Tudjuk, ki kezdte az orosz-ukrán háborút, de ki miatt nincs még mindig tűzszünet?

Veress József professzor úr cikke elgondolkodtató. A háború a 90-es évek elején történtek és az időben közelebbi fejlemények okai többé-kevésbé ismertek. A zavart azonban a 2014-es, amerikai finanszírozású puccs után, és azt követően a Zelenszkij elnöksége alatt történtek idézték elő. A támadó fél a megelőző csapást választotta a biztonság- és katona- politikailag már készre összeállított terv megvalósításának elfogadása helyett. A világ ezen belül kiemelten az eurázsiai térség országainak többségében ezt a döntést megütközéssel fogadták, nem tudva az előzményekről és az események mögötti érdekek mibenlétéről. A médiával összenőtt pénzoligarchia rendelésére felpörgetett propaganda hatására a nyugati országokban egy durva oroszellenes hangulatot gerjesztett. Ennek következményeként számos, sokszor irracionális és nyíltan, sőt történelmi távlatra is visszavetítetten rasszista intézkedésekre is sor került. A konfliktus kezelése azonban meglepetésekkel járt. Az ENSZ Biztonsági Tanács egy állandó tagja (Kína), a többi, nem állandó tagok közül négy tag, köztük a világ legnagyobb létszámú állama (India) azonban tartózkodott az Oroszország elítéléséről szóló szavazástól. Fontos, hogy az elítéléstől elzárkózó államok között szerepel a világ két legnagyobb népességű országa, akik egyben atomhatalmak is. Az Orosz Ukrán háború már több mint másfél hónapja tart. A média háborúban eddig az USA támogatását élvező Ukrajna vezet, de a valós hadi-helyzetről nincsenek releváns információk. A civil és katonai áldozatokról sincsenek megbízható adatok, mivel a háború kezdete óta keverednek a reguláris és civil, a nemzeti és külföldi (önkéntes és zsoldos) fegyveres áldozatok. Az alapvető háborús okok azonban nem ismert. Erre vonatkozóan azonban csak az érintettek rövid, közép és hosszabb távú érdekeinek ismeretében lehet a valószínű okokat meghatározni, Az ukrán nép a háborúnak a legnagyobb vesztese. A kontraproduktív nyugati szankciózások ellenére az orosz nép viszonylag csekély mértékben részesül a háború negatív következményeiből. Ukrajna gazdasága azonban nagyon komoly veszteségeket szenved el, különösen akkor, ha a mezőgazdaági munkálatokat, elsősorban a vetést nem tudják elvégezni. Ennél is nagyobb lehet az iparilag legfejlettebb, orosz többségű kelet-ukrajnai térség elcsatolásával járó bevétel kiesés. Az is felborítja a pénzügyi egyensúlyt, ha krími és dél ukrajnai térség elvesztése miatt az idegenforgalom és tengeri kereskedelem aktivitása drasztikusan visszaesik. Nagyon jelentős és jövőre hosszabb távú az a hatás, amit a lakosság 10%-át közelítő menekült tömeg elvesztése jelent. Tekintettel arra, hogy azon belül, a milliót már jelentősen meghaladó számú menekült gyermekek is hiányozni fognak eleinte mint fogyasztók, később pedig mint munkaerők. Az európai országoknak is súlyos veszteségekkel kell számolniuk. Ezek jelentős részét az egyébként gyakorlati politikai eredménnyel nem járó szankciók következményei. Hosszabb távon azonban a legnagyobb veszteséget a nyersanyag és energia hordozó import drasztikus drágulása és ezzel szinte azonos, a más relációban nem kompenzálható piacvesztés okozza. Anyagi-pénzügyi téren mind volumenében, mind a hosszabb távú negatív hatásaiban a legnagyobb veszteséget elszenvedő térség a kárpátoktól nyugatra eső Európa fogja elszenvedni. Jelenleg egyetlen reális és érdemleges hatású kompenzációs lehetőséget sem lehet azonosítani. Én úgy érzem, hogy Európa középső és nyugati fele k.o. közeli állapotba lavírozta magát. Egyetlen épkézláb politikust, szakembert, intézményt nem látok aki-amely a felmerülő nehézségeknek EU szintű felmérésére és legalább a mérséklésére reális javaslatot tenni képes lenne. Ugyanúgy mint a pandémia kezelésnél, az ukrán válság kezelésével összefüggően is, minden tagország, csak magára számíthat. Az EU vezetése immáron 10 éven belül a harmadik (migráns válság, pandémia, ukrán válság), részben maga által előidézett válsággal összefüggésben leszerepelt. Elkeserítő, hogy finom legyek.

Köszönjük professzor úr, mi is így gondoljuk. 10/10

A felbujtó az USA az EU csak úgy viselkedik mintha az USA csatolt állama lenne.

Ez igaz, de ahogy Márai mondaná: feltűnően sok közöttük a zsidó. Ez tény.