Magyar kutatók új hipotézise hozzájárulhat a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez

2021. szeptember 07. 09:19

A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetű szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.

2021. szeptember 07. 09:19
null

Az MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoportjának publikációja a Global and Planetary Change című szakfolyóiratban jelent meg – közölte az ELKH hétfőn az MTI-vel.

Mint a közleményben olvasható, több mint 50 évvel a modern lemeztektonikai elmélet megszületése után sem teljesen világos, hogy melyek azok a fizikai-kémiai folyamatok, amelyek a litoszféra – a földkéregből és a felső földköpeny merev, szilárd részéből álló kőzetburok – és az alatta található képlékeny asztenoszféra közötti különbséget okozzák és melyek azok a hajtóerők, amelyeknek köszönhetően a külső, rideg litoszféra elmozdul az asztenoszférán.

Emellett az elmúlt évtizedekben geofizikai módszerek segítségével a kutatók olyan, körülbelül 100 kilométeres mélységben előforduló határfelületeket fedeztek fel a kontinentális litoszférán belül, amelyek gyengeségi zónákként jelentős szerepet játszhatnak a külső kőzetburok alsó részének leválásában és lesüllyedésében (delamináció).

Az összegezés szerint a delamináció jelentős szerepet játszik a lemezalábukások (szubdukciók) kialakulásában és felveti a lehetőségét annak, hogy az óceáni lemezek jellemzőjének tartott szubdukció akár a kontinensek belsejében is kezdődhet.

A kontinentális litoszférán belüli gyengeségi zónák emellett a különösen vastag és idős pajzsok litoszférájának „megfiatalodásában” is szerepet játszhatnak. A pajzsok igen mély gyökere ugyanis a gyengeségi zónák mentén leválhat, a litoszféra jelentős mértékű elvékonyodását okozva ezzel, ahogy ezt például Kelet-Kína alatt kimutatták.

A kutatók leírják, hogy a kis mennyiségű illó – elsősorban víz – és a víztartalmú ásványok – elsősorban pargasit – stabilitása a kontinentális litoszférák korától és hőmérsékletétől függően hogyan magyarázhatja a fiatalabb és melegebb litoszférák esetében a litoszféra-asztenoszféra közötti kontrasztot, valamint az idősebb és hidegebb kontinentális litoszférák esetében a 100 kilométer mélységben tapasztalt gyengeségi zónák létrejöttét. Eszerint az is elképzelhető, hogy a Föld mélységeiben található illó anyagok teszik tektonikailag élő bolygóvá a Földet.

A kutatók hipotézise emellett lehetővé teszi a felszínen tapasztalt szén-dioxid-dús „magmás” feláramlások eredetének értelmezését olyan tektonikai környezetben is, ahol már nincsen aktív vulkanizmus.

Az elképzelés lényege, hogy a szén-dioxid forrása maga a lehűlő asztenoszféra, amelyben a jelenlévő kis mennyiségű szilikátolvadék kristályosodása szén-dioxidban gazdag fluidumok létrejöttéhez vezet, amelyek igen mobilisek a felszín irányában.

Az ilyen eredetű szén-dioxid-dús felszíni kiáramlásokat eddig nem vették figyelembe kellő súllyal a globális szén-dioxid-körforgás leírásakor, mostantól azonban a klímaváltozás pontosabb mennyiségi modellezésében is fontos szerepet kaphatnak – mutatnak rá a közleményben.

(MTI)

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
democRATS
2021. október 10. 16:58
"A széndioxid nehezebb a víznél és amig a koncentrációja nem ér el egy szintet nem bugyborékol felfele." Ez a széndioxid nem víz alatt van, hanem a magmában. Valószínűleg csökkenti annak a sűrűségét, emiatt történik a feláramlás. Gondolom a téma szakértői jobban értenek hozzá... ;)
fogas paduc
2021. október 10. 16:57
Bocsi, neked szántam a beírást.
fogas paduc
2021. október 10. 16:57
Szóval nem. A tengerben elpusztult élőlények maradványai leülepednek a tengerfenékre, továbbá a kalciumkarbonátban megkötött CO2 ----a szubductió útján jutnak a magmába, ahonnét aztán a vulkáni tebékenység során vissza a légkörbe. Egy gáz a folyadékban akkor képez buborékot, ha a folyadékfázisban levő gáz parciális nyomás az össznyomás fölé kerül ( kinyitod a meggymárkás üveget.). vagy, ha a folyadék felületi feszültségét lecsökkented. A CO2 fajsúlya jóval kisebb a vízénél. Oltasd be magad!
békalepcse
2021. október 10. 16:55
Ez így hülyeség. Ha csak feláramlana a széndioxid, már régen csak széndioxidból állna a légkör, tehát kell lennie leáramlásnak is hogy az egyensúly meg legyen. A megoldás a széndioxid fizikális tulajdonságaiban van, de ezt már leírtam párszor. A széndioxid nehezebb a víznél és amig a koncentrációja nem ér el egy szintet nem bugyborékol felfele. A vízoszlop úgy negyven méteres mélységében meg már meg van a nyomás hogy nem is tud buborékokat képezni, folyékonnyá válik. Erre Kamerunban lehet példát találni, van két tavuk, ahol előfordul a limnikus kitörés nevű jelenség, amikor a víz alatt lévő, onnan tovább lefele menni nem képes széndioxid ha meglöttyen, hatalmas mennyiségben szublimál és halálos mennyiségben önti el a környéket. Amikor a víz alsó határához ér a széndioxid, akkor jöna következő tulajdonsága, mert szuperfolyékony és bármilyen kicsinyke repedésen megy tovább lefele. A földköpeny forróbb régiójában ez a széndioxid a vízzel reakcióba lép és lesz belőle metán és oxigén. Az oxigén az feljön, a metánnak más az útja. A metánból kialakul a benzollánc és tovább. Aztán kőolajként ki lehet szivattyúzni, vagy régebbi korokban magától tör a felszínre és lesz belőle pakura tó, amit beszáradva kőszénnek ismerünk. A széndioxid vulkanikus tevékenységgel is felszínre tud törni, ami még nem alakult át metánná, vagy kőolajjá. Nem.bonyolult ez és bármelyik elemét emnek láncolatnak bármikor meg tudom gyakorlati példákkal védeni, ami az ismert jelenségeken alapszik.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!