Hogyan olthatták be az embereket 1947-ben ötvenszer gyorsabban, mint most?

2021. február 22. 19:37

Amikor 1947-ben egy turista himlősen ment New Yorkba, Israel Weinstein, az egészségügyi kormánybiztos oltási kampányt indított és két hét alatt összesen 5 millió embert sikerült beoltani. Ez azt jelenti, hogy naponta négyszázezer emberhez ért el az oltás.

2021. február 22. 19:37
null

Ehhez képest a COVID-19 első vakcináját New Yorkban december 14-én adták be, és az első egy hónapban körülbelül kétszázezer emberhez jutott el az oltás, mely csupán nyolcezer adagot jelent napi szinten. Elég hihetetlen ez a különbség. 

Miért történhet az, hogy 2021-ben nagyjából ötvenszer lassabban oltják az embereket, mint 1947-ben?

Az elsődleges differencia az, hogy míg 1947-ben csupán egy városra, és annak lakóira kellett fókuszálni, addig a koronavírus esetén globálisan mindenki egyszerre akar hozzáférni az oltáshoz, lehetőleg minél gyorsabban és olcsóbban. Azonban egy fontos tényező rendelkezésünkre áll most, ami 1947-ben nem: az idő. Ugyanis azon a napon, amikor kiderült, hogy valaki behurcolta a himlőt New Yorkba, akkor azonnal kellett intézkedni. 14 órával a bejelentést követően Weinstein egészségügyi biztos már sajtótájékoztatót tartott, melyben felszólította a lakosokat, hogy oltassák be magukat. Ezzel szemben jelenleg 10 hónap jutott a felkészülésre.

Továbbá az is fontos tényező, hogy a mai modern világban a fejlett kommunikációs eszközökön keresztül pillanatok alatt el lehet érni és koordinálni az embereket.

Igaz, hogy most vannak olyan nehezítő körülmények, mint az oltást hűtése - ami a szállítását jelentősen bonyolítja - vagy a nagyobb tömeg elkerülése az oltási helyszíneken, ezért van szükség egy jól kialakított logisztikai metódusra. Azonban ez még mindig csekély magyarázatnak minősül arra, hogy ennyivel lassabban zajlanak az oltási folyamatok, mint 70 évvel ezelőtt.

A New York Times így fogalmazott az erről szóló cikkében:

„Manapság egyre bonyolódnak a kapcsolatok a városi igazgatás és a kormány között, ebből adódóan, míg 1947-ben New York önállóan is tudott cselekedni, addig ma már a város vezetőségének a New York-i kormányzóval és a szövetségiekkel is egyeztetni kell, ha bármit lépni akar. Másrészt ez az oltási tempó arra is rávilágított, hogy milyen instabil lábakon is áll valójában a közegészségügyi infrastruktúra. Ezek mellett pedig az is egy kardinális tényező, hogy sok ember egyszerűen nem hisz az orvostudományban, a kormányban és a médiában. 1947-ben, a gyermekbénulás és a halálos betegségek tetőzésekor az embereknek sokkal nagyobb volt az orvostudományba vetett hitük, mint manapság. Ebből adódóan jelenleg a legnagyobb probléma nem a vírus terjedése, hanem a nyilvánosság bizalmatlansága a kormány, a tudomány és a média iránt.”

Tehát világossá vált, hogy 2021-ben a politika mérgezően hatott erre a közegészségügyi kezdeményezésre, különösen a mostani gazdasági válság idején. Míg anno Weinstein volt az egyetlen hang, aki felszólalt a témában, az emberek pedig meghallgatták őt, addig ma már egy sokkal inkább széttagolt és szerteágazó médiával van dolga mindenkinek. Ha pedig jelentős változásokat akarnak elérni az oltásba vetett bizalom terén, akkor őszinte és egyértelmű kommunikációra lesz szükség.

A cikk szerzője Blősz Dalma.
 

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Armageddon
2021. február 25. 23:09
Amig olyan elnöke volt az Államoknak mint a festetthajú aki dem hoaxnak mondtaa COVIDot, ne is csudálkozzunk azon, hogy a népek szkeptikusak.
night watch
2021. február 22. 23:42
A közösségi médiákok meghülyítik a prolikat. A fészbúkon rögtön elterjedne, hogy kamu az egész járvány, és az injekcióval mindenkit meg akarnak ölni, hogy nagyot kaszálhassanak. De azért a kamu járványt félrekezelik.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!