Még jó, hogy nálunk van diktatúra meg elnyomás

2024. április 17. 05:41

A kicsinyes brüsszeli konferenciabetiltós botrány után kezdhetünk aggódni a belga jogállamiság állapotáért...

2024. április 17. 05:41
null
Veczán Zoltán

(Nyitókép: AFP/Simon Wohlfahrt)

Kavarognak az ember gondolatai a keddi brüsszeli események után. Több is.

Ezt is ajánljuk a témában

A nulladik, hogy az ember, bármilyen furcsának is tűnik, hálás lehet, hogy Európában él. A világ legnagyobb részében ugyanis teljesen természetes, mindennapi történet, hogy a helyi karhatalom politikai alapon szétkap egy ellenzéki rendezvényt.

Boldogtalanabb helyeken ilyenkor lőnek vagy gumibotoznak, másutt elég az egyenruhák puszta föltűnése,

de tény: ha Bamakóból, vagy, teszem azt, Moszkvából hallanánk hasonló híreket, nem érne minket meglepetésként. Itt viszont botrány lett belőle, és a liberális belga miniszterelnök, Alexander De Croo maga is elítélte a történeteket.

De vannak itt más, szemléletbeli, mélyebb gondok is.

Ezt is ajánljuk a témában

Akadnak köztük úgymond elvi természetűek. Például: a szólásszabadság nemcsak azokat illeti meg, akikkel egyetértünk, hanem azokat is, akikkel semmiben az égegyadta világon sem.

Egy deliberatív demokrácia akkor működik, ha mindenki megszólalhat, akinek releváns mondanivalója van.

És ha az egyik – releváns, mainstream, sőt: uralkodó – narratíva szerint a korlátlan bevándorlás jó, a háborús részvétel is jó, a család meg nem jó, akkor ugyanilyen joga van kifejteni a nézeteit annak, aki szerint a korlátlan bevándorlás rossz, a háborús részvétel rossz, a család meg jó. Mondhatnánk:

mindent szabad mondani, amit nem tilt a törvény – bár a szájkosártörvények idején igen óvatosan kell ezzel bánni.

Mindenkit megillet a jog – és mindenkit egyformán megillet. Ha csak azt illeti meg, aki a megfelelőképpen gondolkodik és szépen beszél újbeszélül, úgy, hogy egyik sértődésből élő csoport se találjon rajta fogást, az már nem szólásszabadság, hanem valami egészen más. Aki annak tapsol éppen, hogy „végre, jól megkapták”, annak van a legkevesebb köze bármiféle értékelvű liberalizmushoz.

Aztán vannak gyakorlatiasabbak is. Mert hát az történt, hogy a szólásszabadsághoz való jogukat gyakorolni kívánó személyek – jelesül a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia, vagyis a NatCon résztvevői – először nem találtak platformot arra, hogy élhessenek ezen jogukkal.

Ugyanis egymás után két szálloda előbb befogadta őket, majd utóbb közölte velük: nem kívánatos vendégek.

Otromba gyakorlat lenne, de végtére is dönthetnek úgy, hogy nem kívánnak helyet biztosítani egy adott nézetrendszert hirdető rendezvénynek. Zárójel: állítólag ugyanez történt Somogyi Andrással meg Pottyondy Edinával, és ha így volt, az is ugyanígy otrombaság volt, akkor is, ha Somogyi életében egy pillanatra sem volt vicces, Pottyondy műsora pedig menthetetlenül csúszik a John Oliver és a Mónika Show közötti skála utóbbi végpontja felé.

Mindenesetre az említett két, nagynevű szálloda vezetői nem maguktól döntöttek így:

Brüsszel három baloldali polgármestere fogott össze, hogy minden lehetséges helyről kiebrudalja a konzervatívokat.

Politikai nyomás alá helyezték a helyszíneket, pénzügyi károkkal fenyegették őket, ha nem mondják vissza a rendezvény befogadását, sőt még a beszállítókat is igyekeztek megfélemlíteni – ha úgy tetszik,

Brüsszel kicsiben is úgy viselkedett, mint nagyban.

S mindezek után, hogy végül mégiscsak sikerült megrendezni az eseményt, Philippe Close, Brüsszel szocialista polgármestere rendőröket uszított a helyszínre, akikkel be akarta záratni azt. Mondván, „közrendzavarás” történhet, hiszen ott vannak a délutáni antifa tüntetők is.

A polgármester, pestiesen szólva, „tolt egy Gyurcsányt”. Szerencsére a szelídebb fajtából, nem lőttek ki szemeket, nem vertek félholtra embereket

– legalábbis jelen sorok írásakor nem eszkalálódott idáig a helyzet –, de ahelyett, hogy biztosította volna a rendezvényen részt vevők szólásszabadsághoz és nem mellesleg testi épséghez való jogát, inkább mindent megtett azért, hogy elhallgattassa a vele egyet nem értő politikai oldal képviselőit, szoros szövetségben az erőszakos ellentüntetőkkel, illetve azok szándékainak megfelelően. 

