Az idei Las Vegas-ban megrendezett CES kiállításon láthatólag mindenki a Dolgok Internetében látta a jövőt. A legnagyobb probléma az, hogy tavaly is ugyanez volt, a jövő az IoT lesz (persze tudjuk a jövő mindig jön). Mindenre Wi-Fi-t vagy Bluetooth-ot kapcsolni viszont nem jelenti azt, hogy tényleg működni is fog ez a sok felesleges kacat, az igazság most is, mint mindig odaát van.
2016. január 11. 11:17
p
0
0
0
Mentés
Admin
AZ ÁLOM
Az elképzelések szerint 2016 végére 1,2 milliárd dolgot kötnek rá valahogy majd az internetre. Tavaly még csak 800 millió volt, de azóta vérszemet kaptak a kiállító cégek és mindenbe beletoltak egy Wi-Fi vagy Bluetooth rádiós kapcsolatot (ezek mind létező és nem új termékek, hogy lássuk mekkora volt az innováció a fejlődésben). Csodálkozunk ezután azon, hogy van már okosizzó, okosnet, okoskamera és drótnélküli hangszórók? Mindezek persze nélkülözik az interaktivitás, de nem is ez a fontos, hanem legyen benne valamilyen kapcsolat az internet felé. Ha valaki emlékszik a Philips Hue mikor rukkolt ki az otthoni világítás megreformálásával, láthatja még ma is sokan ebből élnek, hiszen idén is sztártermék volt a Wi-Fis lámpa és ennek különböző agymenései, a South Hall tele volt ilyenekkel. Persze megjelentek a Bluetooth-os verziók is, hiszen mindenki arra számít a nagy meccs az lesz ebben az évben, hogy az okosotthonokban és az egész Dolgok Internetében mi lesz a kötelező hálózati protokoll. Tényleg jön is mindkettőből az új, nagyobb, gyorsabb és szebb szabvány, de nem ez lenne a lényeg.
Az okoshűtőszekrény is egy kényszer szüleménye, amit a Samsung és az LG talált fel, gyakorlatilag egy pszichológust kértek fel, hogy mi az az eszköz, ami majd ráveszi az átlagos amerikai családot, hogy beruházzon a Dolgok Internetébe. Egyszerű, mint a faék és még egy KDNP-s is kiakad tőle, mi az, ami a család középpontjában van? Az éléskamra, vagyis egy okoshűtőszekrény, amit keresztezünk egy táblagéppel, hogy mindenki lássa mi van benne, rendelni is tud automatikusan termékeket és mellesleg digitális üzenőfal is egyben, hiszen ebből nassolnak mindennap (hűtőmágnest még lehet azért rá tenni). Az ötlet jött, látott és győzött, egész héten a CES-ről szóló hírek ezt dicsérték vagy ekézték, hogy lám-lám ez lesz, ilyen a jövő internete. Végül is az univerzális Samsung távirányító is meg van már hozzá és a központi tévéről lehet irányítani mindent, a hűtőt is a Netflixes filmek mellett…
A dél-koreaiak még meg is fejelték ezt azzal, hogy ugyan Android alapú az egész rendszerük, de keményen dolgoznak még azon, hogy Windows 10-el is kompatibilis legyen a rendszerük, mert annak van IoT-s változata is (csak a kutya nem használja azt). Arról már mélyen hallgatnak, hogy egy általános iskolás is fel tudja törni ezt az okosotthon rendszert, mert a biztonságról mintha mindenki elfeledkezne, ha a Dolgok Internete kerül a terítékre. Érdekes viszont az a Google mintha most kivárna és nem dobott semmi okos otthonos dolgot a CES-en, valamit tudhatnak, vagy valamire készülnek? Vagy csak most próbálnak felocsúdni, hogy rebrandelik a holdingjukat az Alphabetet. Nagyon bilibe lóg még itt úgy tűnik sokak keze.
A VALÓSÁG
„A technológia manapság egyre inkább átformáló erejű, újszerű és hozzáférhető. A felhasználók egyre inkább az élményt részesítik előnyben a konkrét termékekkel szemben, az Intel technológiája pedig ebben a katalizátor szerepét tölti be azzal, hogy lenyűgöző élményeket tesz lehetővé, miközben végső soron az életünket is jobbá teszi.”
