Ha nincs ukrán és orosz gabona, akkor éhezés lesz az arab világban, véli Cyril Widdershoven energiapiaci elemző. Az arab országok nem tudják vagy akarják pótolni a nemzetközi piacról az esetleges szankciók miatt kieső orosz energiát, ráadásul a jövőben az élelmiszerválság okozta belső felfordulás tetézheti a bajt a régióban, ami az égbe lőné az olajárakat.
Oroszország helyett az arab országoktól szerezne fosszilis energiát az unió, csakhogy az orosz támadás az arab országokat is válságba löki. Oroszország ukrajnai inváziója miatt rengeteg elemző aggódik a globális pénzügyi és energiapiacok jövőjével kapcsolatban, de egy fontos következményt figyelmen kívül hagynak, írja Cyril Widdershoven energiapiaci elemző az oilprice.com oldalon, hozzátéve, hogy Oroszország és Ukrajna jelentős élelmiszer- és mezőgazdasági exportőrök, és ha ezek a termékek megfogyatkoznak a piacon, akkor
A MENA-régiónak is nevezett térségnek ugyanis meg kell majd küzdenie az Oroszország és a Nyugat közötti, elhúzódó konfliktusban való állásfoglalás energetikai, biztonsági és pénzügyi következményeivel.
Az Ukrajnát érő, folyamatban lévő orosz katonai támadás pedig árnyékot vet az árupiacokra. Jelenleg a nyugati média elsősorban a katonai invázió és az abból fakadó szankciók európai és amerikai nyersanyagpiacokra gyakorolt közvetlen hatásaira összpontosít. A nyersolaj ára valóban megugrott, míg a földgázpiacok válságban vannak. Az elmúlt hetekben a média kiemelte Oroszország jelentőségét az európai energiapiacokon, ami rávilágított arra, hogy Európa milyen mértékben függ az orosz olaj- és gázimporttól, idézi fel a szerző.
A nyugati politikusok ezért felszólítják az olajtermelő országokat tömörítő OPEC-et, hogy készítsen elő további kitermelést az orosz energiaexport esetleges blokádjának ellensúlyozására.
Azért sincs, mert az orosz-ukrán válság jelentős destabilizáló tényező lesz a MENA-régió számára, és zavargásokkal fenyeget Kairó, Rijád és más városok utcáin. A válság hatása a mezőgazdasági nyersanyagokra és akár a turizmusra is jelentős lehet.
Egyes elemzők már most elkezdték felmérni, hogy az ukrán mezőgazdasági export, különösen a kukorica, a búza, a napraforgóolaj és a repceolaj kiesése milyen hatással lesz a piacokra.
A magasabb energiaárak, a megszakadt élelmiszerellátás és a kevesebb turista együttese mérgező lehet az OPEC fő hatalmi központjainak (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Líbia, sőt Irak) és az olyan kulcsfontosságú regionális hatalmaknak, mint Egyiptom, Izrael vagy akár Törökország.
Miközben a régió számos országa megpróbál semleges maradni Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban, az invázió gazdasági realitásait nem lehet megkerülni. A vezető OPEC-termelő Szaúd-Arábia számára az orosz energiaexport csökkenésének kilátása pozitívumként értékelhető. A magasabb olajárak nemcsak a kormányzati bevételeket támogatnák, hanem az OPEC olajpiaci pozícióját is erősítenék. Ugyanez vonatkozik Katarra is, mivel Európa kétségbeesetten szeretné az orosz földgázt katari LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal) helyettesíteni. Az Európába irányuló LNG-export azonban jelenleg logisztikai korlátokba ütközik, mivel az EU legtöbb LNG újragázosító és tároló üzeme zsúfolásig tele van, írja a szerző. A szaúdi olaj iránti megnövekedett európai kereslet viszont szétfeszítheti Szaúd-Arábia olajkapacitását. Hivatalosan Rijád nem is mutatott hajlandóságot a termelés növelésére, és a termelési kapacitását továbbra is rejtély övezi.
