Alaptalan lehet Orbán félelme a brazil adatok szerint: nem munkanélküliséget, hanem nagyobb produktivitást hozna a minimálbér-emelés

Orbán Viktor a Világgazdaság üzleti napilap június 9-i konferenciáján hangzatos bejelentést tett: azt mondta, az ő szeme előtt már a 200 ezres bruttó minimálbér lebeg (ez családi adókedvezmények nélkül nettó 111 ezer forint). Jelenleg bruttó 167 400 forintot keresnek a minimálbérért dolgozók, azaz

Persze van ennek az éremnek egy másik oldala is: a magyar minimálbérek az egyik legalacsonyabbak az Európai Unióban, s ezen érdemben a rekordméretű emelés sem segítene. Annak érzékeltetésére, hogy ez milyen drasztikus lépés volna egy csapásra 200 ezer forintra emelni a minimálbért, érdemes felidézni, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a „2021-es minimálbéremelési tárgyalásokon ezerforintos nagyságrendű növelésről vitatkoztak a munkáltatókkal”. Ennek fényében nem meglepő, hogy bár alapvetően a munkáltatói szövetségek sem idegenkednek a jelentős minimálbéremeléstől, az Index körképében arra figyelmeztettek, hogy egy lépcsőben nem volna jó ötlet ekkorát emelni, s a kisvállalati körben elengedhetetlen a megnövekedő munkáltatói terhek miatt valamilyen kedvezmények bevezetése. Persze nagyon sokáig nem érdemes húzni a dolgot, hiszen az elmúlt években tapasztalt évenkénti 8 százalékos növelés mellett néhány év múlva amúgy is elérné a 200 ezer forintos határt a minimálbér.

Jelenleg 224 ezer ember keres legfeljebb a minimálbér szintjén, így őket érintené pozitívan egy esetleges emelés. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy számos egyéb juttatás is a minimálbér szintjéhez van kötve, így egy emelés ezen költségeket is megdobná. Ennek fényében első hallásra logikus – sőt, közgazdasági evidencia – a miniszterelnök azon következtetése, miszerint ha rázúdítanák a 200 ezres minimálbért a kkv-szektorra, akkor annak megugró munkanélküliség lenne a következménye.

Egy megjelenés előtt közzétett, azaz még szakmai lektoráción át nem esett tanulmány szerint viszont

amennyiben bátorkodunk a brazil munkaerőpiac folyamataiból a magyarra is következtetéseket levonni.

A magasabb minimálbér úgy csökkenti az egyenlőtlenséget, hogy közben nem dobja meg a munkanélküliséget

Az amerikai National Bureau for Economic Research (NBER) kutatói friss tanulmányukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan hatott a jövedelmi egyenlőtlenségekre, illetve a munkanélküliség szintjére a brazíliai minimálbér 1994 óta tartó emelkedése. A közgazdászok a statisztikai adatok részletes feldolgozásával és közgazdasági modellek alkalmazásával azt találták, hogy a minimálbér-emelésnek erős tovagyűrűző hatása van a magasabb bérek terén, s így a minimálbér emelése csökkentette a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Emellett pedig – bár valóban okozott a minimálbér-emelés kismértékben munkanélküliséget – ez egyáltalán nem volt jelentős, mivel a magasabb béreknek köszönhetően a dolgozók elkezdtek egyre inkább a produktívabb cégeknél dolgozni. A kutatás ennek fényében megállapítja, hogy

Az alábbi ábrán a jövedelmi egyenlőtlenségek a minimálbér szintje közti fordított összefüggés figyelhető meg: ahogy nő a minimálbér, úgy csökkennek a jövedelmi egyenlőtlenségek Brazíliában.

Habár a minimálbérek emelését a hagyományos közgazdaságtani gondolkodás a megugró munkanélküliséggel társítja, a kutatók éppen ennek az ellenkezőjét találták. Ennek hátterében szerintük az áll, hogy ahogy a minimálbér elkezdeni csökkenteni az alacsonyabb produktivitású cégek profitrátáját, úgy ezek a cégek elkezdenek egyre kevesebb állást kínálni. Így pedig a magasabb produktivitású cégek a kedvezőbb rekrutációs környezetnek köszönhetően elkezdenek több embert felvenni. Azaz

Nem szabad feledni persze, hogy ezek az eredmények Brazíliára vonatkoznak, viszont megfelelő fenntartásokkal kezelve a magyar közgazdászok számára is értékes tanulságokkal szolgálhatnak.

(Címlap: MTI/Koszticsák Szilárd)