Expo: siker vagy kudarc?

A világkiállítás épületei szinte minden esetben építészeti remekművek, már most világhíresek. A magyar pavilon azonban vitákat szít; a Magyar Feltalálók Országos Egyesületének főtitkára szerint az építmény a legrosszabbak közé tartozik. Vedres András a feltalálók nemzetközi szervezetének elnökeként a kínaiak meghívására magyar és külföldi akadémikusokkal értékelte a standokat. „A Gömböc nevű találmányt bemutató pavilon nincs kész, a találmányt pedig senki sem érti. Repedt üvegvitrin, amelyben semmi nincs csak egy gyűrött papír zsebkendő, a közepén azzal a bizonyos objektummal, amit mi Gömböcnek nevezünk, de senki sem tudja, hogy kell leírni és mondani” - jellemezte a látottakat a feltaláló. „A pavilon egyik szegletében fut egy film, de az ellenfény miatt alig lehet kivenni, hogy mit mutat. A pavilon külsején pedig gagyi, műanyag betűkkel ott domborul, hogy HUNGARY” - összegezte Vedres, aki a látottakat egyszerűen csak hazaárulásnak nevezte.

Galambos Iván, a világkiállítás magyar pavilonjának igazgatója alaptalannak nevezte Vedres András bírálatait, hiszen az Asia Online folyóirata a tíz legérdekesebb közé sorolta a magyar standot. A Gömböcöt az elmúlt évek legnagyobb matematikai-geometriai találmányának nevezte az igazgató, aki szerint a kínaiak csodálják megalkotóinak kreativitását és a tárgy belső harmóniáját. A fenntartható fejlődés jegyében megrendezett sanghaji expóra novemberig legalább hetvenmillió látogatót várnak a szervezők.

A Magyar Nemzet szerint már az előkészületeknél, illetve a közbeszerzési szerződéseknél is baráti tanácsadói cégek forgolódtak az állami megbízások körül. Huszty András, aki a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként felügyeli a magyar pavilont, az MR1-Kossuth Rádiónak azt mondta, nem tudja értelmezni a vádakat, mivel a pályáztatásnál szigorúan betartottak minden törvényi előírást. A pavilon felépítése és működtetése 3,2 milliárd forintba került.