A showt viszont az Intel vitte el 2016-ban a CES-en, nemcsak azért mert Lady Gaga-val volt megtámogatva, hanem ők nem vakítottak legalább parasztot. Lementek oda, ahol tényleg a Dolgok Internete rejtekezik, a processzorok szintjéig. Elég szépen felvázolták, igazi IoT-vel hol fog majd az egyszeri felhasználó találkozni. A sport, egészségmegőrzés, a zene és művészetek (szórakoztatóipari és elektronikai kiállítás volt eleve Las Vegasban, csak erről sokan megfeledkeztek) és a robotika területén. Persze az Intel ilyen chipeket gyárt ezt mindenki tudja így az új buzzword-höz, a a stratégiai együttműködéshez nyúltak ők is, mint az autógyártók tették azt (Toyota és Ford nagy összeborulása). Elég szépen szeretné Brian Krzanich lenyúlni az ő által kigondolt IoT-vel az egész jelenlegi világot, mert szerinte nem menekülhet meg senki az okos és internetre kötött dolgoktól. Az emberi érzékelés 2016-ban már csak technológiával megtámogatva lesz versenyképes és a számítástechnika sem táblagépek és okostelefonokat jelent, hanem magas mértékű egyénre szabottságot, és ebben segít természetesen majd az Intel. Filozófiában és robotokban és drónban mindig erős volt Brian.
Nézzük meg mit kapunk majd akkor tőle. A sportot már sokan le akarták nyúlni ilyen IoT dolgokkal, de az Intel nem a mezei kisembert akarja gagyi fitness cuccokkal felvértezni, hanem magát a sportolás élményét digitalizálja szőröstül és bőröstül. Ezt az Intel Curie modulokkal éri el, a CES-en a snowboard volt stílusosan az a téli sport, amiben plasztikusan megmutatták mire is képes jó kezekben az IoT ma. A Slopestyle és Big Air versenyszámok futamain a szenzorok valós időben szolgáltatnak majd információkat a sportolók teljesítményéről, forgások szögéről, a távolságról, az aktuális sebességről, illetve a földet érés mikéntjéről is. Gyakorlatilag olyan, mintha a nézők maguk snowboardoznának, az adatokkal lemodellezhetik maguk is az egyes sportolók mozgását. Ezt a Red Bull Media House segítségével fogják majd globálisan is megvalósítani, tehát amibe ilyen Curie beépíthető annak minden adatát ki is lehet majd nyerni. Hasonló együttműködés következtében a Replay Technologies-al a freeD technológiában az időmegállításos sportközvetítéseket valósítják meg (mint a Mátrixban), gyakorlatilag egy focimeccs leglátványosabb jeleneteit különböző szögekből tudjuk újranézni. Nem maradhatott ki a New Balance által a sportcipő ipar sem, itt a Real Sense technológiát tolták bele a csukákba, de lesz okosóra is majd karácsonyra, nyilván addig tesztelik a sportolókkal mire jó is egy földi halandónak lebutítva. A szemüvegipart az Oakley-vel képzelik el, a Radar Pace okosszemüveg gyakorlatilag egy virtuális edzőként működik, ezt bringásoknak és futóknak ajánlják főleg. Robotban pedig jött a Segway Ninebotja, ami közlekedési eszköz is és robot is egyben és a kutyát is lecserélhetjük rá majd.
Látható tehát az Intel semmit nem bíz a véletlenre, a Dolgok Internete, legalábbis, amit ők gondolnak erről a kissé ködös fogalomról működni fog, hiszen a processzor a lényeg szerintük és nem az, valamilyen hálózatra csatlakoztatunk valamit például a család éléskamráját vagy a szórakoztató centrumot. Más kérdés ugyanezt meg is lehet oldani Arduino vagy Rapsberry alapokon is barkácsolással otthon, csak nem olyan szépen, de erről majd máskor, egy másik cikkben.
Hosszú ideje pályaedző, ám kevesen mondhatják el magukról, hogy sztárcsapatoknál oktatják a futballt. Volt Neymar, Kylian Mbappé, Thiago Silva trénere, most pedig Harry Kane-é. Lőw Zsolt a Bayern Münchentől készül elválni, és még ő sem tudja, hol folytatja.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
