Határozott figyelmeztetést kapott Brüsszel: a laboratóriumi hús nem lesz Európa jövőjének a részese

Megtörte a csendet az Európai Unió tizenkét tagállama – köztük Magyarország – és világos üzenetet küldött Brüsszelnek:

Az uniós agrárminiszterek keddi ülésére készített közös dokumentum több év után az első olyan anyag, amely több európai ország hivatalos álláspontját tükrözi.

A dokumentum tanulsága szerint ezúttal előrelátóak a tagállamok, és a feljegyzéssel arra figyelmeztetik az Európai Bizottságot, hogy semmilyen módon sem könnyítheti meg az őssejt-technológiával előállított laboratóriumi hús uniós piacra jutását.

Brüsszel körmére néznek a tagállamok

A figyelmeztetés azért is példátlan, mert előremutató. Jelenleg nincs olyan laboratóriumi húst előállító vállalkozás, amely elindította volna az új élelmiszerek forgalomba hozatalához szükséges uniós hatósági eljárást. A dokumentumot jegyző országok világossá teszik, hogy a laboratóriumi hús engedélyezéséről folytatott párbeszéd előfeltétele, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) felkészüljön a technológia kockázatértékelésére.

Az országok azt is egyértelműsítették: átfogó hatásvizsgálatokat kell készíteni a termesztett húsokról és már most gátat kell szabni az olyan népszerűsítő kampányoknak, amelyek arról próbálják meggyőzni az embereket, a laboratórium lesz a húspiac jövőjének központja.

Európa garantáltan megosztott marad

A 27 tagállam közül 12 ország írta alá az egyelőre feljegyzésnek tekinthető, kötelezettségvállalást, vagy konkrét lépéseket nem tartalmazó dokumentumot:

• Magyarország
• Ausztria
• Franciaország
• Olaszország
• Csehország
• Szlovákia
• Ciprus
• Málta
• Görögország
• Luxemburg
• Románia
• Litvánia

Az dokumentum rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben egyáltalán napirendre vegyék az országok a laboratóriumi hús engedélyezését. Noha az eljárás legfontosabb részét, az egészségre és környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát az EFSA folytatja le, a szakhatóság értékelése alapján az Európai Bizottság tesz javaslatot arra, hogy új élelmiszerként forgalomba lehet-e hozni egy terméket. A végszó ebben az esetben is a tagállamoké, ugyanakkor nem kell konszenzus az engedélyhez, elegendő a tagállamok több mint felének támogatása. Abban az esetben, ha az állam- és kormányfőket tömörítő tanács zöld utat ad, akkor az unió egész területére kiadják a gyártónak az engedélyt, vagyis tagállami hatáskörben nem lehet betiltani.

Olaszország ugyanakkor már tavaly törvényt fogadott el a laboratóriumi hús teljes tiltásáról. Hiába nincs még szó uniós engedélyeztetésről, az Euractiv cikke szerint Brüsszel nem tétlenkedett, és fél évvel a törvény elfogadása után már vizsgálja, Róma megsértette-e a közös piacra vonatkozó uniós szintű jogszabályokat. „A gerinces állatokból származó sejtkultúrákból vagy szövetekből álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek és takarmányok előállításának és forgalomba hozatalának tilalmára, valamint a növényi fehérjéket tartalmazó feldolgozott termékek húsként való megnevezésének tilalmára vonatkozó rendelkezéseket” más országok is vizsgálják, köztük Magyarország és Románia.

Egészen más a helyzet Hollandiában. Itt mutatták be 2013-ban az első laboratóriumi húst, és a gyártáshoz fejlesztett innovatív technológiát. A Mosa Meat azóta is azon dolgozik, hogy egyszer valós alternatívát nyújtanak termékei a hagyományos állati húsokkal szemben. Szintén fontos központja a kutatásoknak Németország és az észak-európai államok.

Nem véletlenül néznek Brüsszel körmére a tagállamok

Brüsszel ugyan hivatalosan még nem foglalt állást a laboratóriumi hússal kapcsolatban, de köztudott, hogy a bizottság javaslataiban döntő szerepet játszanak a lobbisták, képviselve azoknak a pénzügyi köröknek az érdekeit, akik világszerte összességében már dollármilliárdokat fektettek a hústermesztésbe.

Hollandiában a tavaly őszi választásokon a Mark Rutte vezette kormány vereséget szenvedett. Ennek oka részben az a törekvés volt, hogy az ország a 2030-ig szóló uniós fenntarthatósági törekvések mintaországa akart lenni. Az utolsó, a hagyományos állattartás elleni intézkedések közül Brüsszel jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a természetvédelmi területek közelében található állattartó gazdaságokat a kormány felvásárolhatta volna a természetes élőhelyek növelésének érdekében.

Hollandia példája jól mutatja, mire számíthatna az EU, ha Brüsszelre nem figyelnének fokozottan a tagállamok.

A német gazdáknak sincsenek illúzióik

Az uniós testületek, a baloldali parlamenti frakciók, kiemelten a zöld politikusok és a hozzájuk köthető NGO-hálózat Németországban is régóta gazdaellenes kampányt folytat, felnagyítva a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását és főként az állattenyésztés környezetterhelését hangsúlyozva.

