Amerikai lap: A munkahelyteremtés és nem a minimálbér-emelés csökkenti a szegénységet

Biden 15 dolláros minimális órabért akart bevezetni az Egyesült Államokban a gazdasági mentőcsomag részeként, de ezt a szenátus végül leszavazta.

Biden az egyszeri támogatásokra helyezte a hangsúlyt a gazdaságélénkítő csomagban. A frissen elfogadott javaslat értelmében az évi 75 ezer dollárnál kevesebbet keresők egyszeri, közvetlen juttatásként 1400 dollárt kapnak majd és heti 300 dollár jár azoknak, akik a vírus miatt vesztették el munkahelyüket.

Bernie Sanders korábbi elnökjelölt és Biden is azzal érvelt, hogy ne kelljen heti 40 óra munkával szegénységben élni. A két politikus korábban a megélhetési bért is emlegették.

Ha a baloldalnak a célja a szegénység csökkentése és a bérek növelése, akkor

– írja Andy Puzder.

Csúcson az amerikai szegénység

Az elmúlt hatvan évben a szövetségi minimálbér többször nőtt, de 2019-ben például nem. Ennek ellenére két évvel ezelőtt az amerikai szegénységi ráta 1,3 százalékponttal csökkent, ami a legnagyobb egy éves csökkenés 50 év alatt (az adatokat 1959-ben kezdték mérni).

10,5 százalékra zuhanva. A csökkenés legnagyobb haszonélvezője a kisebbségek voltak: a feketék munkanélküliségi rátája először csökkent 20 százalék alá, de a gyermekszegénység is 14,4 százalékra esett, ami 1973 óta a legkiseb érték.

Kevés figyelmet kapott, de a jövedelmi egyenlőtlenség is csökkent 2019-ben, mivel a jövedelemszerzők alsó 20 százalékának jövedelemi részesedése 2,4 százalékponttal nőtt. 2019-ben 4,1 millió amerikai került ki a szegénységből, ami 1966 óta a legnagyobb szám.

Rendkívül jól alakultak tehát a szegénységi mutatók Amerikában az elmúlt években, a baloldal mégis folyamatosan a minimálbér emelése mellett kampányol.

Pedig a RealClearPolitics elemzése szerint

A független Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO) friss jelentése szerint ugyanis a minimálbér emelése 900 ezer embert emelne ki a szegénységből. Csakhogy ez töredéke a 2019-es eredménynek, pedig akkor nem is nőtt a minimálbér. 

Úgy tűnik, a szegénység csökkentésének valódi eszköze a makrogazdasági politikákban rejlik (a teljes foglalkoztatás megvalósításában), nem pedig a minimálbérekben és a pénzosztásban.

Az ingyenpénz csak olaj a tűzre

2019-ben az amerikai munkaadók versenyeztek az alkalmazottakért, a munkaerőpiac túlfűtött volt és ebben az évben minden előrejelzést felülmúlt a munkanélküliségi ráta csökkenése. Egymillióval több üres álláshely volt, mint munkanélküli. A foglalkoztatottak száma csúcsokat döntött és a folyamatos munkapiaci verseny havonta körülbelül 3 százalékkal növelte a béreket.

Természetesen az alacsonyabb jövedelmeknél a növekedés még magasabb volt. Ennek eredményeképp a minimálbért vagy az annál alacsonyabb jövedelmet kapó munkavállalók aránya 1,9 százalékra esett és az átlagos órabér rekordmagasságba csapott, amikor elérte az óránkénti 24 dollárt a pandémia előtt.

A Trump-adminisztráció növekedést támogató gazdaságpolitikája – alacsony adók, csökkentett szabályozások, hazai energiatermelés központba helyezése – munkahelyeket teremtett, ennek hatására nőttek a bérek, csökkent a szegénységben élők aránya és a jövedelmi egyenlőtlenségek is. Az elemzés szerint

A lap szerint egy minimálbér-emelés munkahelyeket szüntetne meg és csökkentené a természetes módon kialakult munkapiaci versenyt. Azzal érvelnek, hogy ha egy erőforrásnak megnő az ára, akkor a vállalkozások kevesebbet használják azt. Ez a munkaerőpiacon számos formában valósulhat meg: létszámcsökkenés, csökkentett munkaidő és nagyobb automatizálás (egyébként utóbbi kedvező is lehet annyiból, hogy növeli a gazdaság hatékonyságát, így a minimálbér emelése kedvező is lehet).

A Kongresszusi Költségvetési Iroda jelentése szerint

És a bevezetés időpontjáig is károkat okozna, mivel a vállalkozásokat elriasztja az a tudat, hogy a munkaerő-költségek emelkedni fognak a közeljövőben. A fokozatos bevezetés csak akkor működik, ha azt feltételezzük, hogy a vállalkozások a jelenlegi, nem pedig a jövőbeli kilátásaik alapján fektetnek be, de ez téves feltételezés lenne – írja az elemzés.

A CBO szerint

David Neumark és Peter Shirley közgazdászok egy korábbi tanulmányukban kimutatták, hogy a minimálbér emelése negatívan befolyásolja a foglalkoztatást, különösen a kevésbé képzettek, a tizenévesek és fiatal felnőttek körében.

Az elemzés azzal zárul, hogy a jelenlegi adminisztrációnak folytatnia kellene a növekedést ösztönző gazdaságpolitikát, támogatnia kell az alkalmazottakért folytatott versenyt anélkül, hogy kiszorítanák a fiatalokat és a kevésbé képzett embereket a munkaerőpiacról. A lap szerint 

(Borítókép: MTI/EPA/Tannen Maury)