Több pénzt követel az EU-nak a belga kormányfő

Az európai emberek az EU-tól stratégiai válaszokat, megoldásokat várnak a globális kihívásokra (járvány, háborúk, gazdasági válság), mert ezeket az egyes államok magukban nem tudják megoldani – nyilatkozta a Politicónak adott újévi interjújában a belga miniszterelnök, aki szerint ehhez az EU-nak világosan fel kell vázolnia prioritásait, ezek megvalósításához pedig meg kell mondania, hogy honnan lesz erre pénz. 

Alexander De Croo ezért egy 

Az uniós portál kérdésére sem részletezte, honnan akar pénzt előteremteni, de a Politico szerint ez három forrásból jöhet: vagy új európai adókból, vagy újabb tagállami hozzájárulásokból, vagy a jelenleg tárgyalás alatt álló hétéves uniós költségvetésből. 

Az EU-nak saját pénze a tagállami befizetésekből és a külső államokból érkező termékekre kivetett vámokból van, 2021-től pedig egy uniós adót vezettek be, a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékra kivetett adóbevétel az uniós büdzsét gazdagítja – ez azonban csepp a tengerben: az 1200 milliárd eurós uniós büdzsébe évente 6 milliárd eurót hoz csak. 

Ki fizet, és ki kap? 

A tagállami hozzájárulások ügye régi dilemma: a legtöbb tagállam a háborús-inflációs időkben nehéznek találja makulátlanul teljesíteni tagállami kötelezettségeit, ugyanakkor belátják, hogy ha nem teszik, akkor a kohéziós pénzek és a közös agrárpolitika finanszírozása is akadozhat – az EU büdzséjének tetemes részét e két tétel alkotja, és a szegényebb országok felzárkóztatása múlik ezeken. 

Az újabb hozzájárulások felvetését több tagállam – az északi és a keleti államok többsége – elutasítja, 

A költségvetés kérdésében pedig a gazdagabb, befizető államok rigidek: nem szeretnének újabb kiadásokat finanszírozni. 

Az Európai Bizottság 66 milliárd eurós alap létrehozását kérte arra az esetre, ha előre nem látható kiadásai lennének az uniónak – ezt a tagállamok egy része szintén nem támogatta. Az Európai Parlament ötlete az, hogy be kellene vezetni egy uniós környezetvédelmi adót, amely a károsanyag-kibocsátás mértékében sújtaná a tagállamokat, és becslések szerint évente 36 milliárd eurós bevételt generálna.

Tornyosuló problémák 

Az idő sürgeti a döntéshozókat, ugyanis júniusban EP-választásokat rendeznek az uniós tagállamokban, 

sem az Ukrajnának folyósítandó újabb, ezúttal 50 milliárd eurós uniós támogatást, nem beszélve arról, hogy maga is várja a jogállamisági vita miatt befagyasztott uniós pénzeit – írja a Politico. 

A decemberi EU-csúcson ráadásul döntés született arról, hogy Ukrajna megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel (Ukrajna EU-tagsága vélhetően az egész uniós támogatási rendszert felbolygatná), ugyanakkor a neki szánt uniós támogatásról nem tudtak az EU vezetői egyetértésre jutni. 

Eközben a járványhelyzet okozta gazdasági károk enyhítésére létrehozott helyreállítási alap és az ukrajnai segélyek miatti nemzetközi hitelfelvételek kamatterhei súlyos terheket raknak a tagállamok vállaira, és még nem sikerült elfogadni a 2021-2027-es uniós költségvetés végső számait sem. 

Nyitókép: Alexander De Croo a belga parlament ülésére érkezik 2023. december 19-én  (forrás: JONAS ROOSENS / BELGA MAG / Belga via AFP)