Az ukrán gabona tengerre szállhat

2022. július 22. 15:19

Ma pénteken írják alá azt a nemzetközi megállapodást, amely alapján újraindulhatna az ukrán fekete-tengeri kikötőkből az orosz invázió óta blokkolt gabonaexport. Ez a remények szerint enyhítheti a globális élelmiszerválság miatti aggodalmakat. Recep Tayyip Erdogan török elnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is részt vesz az aláíráson, orosz részről Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter érkezett Isztambulba.

2022. július 22. 15:19
null
Matus Tibor
Matus Tibor

A megállapodás aláírását Tayyip Erdogan török elnök hivatala jelentette be csütörtök este.

Emiatt csütörtökön jelentősen visszaesett a búza világpiaci ára, és pénteken is folytatta a csökkenést. Az európai határidős piacon a búza ára tonnánként 18 euróval, 333 euróra esett a pénteki kereskedés kezdetén. A chicagói határidős búza 3,5%-ot esett pénteken, míg a kukorica 1,1%-kal csökkent.

Mintegy 20 millió tonna gabona maradt az ukrán silókban, és több tucat hajó rekedt a harcok miatt Odesszában. A háború megakadályozta a tengeri kereskedelmet, amely nagy részben Afrika és a Közel-Kelet országaiba irányult.

Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa közleményében kijelentette, hogy „reménykednek, bár reálisak az ukrán mezőgazdasági export újranyitásának kilátásaival kapcsolatban. Az orosz blokád felszámolásának sikere természetesen nemcsak attól függ, hogy Oroszország beleegyezik-e a megállapodásba, hanem attól is, hogy Oroszország ténylegesen végrehajtja-e azt”.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Törökország két hónapja dolgozik azon, hogy megkössék a megállapodást, Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportjának újraindításáról, valamint az orosz gabona- és műtrágyaszállítások megkönnyítéséről. Ankara közölte, hogy a múlt héten általános megállapodás született az ENSZ által javasolt tervről.

Az már csak amolyan szépségtapasz, hogy Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója közölte: Ukrajna nem ír alá semmilyen dokumentumot Oroszországgal az ukrán gabonaexportról szóló megállapodás részeként. Kifejtette, hogy a megállapodás mai ünnepélyes aláírása során Ukrajna megállapodásokat ír alá Törökországgal és az ENSZ-szel, ezzel felelősséget vállalva a velük szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért. Oroszország pedig tükörszerződést ír alá Törökországgal és az ENSZ-szel, de nem lesz orosz-ukrán dokumentum.

Koordinációs Központ Isztambulban

A megállapodás szerint Isztambulban az exportszállítmányok koordinációs központját hoznák létre. A TASZSZ közleménye szerint a „Fekete-tengeri kezdeményezés” címet viselő végleges dokumentum az ENSZ égisze alatt működő koordinációs központ létrehozására, az ukrán kikötők aknamentesítésére, a kikötők ki- és bejáratainál végzett közös ellenőrzésekre, valamint az exportbiztonság biztosítására irányuló erőfeszítésekre terjed ki.

Egyik vitás pont, hogy Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselőinek is el kell dönteniük, hogy ki vizsgálhatja majd meg a hajókat – különösen azt, hogy ne hordjanak maguknál fegyvert. Ukrajna nem akarja, hogy orosz hajók belépjenek felségvizeire, ezért várhatóan Ankara fogja elvégezni az ellenőrzést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban jelezte, hogy Moszkva kész akadálytalanul átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat, de előbb Kijevnek meg kell tisztítania kikötőit az aknáktól. Az orosz elnök július 19-én Teheránban kijelentette, hogy Moszkva kész megkönnyíteni az ukrán gabonaexportot, amennyiben feloldják az orosz élelmiszerexportra vonatkozó korlátozásokat.

Az USA és az EU enyhíti a szankciókat

Múlt héten diplomaták még csak azt mondták, hogy a terv az ukrán gabonahajók be- és kivezetését tartalmazza az elaknásított kikötői vizeken keresztül. A múlt héten viszont az Egyesült Államok már azzal próbálta megkönnyíteni az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportot, hogy

biztosította a bankokat, hajózási és biztosítótársaságokat, hogy az ilyen tranzakciók nem sértik Washington Moszkva elleni szankcióit.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője is elmondta nyilatkozatában, hogy az uniós országok a globális élelmezésbiztonság biztosítása érdekében enyhíteni kívánnak egyes korábbi szankciókon is, és meg akarják teremteni a gabonafélék és műtrágyák akadálytalan exportjának feltételeit.

Mindkét félnek előnyös

Az orosz lapok véleménye szerint ezzel a megállapodással Ukrajna legalább 5 milliárd dollár bevételre tehet szert a gabonaeladásokból, az Orosz Föderáció pedig ismét bemutathatja jelentőségét a nemzetközi színtéren.

