A megújuló energiák irányába történő folyamatos elmozdulásunk egyik ütközője a tárolás módjával kapcsolatos. A mai fémterhelésű lítium akkumulátorok jelenleg jól szolgálnak számunkra, de önmagukban hordozzák a fenntarthatóság kérdését is. Több intézmenyben jelenleg is kutatják az alternatív, környezetbarátabb vegyipari megoldásokat. A texasi A&M Egyetem egyik csapata egy érdekes lehetőségre hívja fel a figyelmet. Egy fémmentes akkumulátort mutattak be, amelyet savas oldatokba lehet helyezni, hogy aztán igény szerint bomlásnak induljon.
Az elektronikus eszközök és elektromos járművek iránt egyre nagyobb a kereslet, mely megnövekedett igényt jelent a lítium-ion akkumulátorok iránt is. Ezek nehézfémekre támaszkodnak, amelyek beszerzése nem olyan könnyű és sokszor konfliktusokkal jár. A kobaltot például etikai kérdések sújtják, az afrikai gyermekmunkát érintő bányászati gyakorlatok, valamint a környezetromlás és a vízszennyezés miatt. Ezenkívül az elemek élettartama végén, nehéz ezeket az anyagokat szétválasztani és visszanyerni.
– mondta Dr. Jodie Lutkenhaus, a tanulmány szerzője.
Ezek a problémák arra késztették a Lutkenhaushoz hasonló kutatókat, hogy vizsgálják meg a fémmentes akkumulátor-architektúrákat. A texasi A&M Egyetem tudósai az aminosavak elektrokémiailag aktív láncait, az úgynevezett redox-aktív polipeptideket használták fel az akkumulátor két elektródájának felépítéséhez, amelyek az eszköz töltése és kisütése során oda-vissza adják az energiát.
A tesztelés során az organikus akkumulátor bejelölt pár fontos négyzetet. Mindenekelőtt ezek az elektródák működés közben aktív anyagként töltötték be a szerepüket, végig stabilak maradtak. Ezután az összetevőket képesek voltak lebontani savas körülmények között, amelyek aminosavakat és más „jóindulatú” bomlástermékeket eredményeztek, ezáltal újra felhasználhatóvá váltak, vagy pedig ártalmatlanul oldódtak fel a környezetben.
A kutatók eredményesnek ítélték az első szakaszt a fenntartható akkumulátorok fejlesztéséhez. Egy újabb lépcső az okos felhasználás felé, amely a környezetünk megóvása érdekében ösztönzi a kutatókat a gondolkodásra és csökkenti a környezetünkre nehezedő nyomást. A tervek között szerepel a gépi tanulás felhasználása, hogy javítsák a termékek dizájnját is.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
A liberális EP-képviselő szerint a betiltással hazánk „a géprombolás útjára lép”.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP28) az idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont november 30. és december 12. között. A csúcstalálkozón mintegy 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt, a kiállítók közt egyedüli magyarként a kecskeméti felsőoktatási intézmény.
Németh Szilárd azt is elmondta, hogy hatalmas a tét: béke vagy háború.
