Az előző éves Technológiaváltó támogatási program azzal a nem titkolt céllal indult, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a járvány okozta válságból erősebben jöhessenek ki a digitális megoldások alkalmazásával. Ez a pályázat (GINOP 1.2.1-21) azt a célt szolgálja, hogy ezeknek a hazai cégeknek dinamikusan növekedjen a termelékenysége.
A pályázat prioritásként kezeli a digitális és szervezeti megújulást elősegítő programokat. Azonban a hazai vállalkozások akkora érdeklődést mutattak a program iránt, hogy rövid időn belül a kormánynak az eredeti 100 milliárd forintos keretet 200 milliárd forintra kellett emelnie. A program több szakaszból tevődött össze: az első szakasz előző év júliusában indult el, a második 2021 végén, az utolsó, harmadik szakasz pedig az idei év elején ért véget.
Magának a programnak azok a hazai vállalkozások képezték a célcsoportját, amelyek legalább három alkalmazottal rendelkeznek, ezen felül rendelkeznek egy lezárt és egyben teljes üzleti évvel. Azok a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók vagy cégek is pályázhattak, amelyek kettős könyvvitelt vezettek és nem álltak a KATA hatálya alatt.
Rengeteg technológiai fejlesztéshez igényelhető a pályázat, ilyen lehet akár szolgáltatási és termelési fejlesztés, infrastrukturáis beruházás, eszközbeszerzéshez vagy éppen megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházás.
Mint utóbb kiderült, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságban
hiszen ez szinte tökéletesen beleilleszkedett a magyar kormány beruházásösztönző, munkahelyteremtő és azokat megvédő válságkezelő gazdaságpolitikájába.
György László tavaly júliusban egy interjút is adott a programról, amelyben leszögezte, hogy korántsem azért örvend nagy népszerűségnek a meghirdetett program, mert az „ingyenpénzt” nyújtana. A pályázó hazai vállalkozásoknak szigorú feltételeknek kellett megfelelniük: vállalniuk kell, hogy legalább kétszer olyan gyorsan bővülnek, mint a GDP-növekedés üteme. A másik feltétel pedig az volt, hogy a pályázóknak alapvető technológiai beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyek által húzóerőt képezhetnek a magyar gazdaságon belül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, vissza kell fizetniük az összeget, hiszen feltételesen vissza nem térítendő támogatásról van szó.
A program támogatási rendszere azért is lett ennyire széleskörű, mert voltak olyan cégek a szolgáltatószektorban, amelyek a korábbi pályázati támogatási körökből kimaradtak, ráadásul egy főre vetítve jelentős hozzáadott értéket termelnek, így szükséges a támogatásuk. Mindemellett vannak olyan ágazatok is, amelyek jobban ki voltak téve a koronavírus-válság hatásainak, nekik ezért volt megkerülhetetlen a támogatásuk.
A cégeknek akkor jár a támogatás, ha az ágazatukra és a méretükre jellemző, alapvető digitalizációs, technológiaváltó, robotizációs, automatizációs, ipar 4.0 vagy adatgazdálkodási beruházásokat végrehajtják. A kimagasló növekedésen felül pedig meg vannak határozva azok a területek, amelyek hivatottak megalapozni a gyors teljesítményjavulást. Mindezekkel pedig biztosítható, hogy a hazai cégek is megérkezzenek a 21. századba.
A hatalmas érdeklődés a program iránt a magyar kormány járványkezelési stratégiájának is nagyban köszönhető, hiszen Magyarország az elsők között kezdte meg a gazdaság újraindítását Európában, ebből kifolyólag pedig
Ez a program is hozzásegíti a hazai vállalkozásokat, hogy a járványt követően megnyíló piacokon intenzív terjeszkedésbe kezdjenek, felkészülve a kanyarban előzésre.
„A felhívásra 4353 vállalkozás nyújtott be pályázatot, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások mernek a jövőbe fektetni és tudják, hogy a munkavállalók képzése és a technológiafejlesztés szükséges ahhoz, hogy ne csak megvédjük a 2010 óta teremtett 1 millió új munkahelyet, de közös erővel a 2020-as évtized nyertesei is legyünk. Így mehet Magyarország előre, nem hátra!” – fogalmazott facebook oldalán György László az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
A Technológiaváltó Programról megjelent eddigi cikkeink:
Borítókép: MTI/Máthé Zoltán
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Minél viharosabb egy nép, egy ország környezete, annál innovatívabb lesz. Interjú.
Egygólos előnnyel utazott Dániába a magyar sztárklub a negyeddöntő visszavágójára, de ez nem volt elég.
Beszélgetett ön már delfinekkel, akik emberek, Kozsó ihletésére? Esetleg mit gondol: érdemes kifogatni Harcsa Veronikát Halász Judittal? – így mulat egy magyar úr 2024-ben!
