Összeolvadhat az ember a mesterséges intelligenciával? Susan Schneider filozófia- és idegtudományi professzor A mesterséges ember című könyvéből kiderül. A könyv a Pallas Athéné Kiadó gondozásában jelent meg.
A gondolat, hogy az emberek összeolvadnak a mesterséges intelligenciával (MI) napjainkban nagyon is a levegőben van. Egyrészt az ember ezzel elkerülhetné, hogy egy sima MI lecserélje a munkahelyen, másrészt pedig ezzel a szuperintelligencia és halhatatlanság útjára lépnénk – állítja Susan Schneider filozófia- és idegtudományi professzor, aki szerint meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy az ember valószínűleg már nem sokáig lesz a bolygó legintelligensebb teremtménye, a legmagasabb szintű intelligencia pedig szintetikus lesz.
A könyv az elme jövőjével foglalkozik. Arról szól, hogy az önmagunkról, az elméről és az emberi természetről szerzett tudásunk milyen drasztikusan képes megváltoztatni a jövőt – akár jó, akár rossz irányba. Ha nem gondoljuk végig a mesterséges intelligencia (MI) filozófiai következményeit, és nem vagyunk elég óvatosak, megtapasztalhatjuk az MI-technológia elferdülését. Olyan helyzetek állhatnak elő, amelyekben az MI nemhogy könnyítene az életünkön, hanem a szenvedésünkhöz vagy akár pusztulásunkhoz vezethet.
A mesterséges intelligencia nem csak jobb robotokat és szuperszámítógépeket jelent: minket, embereket is átformál majd. A mesterséges hippokampusz, az idegcsipke, a mentális betegségeket kezelő agyi chipek csupán néhányat képeznek a napjainkban fejlesztés alatt álló technológiák közül. Egy Tudattervező Központ könnyen a jövőnk része lehet – játszik el a szerző a gondolattal és állítja, hogy a szintetikus lehet a földi intelligencia következő evolúciós fázisa.
Nemcsak a legfrissebb szakirodalomra, hanem konkrét sci-fi filmekre is utalva olyan kérdéseket feszeget, mint például rendelkezhetnek-e tudattal a gépek. Hogyan leplezzünk le egy MI-zombit? Létezhet-e és milyen következménnyel járna az agyszkennelés? Egyesülhet-e az ember az MI-vel?
Susan Schneider szerint ezek megválaszolása filozófiai aknamezőre vezet: klasszikus bölcselettudományi problémák merülnek fel, egyértelmű megoldás nélkül. Okosabb dolog kivárni, mi történik, bár az a lehetőség, hogy a fejlett intelligenciák esetleg elavulttá teszik a tudatot, nagyon szuggesztív.
A szerző egyik legfontosabb üzenete az, hogy a tudattervezési döntések mérlegeléséhez elsősorban metafizikai alázatra, a kockázatok számba vételére van szükség. Az elme jövője, legyen szó akár az ember, akár a robot elméjéről, olyan kérdés, amely nyilvános vitát és filozófiai vizsgálódást kíván.
A mesterséges ember című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.
A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.
A gazdaság átalakulása egyfelől a munkaerőpiac felfordulásával, másfelől a csúcstechnológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az oktatás és a bankszektor termelékenységének javulásával jár.
Egy algoritmus meglehetősen nagy pontossággal lőtte be a személyek ideológiai nézeteit.
Az EP-képviselők felvennék a deepfake és a mesterséges intelligencia elleni harcot.
Júniusban ül össze a G7. Ott lesz a katolikus egyházfő is.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Természetesen a sofőr nem tudta a helyszínen igazolni, hogy van engedélye az átalakításokra.