Ez az egzisztenciális károkozás és az indokolatlan megbélyegzés évek óta bántja a német gazdákat, akiknek a kedvezmények megvonása az utolsó csepp volt a pohárban. A német gazdák esete világosan megmutatja, mire számíthatnak az élelmiszer előállításának kulcsszereplői a szélsőbaloldali zöldpártoktól: Európa és a világ egyik legfejlettebb, kimondottan környezetkímélő technológia mellett jelentős hozamokat elérő mezőgazdaságát és élelmiszeriparát – aligha nemzeti érdekek mentén – fokozatosan sorvasztják.

Kóser a laboratóriumi marhahús

Izrael a napokban jelentette be, hogy a világon elsőként az állami szakhatóság engedélyezte, hogy az Aleph Farm éttermi és kereskedelmi forgalomba hozza termesztett marhahúsát. A startup vállalkozás 2018 óta összesen 140 millió dollár támogatást kapott a kutatásokra és az eljárás fejlesztésére. Ez mintegy 43 milliárd forintnak megfelelő összeg, amelynek legnagyobb része magánbefektetőtől származik, noha az utóbbi években állami támogatást is nyújtott Izrael a kutatásokra.

Az Aleph Farm marhaszelete várhatóan pár hét múlva megjelenik az üzletekben és az éttermek kínálatában, noha árban egyelőre aligha lesz versenyképes a hagyományos marhahússal. A cég ugyanakkor áttörést ért el abban, hogy szélesebb körben hozzáférhető lesz a terméke, mint a már forgalomban lévő laborhúsok, mivel a lassú növekedési folyamatot szója- és búzafehérje kivonat hozzáadásával hidalja át. 

A kutatások pedig növekvő befektetői aktivitás mellett folytatódnak, hogy a technológia mielőbb alkalmas legyen a tömeggyártásra. Az Aleph Farm részben Leonardo di Caprio amerikai színész érdekeltségébe tartozik, akinek üzleti és politikai törekvéseit az amerikai demokraták régóta támogatják.

Sokrétű problémát zúdított magára a világ

A laborhúst elutasító uniós országok a dokumentumban számos olyan előfeltételt is megneveztek, amelyek teljesülése nélkül tárgyalni sem hajlandók az uniós engedélyeztetésről vagy a Közös Agrárpolitika kiterjesztéséről és a források sejtmezőgazdasághoz rendeléséről.

• etikai kihívások: az EU korábban megtiltotta a hormonkezelt húsokat és a klónozott állatokból előállított fehérjéket. A sejtalapú húsgyártás hasonló aggályokat vet fel, ráadásul azon kívül, hogy az állatot nem kell levágni, nincs több előnye
• gazdasági kihívások: hogyan lehet megakadályozni az óriási húsmonopóliumok kialakulását, vagyis azt, hogy a most több millió szereplős hústermelés ne három-négy tőkeerős nagyvállalat kezében összpontosuljon? Emellett hogyan lehet megvédeni az erőfölényüktől a gazdákat, és a vidék elválaszthatatlan részét képező, több ezer éves állattenyésztést?
• fenntarthatósági kérdések: mi lesz az ökoszisztémával és az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal, ha a legelők és rétek feleslegessé válnak? A várhatóan nem hasznosított, vagy szántóföldi növénytermesztésre kijelölt területek környezeti előnye nem vitatott, miközben a laboratóriumi hús környezetterhelése akár 25 százalékkal is nagyobb lehet minden kilogramm előállított húsnál.
• szociális kérdések: miként garantálható, hogy a fogyasztók megfizethető áron hozzáférjenek a laboratóriumi termékekhez és mi a biztosíték rá, hogy nem válik luxustermékké a hagyományos hús?
• közegészségügyi aggályok: a laborhús fogyasztásának hatásairól egyáltalán nem készültek felmérések. A gyártást és így az élelmiszer-biztonsági előírások betartását ráadásul képtelenség lenne ellenőrizni. Így a fogyasztók kockázatoknak lennének kitéve.
• átláthatósági kihívások: a címkézés, az összetevők listája és a lehetséges kockázatok, vagy a gyártás pontos folyamata egyáltalán nem ismert sok cégnél. Emellett lehetetlen lépést tartani az újabb és újabb tudományos felfedezésekkel. Ma szinte lehetetlennek tűnik ellenőrizni, hogy a gyártási folyamat során mi történik és milyen körülmények között.
• jogi felvetések: az új élelmiszerekről és az engedélyeztetésükhöz kapcsolódó kötelezettségekről szóló uniós szabályozás módosítására és az EFSA vizsgálatára vonatkozó módszertan frissítésére szükség lesz-e.

Dollármilliárdokból fejleszthetnek a tudósok, de kinek?

Az EU országai arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós felmérésekből világosan kiderül, gyakorlatilag konszenzus tapasztalható a laborhús elutasítottságáról.

A második és harmadik helyen pedig a helyi termékek és a környezetbarát előállítás végzett, mint legfontosabb szempontok.

A tagállamok leszögezték, hogy a Közös Agrárpolitikának a jövőben is a fenntartható, jövedelmező, a vidéki élet szempontjából nélkülözhetetlen, elsődleges mezőgazdasági és állattenyésztési gyakorlatokat kell támogatnia, mivel a sejtmezőgazdaság alapvetően nem tekinthető a jövő fenntartható élelmiszer-előállításának és végképp nem tekinthető zöld és klímabarát eljárásnak.

Nyitókép: Ilia Yechimovich/DPA/AFP