Bécs, 2012 szeptembere: a császárváros továbbra is tejszínhabfehér birodalmi középületekkel, Habsburg-sárga barokk templomokkal és zöldellő Ringgel hozza a jól ismert (nyárs)polgári lusta kényelmet, amit még mindig inkább élvez, mintsem un a Kelet-Európából Bécsbe szabadult magyar honpolgár. A Monarchia-emlékek külcsíne alatt azonban mindig is élénk kulturális élet folyt, csak az osztrákok a Vasfüggönynek és az ezzel járó kulturális szétszakíttatásnak köszönhetően elfelejtették a keleti szomszédok művészeti hagyományait. Ideje ismét felvenni a fonalat, és a Nyolcak újbóli bécsi bemutatkozása alkalmas arra, hogy a magyar kultúra egy sokáig elfeledett korszaka újra bekerüljön a nemzetközi vérkeringésbe. A 2010-es pécsi és a 2011-es budapesti Nyolcak-kiállítás után a Bank Austria Kunstforum a nagy sikerű sorozat első nemzetközi állomása.
A nyárias szeptemberi napon osztrák és magyar művészettörténészek, művészetkedvelők és újságírók gyülekeznek a bécsi belvárosban megbújó Kunstforumban a kiállítás megnyitóján. Evelyn Benesch, a kiállítás bécsi kurátora elmondja: a művészettörténet főárama ismeri a századelő korszakának központjait, de a perifériáról kevesebbet tudnak. A Nyolcak szerinte egy különleges festőcsoport történetét takarja, akik izgalmas időszakban mentek Párizsba, hogy aztán hazavigyék Magyarországra az új művészetet. A Nyolcak intellektuálisan provokálni akartak, és ez sikerült is nekik: az Új Képek kiállítás 32 festménye felkavarta a hazai állóvizet. Benesch szerint, bár a Nyolcak tagjai nem egységes stílusban alkottak, együtt mégis újdonságot jelentettek a korszakban. Ráadásul nem csak a nyolc festőről van szó: köreikhez tartozott Bartók Béla zeneszerző, Ady Endre költő, a Nyugat-alapító Ignotus és a filozófus Lukács György is.
Barki Gergely, aki Rockenbauer Zoltánnal együtt a Nyolcak-kiállítások (így a mostani is) kurátora, a megnyitón elmondja: Passuth Krisztina a hatvanas években elkezdte kutatni a festőkollektíva történetét, azután sokáig semmi nem történt. Mint Passuth tanítványai, Barki és Rockenbauer vették elő újra az elfeledett csoportosulást, hogy a 2010-es pécsi kiállítástól kezdve újra visszahozzák a hazai, majd a nemzetközi tudatba a Nyolcak művészetét. A 2011-es Szépművészeti-kiállítás után Baán László főigazgatóval együtt úgy gondolták, jó lenne külföldön is bemutatni a Nyolcak világát. A Kunstforum egy hosszú távra tervezett turné első nagy lépése, aminek a végére Barki reményei szerint nemzetközi márka lesz a Nyolcakból. A kurátor hozzáteszi: időközben sem hagyták abba a kutatást, találtak új képeket, a bécsi kiállítást pedig új rendezőelvek szerint alakították ki az eddigiekhez képest. Bemutatták Márffy Ödön egy korai tájképét, amit eddig csak egy fekete-fehér reprodukcióról ismertek; Czóbel Béla az Oktogont 1906. március 15-én ábrázoló budapesti látképe is bemutatásra került; és egy Berény Róbert-féle Golgothát is kiállítottak, amely közel száz éven keresztül lappangott az Egyesült Államokban, míg Berény Amerikában élő unokája rá nem bukkant a képre. Pór Bertalan nagyméretű Hegyibeszéd című képét restaurálás után, régi fényében állítják ki most Bécsben.