A gázspórolási terv a szolidaritás lábbal tiprása

Az Európai Unió vészhelyzeti terve arra szólítja fel a tagállamokat, hogy az augusztustól kezdődő nyolc hónapban 15 százalékkal csökkentsék a gázfelhasználásukat. Ezen lépés célja kettős. Egyrészt a téli hónapok előtti csökkentés segíthet a gáztározók megfelelő töltöttségi szintjének elérésében. Másrészt a további hónapokban a visszafogás csökkenti a gázhiány kialakulásának valószínűségét. 

A javaslatot egyetlen tagállam, Magyarország ellenezte. Hazánk továbbra sem tartja jó ötletnek azt, hogy az EU egyfajta önkéntes éhségsztrájkot tart, főleg annak a fényében, hogy ennek az eddigiek tanulsága szerint semmilyen hatása nincsen.

Bár a közösség hangadói előszeretettel beszélnek szolidaritásról a mostani intézkedés kapcsán is, sok esetben ezek ugyanazok a szereplők, akik az embargós politika során

A mostani vészhelyzeti terv kapcsán azonban szolidaritásról beszélni azonban még az előzmények figyelmen kívül hagyása esetén is nevetséges. Az egységes, fűnyíróelv-szerű csökkentés ugyanis cinikus módon elfeledkezik az egyes tagállamok teljesen eltérő energiamixéről. 

Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, az Unió tagállamai eltérő arányban használnak földgázt energiaszükségleteik kielégítésére. Olaszország esetében 42 százalék ezen energiaforrás aránya, de közel hasonló mértékben támaszkodik az illékony nyersanyagra Hollandia, Magyarország és az Egyesült Királyság is. 

A skála másik végén Ciprus és Málta található, mely államok energia-portfoliója teljes egészében más forrásokra támaszkodik. De ugyancsak elenyésző, 10 százalék alatti a gáz részaránya Norvégia, Finnország és Svédország esetében is. 

Az unió „szolidáris” terve tehát azt eredményezi, hogy egyes országok, mint például Málta és Ciprus semmilyen hatását nem érzékelné a megszorításoknak, és az északi államok energiaellátása is csak minimális mértékben csökkenne, ezzel szemben az olaszoknak, hollandoknak és a magyaroknak durván össze kellene húznia a nadrágszíjat. 

A 2. ábra azt mutatja, mekkora mértékben csökkentené az egyes Európai Uniós államok rendelkezésre álló energiamennyiségét a gázfogyasztás 15 százalékos visszafogása. Mint jól látható, Ciprus és Málta gyakorlatilag tét nélkül szavazhatott a javaslat mellett. 

Ezzel szemben Olaszország, Hollandia és Magyarország számára közel 6 százalékkal kevesebb energia állna rendelkezésre. Ez alapesetben 6 százalékkal vetheti vissza a gazdasági teljesítményt, a foglalkoztatást és a jövedelmeket. 

Ezek közül az első három a visszafogás harmadát adja. Ez az aránytalan megoszlás minden, csak nem szolidáris. 
Figyelmen kívül hagyja a javaslat emellett az éghajlati viszonyokat is. Vegyünk két gázzal fűtő családot, akik eddig 20 fokra fűtötték fel a lakásukat. Egyikük olyan országban él, ahol adott hónapban a külső hőmérséklet 0 fok, a másik család esetében viszont -20 fok uralkodik kint. A gázfogyasztás 15 százalékos csökkentése azt eredményezi, hogy a hidegebb időjárási viszonyok között lakó család már csak 14 fokra tudja felfűteni otthonát, míg a melegebb éghajlaton lakó 17 fokos szobákban fog élni.