Eközben az Oroszországgal szembeni pénzügyi szankciók negatív hatással lehetnek a MENA-országokra, mivel a MENA pénzügyi szektorai szoros kapcsolatban állnak az orosz szereplőkkel. Néhány MENA-ország, különösen Izrael és Törökország számára a helyzet különösen bonyolult.
Oroszország totális háborúja Ukrajna ellen nyomás alá helyezte Izraelt is. Ha Izrael úgy dönt, hogy az USA mellé áll, katonai és gazdasági következményekre kell számítania Moszkva részéről. Ami a NATO-tag Törökországot illeti, fő energiaellátása közvetlenül Oroszországhoz kapcsolódik, és veszélybe kerülhetnek a közép-ázsiai/kaukázusi kapcsolatai. Ankara szorult helyzete különösen nehézzé válik, ha hosszú távon el kell zárnia a Boszporuszt az orosz haditengerészet átkelése előtt. A NATO jelenleg a Kelet-Mediterráneumra figyel, ahol az utóbbi időben erős orosz haditengerészeti erők gyülekeznek.
Bár mind az energiapiacok, mind a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak jogosak, az élelmiszer- és mezőgazdasági termékekhez képest elhalványulnak. Oroszország és Ukrajna a világ fő búzaexportőrei, amely búza jelentős része a MENA-régióba, különösen Egyiptomba, Szaúd-Arábiába és más országokba kerül.
A búza-, kukorica-, sőt az Egyiptomba és máshova irányuló napraforgóolaj-ellátás esetleges kiesése közvetlen hatással lesz a helyi és regionális stabilitásra.
Az orosz-ukrán szállítások nélkül más országok nem lesznek képesek pótolni a hiányt.
mivel a több mint 100 millió lakost számláló ország 2020-21-ben mintegy 12,5 millió tonna búzát importált, amelynek 85 százaléka Oroszországból és Ukrajnából érkezett.
ahogyan azt láthattuk akkor is, amikor Oroszország szankciókkal sújtotta az országot az arab tavasz előtt. Más észak-afrikai országok, például Líbia és Algéria is válságba kerülhetnek.
Emellett Egyiptomot vagy éppen az Egyesült Arab Emírségeket is sújthatja az Oroszországból és Ukrajnából érkező turizmus elvesztése. Törökország is aggódik az oroszok millióinak elvesztése miatt, akik normál esetben a tengerpartjaira özönlenének. Az invázió általános hatása pusztító lehet a régió számára, különösen a COVID két éve alatt megtépázott turisztikai ágazatnak. Többmilliárd dolláros veszteséggel számolhat Egyiptom, Törökország és Dubaj is.
Mindez hamarosan valósággá válik ezen országok számára, véli az oilprice.com szerzője.
Miközben az ukrajnai fejlemények már 100 dollár/hordó fölé lökték a nyersolaj árát, a térségben bekövetkező újabb zavargások, sőt egy második arab tavasz lehetősége még aggasztóbb lenne a piacok számára.
A Goldman Sachs és a JPMorgan könnyen lehet, hogy alábecsülte a hordónkénti 125 dolláros előrejelzését.
Felmerül a kérdés, hogy az instabil régiós helyzet vezethet-e olyan konfliktusokhoz, amelyek esetleg újabb, további migránsválságokat idézhetnek elő.
(Címlap: MTI/EPA)
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
Gombamód szaporodnak az ukrán fegyvergyárak, ám a kívülről aranybányának tűnő vállalkozások napi gondokkal küszködnek. A legfőbb ellenség a bürokrácia és az alulfinanszírozás.
A Pekingben tárgyaló amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa háborújában Oroszországot.
Amerikai, brit és francia nagy hatótávolságú rakéták vannak már az ukrán hadseregnél, ezekkel mélyen az orosz vonalak mögött tudnak pusztítást véghez vinni.
Bő 80 százalékkal több autót gyártanak az oroszok, mint a tavalyi évben.
Blinken balul elsült kínai látogatása után nem sokkal Kína bejelentette hogy nemzetközi vizsgálatot akar az ENSZ felügyelete alatt.
Ennek lehet, hogy Zelenszkij nem fog örülni.
