A Deutsche Welle matekozik: működnek-e egyáltalán az oroszellenes szankciók?

2024. február 22. 11:27

A DW szerint egyre több kritikusa van az intézkedéseknek: vannak, akik szerint azért nem működik, mert nem elég szigorúak a szankciók, mások szerint pedig az EU elsősorban magának árt és nem az orosz gazdaságnak.

2024. február 22. 11:27
null

Az Európai Unió a héten bejelentette, hogy közel 200 személyt és vállalatot adnak hozzá a már eddig is mintegy 2000 nevet tartalmazó szankciós listához. A vagyonbefagyasztás és az uniós beutazási tilalom célpontjainak nevei a hivatalos jóváhagyásáig titkosak – számolt be a Deutsche Welle.

A Financial Times jelentése szerint kínai, indiai, srí lanka-i, törökországi, thaiföldi, szerbiai és kazahsztáni vállalatokat érintenének a szankciók. Az új csomag célja az Oroszországot a szankciók kijátszásában segítő harmadik országokkal szembeni fellépés. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: az új intézkedések nyomást gyakorolnak a Kremlre, és tovább csökkentik az oroszok drónokhoz való hozzáférését. 

Nem mindenkinek tetszenek a szankciók

A DW cikkének szerzője azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy 

az ukránok nem nyilatkoztak lelkesen az új csomaggal kapcsolatban, mivel szerintük a szankciók csak szimbolikusak. 

A korábbi uniós szankciócsomagok egész ágazatokat vagy kulcsfontosságú exportcikkeket céloztak, köztük a nyersolajat, a szenet, az aranyat és legutóbb a gyémántokat. Úgy tűnik az EU kifogyott a nagy szankciós fegyverekből. Az ukránok szerint az orosz cseppfolyósított gázt kellene szankcionálni. 

A DW-nek nyilatkozó szakértők szerint van abban igazság, hogy az EU kifogyott az olyan szankciókból, amelyek mögé az egész blokk összes országa beállna. Egy elemző szerint most fontosabb a szankciók kikerülésének a problémájára fókuszálni. 

Ezt is ajánljuk a témában

Az orosz gazdaság: köszöni jól van

A német közszolgálati csatorna riportere arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós szankciók ellenére, az orosz gazdaság egészséges ütemben növekszik, legalábbis a hivatalos adatok szerint. 

A 2022-es recesszió után az orosz bruttó hazai termék (GDP) tavaly 3,6%-kal emelkedett. A védelmi ipar ma már az ország GDP-jének 10%-át teszi ki, és úgy tűnik, hogy a hadigazdaság teljes lendületben van.

A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakran érvel amellett, hogy a szankciók nem az orosz, hanem elsősorban az EU gazdaságát sújtják. 

Azonban a DW-nek nyilatkozó szakértők ragaszkodnak hozzá, hogy a szankcióknak van értelme. 

Az EU tisztviselők szerint a szankciós politika igenis sikeres. „A szankciós politika egy hosszú játszma” – mondta egy EU diplomata a brüsszeli tudósítóknak, és kijelentette: a számokon ugyan nem látszik, de Oroszországnak komoly nehézséget okoz, hogy valahogy fenn tudja tartani a háborús gazdaságát. 

Nyitókép: Vera Savina / AFP

Ezt is ajánljuk a témában

 

 

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lhotx
2024. február 22. 13:12
„-e“? Bocsi, nem értem a nem értésüket.
B_kanya
2024. február 22. 12:36
Gordon. 2024. február 22. 12:31 "A szankciók részben nem működnek (nem érik el az elképzelt hatást), mer több ország ezt megtorpedózza, szabotálja." És nem működtek Iránnál, É-Koreánál, sőt Kubánál sem, az oroszok meg több acélt gyártanak évente, mint Németország, Franciaország és Olaszország összesen, azaz kb. annyit, mint az USA és hát több mérnököt is képeznek, kevesebb, mint fele akkora lakossággal.
B_kanya
2024. február 22. 12:34
"A 2022-es recesszió után az orosz bruttó hazai termék (GDP) tavaly 3,6%-kal emelkedett." A nagy kérdés persze az, hogy a Novorusz területek GDP-jét hová számolják. " A védelmi ipar ma már az ország GDP-jének 10%-át teszi ki, és úgy tűnik, hogy a hadigazdaság teljes lendületben van." Mármint "defense industry"? Ezen felül van még a "honvédelmi" költségvetés is?
2024. február 22. 12:31 Szerkesztve
A szankciók részben nem működnek (nem érik el az elképzelt hatást), mert több ország ezt megtorpedózza, szabotálja. Elsősorban India és Kína, de vannak országok ill. cégek, amik különböző trükkökkel szintén kijátsszák a szankciókat és közbenső állomásként szállítanak Oroszországnak. Az ilyen országokkal/vállalatokkal szemben erősen késett a nyilvánvalóan szükséges fellépés, de már elindult a folyamat! Kínai bankok már nem fogadnak el kifizetéseket orosz megrendelőktől, tartva a velük szembeni nyugati szankcióktól. A mostani csomag a közbenső állomás szerepét játszó szállítókat veszi célba. Ezzel késtek ugyan, de most megtették. Ezek hatása idővel megmutatkozik. Igaz, ami a cikkben áll: „A szankciós politika egy hosszú játszma”
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!