Ezt is ajánljuk a témában

Beleborzong az ember, ha arra gondol, mit kapott volna Magyarország, ha hasonlóképpen jár el,

mondjuk az Európai Parlament szocialista frakciójához tartozó pártok budapesti konferenciáján. Vajon melyik pénzcsapokat zárták volna el, vajon hányféle uniós eljárás indult volna hazánk ellen, vajon hány, most mélyen hallgató jogvédő szervezet öntené jelentéseit, s vajon hány címlapot töltöttek volna meg a marcona rendőrsorfal és a baloldali politikusok fotóival, történeteivel? Még jó, hogy nálunk van diktatúra meg elnyomás.

Most, hogy így soroljuk, kezdek aggódni a belga jogállamiság állapotáért...

Az már csak hab a tortán, hogy a brüsszeli polgármesterek és a sajtó egy része is szélsőjobboldali rendezvényként hivatkozott a NatConra és annak résztvevőire.

Nem bonyolult az érvelés: a fasisztákat nem látjuk szívesen, azt pedig, hogy ki a fasiszta, mi mondjuk meg.

Orbán, az autokrata” – írja a The Independent

Kész, ennyi, további indoklás felesleges, az ilyeneknek nincsenek jogaik. Mert hát az autokraták veszélyesek. Azok olyanok, hogy elhallgattatják a velük egyet nem értőket. Hozzátehetjük, egy amolyan hagyományos autokrata nem is dicsekszik el vele, ha így tett, inkább igyekszik titkolni.

Brüsszel ebben is progresszív: mindhárom polgármester közölte, büszke arra, hogy megakadályozta a rendezvényt.

De félre a cinizmust. Inkább csak ízlelgessük: Brüsszelben karhatalmi erőkkel, kizárólag politikai alapon kaptak szét egy rendezvényt.

Igaz persze, Brüsszel nem Moszkva. Van különbség – de napról napra kevésbé szembetűnő.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 106 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-79
2024. április 30. 22:44
🍓 ️ ­A­ ­d­­­ö­­g­­ö­­­s­ ­­­l­á­­n­­­y­o­­­k­­­ ­­­v­­­á­­r­­n­­­a­­k­ ­­r­á­­­d­ 👉 𝗪­­­𝗪­­𝗪­­­.­­­𝗖­­­𝗨­𝗠𝟰­­­.­­𝗙­­­𝗨­­𝗡
Tommaso
2024. április 17. 18:50
nebulo-15 téved. Az bizonyitaná a szabadságjogok meglétét, ha a kormánykritikus közéleti személyek, és politikusok is kapnának pár óra műsoridőt, országosan nézhető csatornákon. VAGY HA a MédiaTanács 5 igazgatósági tagjából nem mind az 6 lenne FIDESZES. VAGY HA a 19 megyei napilapból nem mind a 19 lenne FIDESZES.
Tommaso
2024. április 17. 18:44
Elnyomás vagy szabadság jellemzi azt az Orbanisztánt, ahol a hatalmi ágak egybegyúrva, egyetlen ember kezében vannak, aki egyedül jelöli ki az államfőket és az alkotmánybirákat, s ahol a vele egyet nem értők ki vannak tiltva a közpénzből fenntartott Médiából, ahol megszüntették a népszavazás intézményét s ahol egyoldalú, egypárti még az ország Alkotmánya is? A válasz egyszerű. Belgiumban egyetlen város egyetlen kerületének polgármestere egyszer hozott egy vitatható döntést. Orbanisztánban 14 év óta a rezsim minden politikusa mindennap megsérti a polgári szabadságjogokat, lábbal tiporja a sajtó-, és szólásszabadságot. Több, rezsim által agymosott troll próbált cáfolni, de pofára estek. Érvek s tényismeret nélkül ui. ez nem megy.
Tommaso
2024. április 17. 17:00
Elnyomás vagy szabadság jellemzi azt az Orbanisztánt, ahol a hatalmi ágak egybegyúrva, egyetlen ember kezében vannak, aki egyedül jelöli ki az államfőket és az alkotmánybirákat, s ahol a vele egyet nem értők ki vannak tiltva a közpénzből fenntartott Médiából, ahol megszüntették a népszavazás intézményét s ahol egyoldalú, egypárti még az ország Alkotmánya is? A válasz egyszerű. Belgiumban egyetlen város egyetlen kerületének polgármestere egyszer hozott egy vitatható döntést. Orbanisztánban 14 év óta a rezsim minden nap megsérti a polgári-, és emberi szabadságjogokat, lábbal tiporja a sajtó-, és szólásszabadságot.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!