„Kezdetben úgy gondoltuk, hogy a konszenzus elérésének esélye alacsony” – mondta a Kommerszant által megszólított egyik szakértő, aki szerint Ukrajna legalább 5 milliárd dollárt kereshetne a felhalmozott gabona és olaj eladásával, az azonban számára egyáltalán nem világos, hogy a Kreml mit kapna érte.

Megjegyezte azt is, hogy a gabona aratása még csak most kezdődik, és most még mindig a tavalyi aratás maradékáról beszélünk. Az új termés Ukrajnában is viszonylag jónak ígérkezik a háborús időkhöz képest.

A becslések szerint 57 millió tonna, szemben az egy évvel korábbi 86 millió tonnával, tehát a teljes gabonakínálat háromszorosan meghaladja az ukrán hazai szükségleteket.

Ha nem kezdik el aktívan exportálni a gabonát Ukrajnából, az le fogja nyomni az országon belüli árakat, és keményen sújtja majd az ukrán gazdákat. A szárazföldi és dunai gabonaexportra tett kísérletek pedig semmiképpen sem tudják pótolni a Mikolajivi és Odesszai területen lévő kikötők munkáját.

Egy ukrán politológus viszont azt vetette fel, hogy a megállapodás aláírása Moszkvának hasznára válhat. „Az elszigetelt áttörés látszata”, vagyis maga az a tény, hogy tárgyalásokat folytatnak az orosz hatóságokkal. Természetesen Moszkva motivációját az is erősítette, hogy az isztambuli tárgyalásokat újabb csatornaként tudták használni az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó informális korlátozások megszüntetésére.

Élelmiszerválság enyhítése

A COVID-19 világjárvány, majd az abból való kilábalás, amely komoly gondokat okozott az ellátási láncokban, és ami általános áremelkedéseket hozott, mind negatívan hatott a szegény országok gazdaságára. Az ellátási láncok negatív hatását ezekben a szegény országokban még fokozták a különböző konfliktusok, természeti katasztrófák vagy a klímaváltozás következményei. Mindezt pedig az ukrajnai konfliktus tovább súlyosbította.

A fent felsorolt elemek mind hozzájárultak az árak emelkedéséhez, az európai tőzsdei ár a két évvel ezelőtti 200 euró/t alatti értékről a háború kitöréséig 430 euróig emelkedett.

Ezek már olyan magas árak, amit a szegény országok nem tudtak volna megengedni.

Márpedig közülük többüknél a lakosság élelmezéséhez szükséges gabona nagyobb részét csak exportból tudták megoldani.

Azért azt is el kell mondani, hogy a márciusi árak kicsit túlhajtottak voltak, amit az is bizonyít, hogy júliusra a piacok lefele korrigáltak, mintegy 25-30 százalékkal olcsóbbá vált a gabona. A márciusi időszakban, illetve még azelőtt, az országok jelentős készletfelhalmozásba fogtak. Köztük is élen járt Kína, illetve Oroszország is exporttilalmat vezetett be, igaz, neki a szankciók óta amúgy is gond lett volna a szállítás megszervezése. Tulajdonképp

minden előrelátó ország, ahogy Magyarország is, igyekezett megőrizni legalább annyit a gabonából, amennyivel ki tudja elégíteni a hazai szükségletet.

Az élelemezés-biztonság másik aggodalomra adó tényezője volt a műtrágya árainak viharos emelkedése, illetve ebben az esetben is több ország exporttilalmat vezetett be. A műtrágya hiánya, illetve magas ára miatt feltételezték, hogy a gazdák majd kevesebbet használnak belőle, ami globálisan a termések csökkenéséhez vezet. A gabona viszonylag magas ára viszont úgy tűnt kifedi majd a műtrágyák és egyéb inputok többletköltségeit.

Természetesen ez mind papíron működik csak, amibe bármikor bele tud szólni az időjárás, például egy aszályos idő formájában. Ahogy a ma aláírt megállapodás is csak egy papír, és minden attól függ, hogy a felek mennyit fognak belőle betartani.

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nagy Pál
2022. július 24. 19:53
Az Odesszára kilőtt orosz rakétákat kire fogod?
vajda
2022. július 24. 06:38
"Az ukrán gabona a világ 0,02 %-át teszi ki.Persze kell ez is,de ingyen is szállitsuk.a náciknak." Ezt az adatot valószínűleg az ujjadból szoptad. A tények: Ukrajna a világ ötödik legnagyobb gabonatermelője, 18,1 millió tonna búzát termel. Ukrajna és Oroszország (37,3 millió tonna) együtt a világ búzatermésének negyedét adják.
pollip
2022. július 24. 06:37
Ha egy hajó aknára fut, majd az oroszokra fogják.
masikhozzaszolo
2022. július 24. 06:36
A tengeri tengeri lesz.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!