Globális krízisbe hullik a gazdaság

„A kialakuló helyzetet nem kell bemutatni, azonban néhányan bizakodóbbak és rövidtávú megtorpanásra, amolyan zárlatra készülnek, ami hamar megoldódik. Én fél évre számítok…

Úgy kell elképzelni, mint egy repülőgép-katasztrófát. Először leáll az egyik hajtómű, aztán a másik, aztán a segédhajtóművek, végül kimegy az elektronika. Jön a vitorlázás és a lassulás, majd a zuhanás és a becsapódás.

Globális krízisbe hullik a gazdaság (is). Minden vállalkozást érint, minket is. Sajnos a gazdasági leállás nyomában egy talán még szembetűnőbb jelenség érkezik, a szociális és morális szétesés. Ezek minimalizálása, fékezése és kezelése most mindennél előrébb való feladata minden munkáltatónak. Vagyis

Elkapkodott pánikdöntéseket hozva csakis erősíteni fogjuk a kivédhetetlen folyamatokat. Ha elbocsátásokba kezdünk, akkor egy olyan, eddig még nem látott társadalmi réteget duzzasztunk és kergetünk a kritikus tömeg felé, aminek súlya talán nagyobb formáló erőt fog képviselni, mint maga a járvány, vagy a gazdaság leállása. Most minden korábbinál fontosabb egy kis buddhista szemlélet. Ha mellel beleállunk a szélbe, hátradőlünk. Ha a szembejövő betonfalba beleütünk, szétmegy az öklünk. Az árral nem szemben kell úszni, hanem oldalra és akkor van esély partot érni.

Arra kérem a munkáltatókat, hogy ezt ne engedjük. Sokba fog kerülni látszólag, de még egyszer jelzem: most nem érvényesek az eddigi gazdasági modellek. Most át kell állítani az eddig (látszólag) bevált szemléletünket. Nagyon hosszú bikini szezon után itt a zimankó, aki nem tud beöltözni, azt elvesztjük.

Arra kell koncentrálni, hogy rengeteg lemondással, áldozattal és erőforrással megtartsuk a közösségeket. Beszéljetek a kollégákkal és alakítsatok ki egy munkahely-megőrzési tervet, amiben közösen hoztok áldozatot. Biztosan lesznek olyanok, akik nem bírják a nyomást, nem képesek kompromisszumra – nálunk is jelenleg buknak ki ezek a problémák és ezek a kollégák.

De az együttműködők számára még a jóval kevesebb anyagi juttatás is sokkal több, mint a totális talajvesztés. A KKV szektor nagyon sérülékeny, gyorsan reagál és nagy súlya van. Éppen ezért pontosan itt van szükség a legnagyobb összefogásra, most itt kell kialakítani a legtöbb és legerősebb szövetségeket.

Én mindig többre tartottam a saját erőből működő embereket, most is úgy gondolom, hogy

– mert mi van, ha nem, vagy csak késve.

Hozzatok áldozatot, legyetek állhatatosak, higgadtak, bölcsek és irgalmasak. Ennyi éppen elég a túléléshez.”