A pánikvásárlások idején jusson eszünkbe, hogy évi 1,8 millió tonna étel megy veszendőbe Magyarországon

2020. március 31. 13:03

Az élelmiszerek tudatos felhasználására, a pazarlás csökkentésére hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet. Mint kiemelik, a hazai élelmiszerhulladék több mint a fele a háztartásokban keletkezik, az élelmiszerek felhalmozása tovább növelheti a pazarlást.

2020. március 31. 13:03
null

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közleményében kiemelik, hogy az élelmiszerpazarlás visszaszorítása a teljes lakosságot érintő jelenlegi helyzetben minden eddiginél aktuálisabb téma.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., az Innovációs és Technológiai Minisztérium alkalmazott kutatásokkal foglalkozó háttérintézménye, egyúttal az NKFI Hivatal kiemelt szakmai partnere, közleményében felhívják a figyelmet arra, hogy

Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel megy veszendőbe a teljes élelmiszerlánc mentén.

Mint írják, a legveszélyesebb pazarlók maguk a végfelhasználók, mert a hazai élelmiszerhulladék 53 százaléka a háztartásokban keletkezik. Napjainkban a koronavírus terjedése sokakat arra sarkall, hogy a szokásosnál jóval nagyobb élelmiszerkészletet halmozzon fel, ami indokolatlan, mert még tovább növelheti a pazarlást, erre hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet, amely az Európai Unió által támogatott hároméves nemzetközi projekt keretében régiós összefogással keresett megoldásokat az élelmiszerhulladék csökkentésére és hasznosítására.

A lakosság szerepe meghatározó az élelmiszerpazarlás csökkentésében. Fejenként 65 kilónyi ételt, leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt dobunk a szemétbe évente,

egy átlagos háztartás így évről évre 50-60 ezer forintot veszít,

pedig némi odafigyeléssel, a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásával ennek nagy része megtakarítható lenne, áll a közleményben.

Tudatos vásárlás

Felhívják a figyelmet arra, hogy a boltban a fogyaszthatósági időt ellenőrizve ne a leghosszabb szavatosságú tejfölt vegyük le a polcról, ha aznap este úgyis fel fogjuk használni. Ezzel tudatosan csökkentjük annak az esélyét, hogy az üzlet pár nap múlva kénytelen legyen leselejtezni az árut, és segítünk azoknak a vásárlóknak is, akiknek a későbbi lejáratú termékre lenne szükségük. Ugyanez a felfogás igaz otthon is, használjuk föl előbb a közelebbi lejáratú terméket, de a maradékok ötletes újrafelhasználása révén is takarékoskodhatunk, írják.

Mint kiemelik, az EU hulladékgazdálkodásra vonatkozó hosszú távú politikájának része az is, hogy a tagállamoknak 2023-ra a biológiailag lebomló hulladékok, köztük

az élelmiszerhulladék szelektív gyűjtését és hasznosítását is meg kell oldaniuk.

A közleményben Bodnárné Sándor Renátát, a kutatóintézet projektfelelősét idézik, aki kiemelte, hogy alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézményként fontosnak tartják a nyersanyagok felelős felhasználását, ezért kapcsolódtak be az EU által támogatott nemzetközi projektbe, amelyben öt közép-európai ország, Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Lengyelország és Olaszország együtt dolgozott az élelmiszerhulladék csökkentését célzó stratégiákon.

A STREFOWA projektben a partnerek közösen gyűjtöttek információkat az élelmiszerhulladék keletkezésének és kezelésének körülményeiről, hogy ezek alapján teszteljenek új, innovatív eljárásokat a hulladék csökkentésére és a hatékonyabb újrafelhasználásra. A projekt három témakörre fókuszál a későbbiekben szélesebb körben elterjeszthető megoldások keresésekor. Ezek között van a második esély a még megmenthető élelmiszereknek, a megelőző tudatformálás az élelmiszerhulladék csökkentésére és az újrahasznosítás.

Hosszú távon a gyerekek oktatása a leghatékonyabb eszköz a lakosság szemléletformálására és a szokások megváltoztatására, ehhez a projekt partnerei közösen fejlesztenek iskolai tananyagot, áll a közleményben.

Mint kiemelik, a STREFOWA projekt tagországaiban megrendezett Food Waste Hackathon versenyen nyertes mobil applikáció ötlete is hamarosan megvalósul. A chat-bot alkalmazással a felhasználók rövid figyelemfelkeltő játékokon vehetnek részt, miközben az élelmiszerhulladék csökkentését célzó tippeket, információkat, hasznos tanácsokat kapnak.

(MTI)

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senki Alfonz
2020. április 02. 01:55
Jogszabály tiltja. Ebben a jogszabályban van az is, hogy egy disznónak legalább 1,2 m2 fedett és 1,5 m2 fedetlen - összesen 2,7 m2 - területet kell biztosítani és gondoskodni kell a megfelelő szórakoztatásáról is. Gyakorlatilag 10 disznó = 27 m2 ól karámmal és labda, lelógó lánc, vagy okostévé. A kutya iscsak tápot kaphat. Az ember ehet moslékot csak, meg a gerinctelenek, akár emberek, akár nem!
pollip
2020. április 02. 01:49
Nem valós az adat, mert a tojáshéjtól a krumpli héjáig minden benne van.
Frankie Bunn
2020. április 02. 01:49
Mikor? Hogy lehet ilyen nyomorultul címet adni Mandi, RG !?
kizökkentidő
2020. április 02. 01:49
Ami a cikkből kimaradt, jellemzően a városok lakói pazarlóak. Egy vidéki, főleg sertés vagy baromfitartó gazdánál nincs kárba veszett élelmiszer. A városiak ökolábnyoma lényegesen nagyobb a vidékiek ökolábnyománál. Erről persze nem illendő beszélni valamiért. Város=vírus
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!