörése óta sikerült összehoznia a régiós országoknak. 

A 2022. májusi adatok alapján a három legjobb munkanélküliségi mutatóval Csehország (2,4 százalék), Lengyelország (2,7 százalék) és Magyarország (3,3 százalék) rendelkezik. A három legrosszabb értéket pedig Görögország (12,9 százalék), Lettország (6,5 százalék) és Szlovákia (6,1 százalék) esetében mérhettük. 

A 2. ábra az éves infláció alakulását mutatja a régió országaiban az elmúlt 12 hónapban. Egyértelmű, hogy a drágulás mértéke folyamatosan és gyorsulva növekszik. A háború ezen mérőszám tekintetében tovább rontotta a dinamikát. A korábban havi szinten 1 százalékpont alatti növekedés márciusban, áprilisban és májusban is legalább 1,5 százalékpontos volt.  
Különösen magas az infláció és annak növekedési üteme a balti államokban. Idén február és május között 7,0 százalékponttal, 11,5 százalékról 18,5 százalékra növekedett az átlagos éves infláció mértéke. 

Mindezek után nem meglepő, hogy a 2022. májusi adatok alapján három legrosszabb munkanélküliségi mutatóval Észtország (20,1 százalék), Litvánia (18,5 százalék) és Lettország (16,8 százalék) rendelkezik. A három legjobb értéket pedig Szlovénia (8,7 százalék), Görögország (10,5 százalék) és Horvátország (10,7 százalék) esetében mérhettük. Magyarország 10,8 százalékos inflációs mutatója a negyedik legjobb a régióban. 

A 3. ábra Okun Szenvedés indexének grafikonjait mutatja a régió országaiban az elmúlt 12 hónapra. Már a tavaly májusi 9,2-es átlagos érték is magasabb, mint amit adott mérőszám esetében látni szeretnénk, ám még ez is több mint duplájára emelkedett egy év alatt. Idén májusában a régiós átlag 18,9-en állt. 

A romlás dinamikája megugrott a háború kitörése után.

Legnagyobb mértékben az észt mutató romlott (8,6 százalékponttal), ezt követte a lett (7,2 százalékpont) és a cseh (4,9 százalékpont). Legkevésbé a szlovén (1,1 százalépont), a magyar (2,1 százalékpont) és a horvát (3,1 százalékpont) mutató változott, ám ezek is rendre emelkedtek. 
A 4. ábra azt mutatja, milyen sorrend alakult ki az országok között Okun Szenvedés indexének legfrissebb, idén májusi értékei alapján. A három balti államban és Görögországban brutális szinteken tartózkodik a mutató. Mindegyik államban 23 százalékpont feletti az értéke, az észt mutató pedig már 25,7 százalékpontnál jár. 

A negatív folyamatok ellen a legjobban Szlovénia (12,4 százalékpont), Magyarország (14,1 százalékpont) és Lengyelország    (15,5 százalékpont) polgárai védettek. Ezen államok Szenvedés indexe közel fele az észt értéknek. 

Vegyük észre, hogy a régiós rangsor utolsó öt helyén csupa olyan ország áll, mely eurót használ, a hatodik helyen következő állam fizetőeszköze pedig hozzá van kötve az uniós közös valutához. A legjobb mutatóval rendelkező, szintén eurót használó Szlovénia persze némileg árnyalja a képet.