Jobb, mint a pazarlás: vakcinacsere Dél-Korea és Izrael között

Dél-Koreának 700 ezer adag Pfizer-BioNTech vakcinára volt szüksége, hogy megállítsa a következő hullámot, Izraelnek pedig volt felesleges, hamarosan lejáró oltóanyaga. Ezzel pedig készen is volt a vakcinacsere-megállapodás.

A két ország közötti csere a COVAX-on, vagyis a WHO és a GAVI Vakcinaszövetség által létrehozott, az oltóanyagok méltányos elosztására irányuló programon keresztül történt. A COVAX lényege, hogy koordinálja a nemzetközi forrásokat annak érdekében, hogy a kis- és közepes jövedelmű országok számára hozzáférést biztosítson a COVID-19 tesztekhez, terápiákhoz és vakcinákhoz azon felül is, amit már most térítésmentesen megkapnak a programon keresztül. 

Azonban a COVAX egyik gyenge pontja, hogy az elosztás elsősorban a lakosságszám alapján történik és minden országnak garantálják, hogy „egyetlen ország sem kap annyi dózist, hogy lakosságának több mint 20 százalékát be tudja oltani, amíg a finanszírozási csoport összes országának fel nem ajánlották ezt a mennyiséget”. Ez alapvetően igazságosnak tűnik, de sok buktatója lehet az ügymenetnek. Az országoknak különböző időpontokban eltérő szükségleteik és képességeik lehetnek, eltérő preferenciákkal rendelkeznek a vakcinák tekintetében vagy az adott ország akkor is kap vakcinát, amikor még nem áll készen annak beadására. 

Erre jó megoldás lehetne, ha a pazarlás elkerülése érdekében lehetővé tennék az országok számára az oltóanyag kereskedelmet. Természetesen ez a fajta kereskedelem nem az oltóanyagok pénzért történő cseréjét jelentené, hanem például az első vakcinát a második vakcináért, mint Dél-Korea és Izrael esetében. 

Egy megfelelően megtervezett csere növeli a hatékonyságot, miközben fenntartja a méltányosságot. Ennek a fontosságára hívja fel a figyelmet az izraeli-dél-koreai megállapodás. Esetükben a nagyobb hatékonyság azt jelentette, hogy elpazarolt vakcinák helyett, életeket mentettek. 

A cikk szerzője Krakkai Alexandra.