Noha a vizsgálatok szerint 18 és 20 év között érjük el a felnőtt gondolkodáshoz szükséges szintet, egyre több fiatal küzd kapunyitási pánikkal.
Több kutatás igyekezett már választ találni arra, hogy pontosan hány éves korban kezdenek a serdülők felnőtt módjára gondolkodni. Míg az úgynevezett végrehajtó funkciók 18 és 20 éves kor között érnek be, az agyunk még jóval ezután is továbbfejlődik. A serdülőkort pedig, amelyet a pubertás és a felnőttkor közötti átmeneti időszakként határoznak meg,
a pszichológiai, érzelmi és szociális folyamatok jelentős változásai jellemzik.
A bigthink.com írása ismertette egy idegtudományi elméletet, amely szerint a serdülőkort a végrehajtó funkciók fokozatos érése és a magasabb rendű kognitív készségek – mint például a döntéshozatal és a tervezés – fejlődése jellemzi, amelyekkel más kognitív képességeket és viselkedésformákat koordinálunk. Azonban itt merül fel a kérdés, hogy a serdülőkor mely pontján fejeződik be ez az érési folyamat.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban egy mintegy 11 ezer, 8 és 35 év közötti ember teljesítményét megvizsgáló kutatást említ a téma kapcsán. Brenden Trevo-Clemmens, a Minnesotai Egyetem munkatársa és kollégái négy nagy, egymástól független vizsgálat eredményeit összesítették, amely a végrehajtó funkciók 23 különböző mérését tartalmazza. A vizsgálatban részt vevőknek 17 különböző feladatot kellett végrehajtaniuk, így fel tudták térképezni a már említett végrehajtó funkciók miként „értek be” a serdülőkor során.
A vizsgálat során kimutatták, hogy
18 és 20 év között érjük el a felnőtt gondolkodáshoz szükséges szintet.
Az adatok elemzése kimutatta azt is, hogy
a teljesítmény szinte minden feladatnál javult az életkor előrehaladtával.
A legnagyobb javulás a korai és a középső serdülőkor között – 10-15 éves korban –, és kisebb, de még mindig jelentős javulás a középső és a késő serdülőkor között – 15-18 éves korban – történt. Míg az összes mérés 18 és 20 éves kor között stabilizálódott a felnőttkori szinten – hívták fel a figyelmet a kutatók.
A tanulmány készítői ugyanakkor hangsúlyozták, a végrehajtó funkció nagymértékben függ a prefrontális kéregtől, az agy leglassabban fejlődő részétől – amely egyebek mellett a tanulásért, a memóriáért és az összpontosításért felelős –, amely kamaszkorban hosszantartó érésen megy keresztül. Számos agyi képalkotó vizsgálat azonban azt mutatja, hogy ennek a lebenynek az érése jóval még a harmincas éveinkben is folytatódik.
Ezt is ajánljuk a témában
A Szexpert – Légy szakértője a szexualitásodnak! c. kiadvánnyal Kacsur Adrienn azt a célt tűzte ki, hogy minél többeknek segítsen megismerni saját szexualitását. Interjúnk a szerzővel.
Trevo-Clemmens a kutatás kapcsán elárulta azt is: „úgy gondoljuk, hogy a kognitív térképezés és az agyi változások csak egy-egy részét adják ennek a kirakós játéknak, amikor annak meghatározásáról van szó, hogy a serdülők mikor érik el a felnőttkort. Az érzelmi reakciókkal és a szociokulturális keretekkel párhuzamosan kell használni őket a serdülőkor határainak megvitatásához és mérlegeléséhez” – nyilatkozta a kutató.
A szakértő munkatársaival azt tervezi, hogy a kérdést egy még hétköznapibb kontextusban vizsgálják meg. Elképzeléseik szerint a végrehajtó funkciókat okostelefonos alkalmazások segítségével értékelik majd, ahelyett, hogy csak laboratóriumi feladatokra támaszkodnának – olvasható az összeállításban.
A témához kapcsolódóan a Mandiner egy korábbi cikkében már foglalkozott a 18 és 28 év közötti fiatal felnőttek egyrészét manapság érintő jelenséggel: a kapunyitási pánikkal, vagy másnéven az életnegyedi krízissel. Ez a kifejezés azokra a feszültségekre igyekszik magyarázatot adni, amit a felnőttlét küszöbén álló fiatalok átélnek. Jeffrey Jensen Arnett pszichológus professzor azzal magyarázta ennek az új életszakasznak a létrejöttét, hogy a 20. század végére a szokások és az életvitel nagy mértékben átalakult.
Túri Zoltán klinikai szakpszichológus szerint az elhúzódó serdülőkor problémája különösen az értelmiségi pályára készülőket sújtja.
„Az egzisztenciálisan beérett szakember – belgyógyász, ügyvéd stb. – a negyvenes éveit taposva furcsa ellentmondásban él: egyrészt felelős szakember, másrészt még mindig otthonról támogatják, ha valami jelentősebb kiadása, beruházása van. Felnőtt és gyerek egyszerre” – ismertette ezt az állapotot a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
A középiskolai tanulmányok befejeztével még alig van túl az első igazi megmérettetésen az ember, a következő kérdés máris sürgeti. Milyen irányba folytassa tanulmányait, melyik az a versenyképes szakma, amelyhez megfelelőek a képességei, és még a kedvére is való? Sok mai fiatalt jellemeznek „Pán Péterként”, akik bár életkoruk szerint felnőttnek számítanak, viselkedésük és életkörülményeik mégis inkább a kamaszkort elhagyni képtelen, felnőni nem hajlandó, „Sehol-szigeten” élő mesebeli kisfiúra emlékeztet.
Hajduska Mariann pszichiáter és pszichoterapeuta az említett életszakasz megjelenésének fő okát a szülőkről való leválási nehézségben látja, ami mögött túl szoros családi légkört feltételez. Szerinte ezek a fiatalok félnek az önállóságtól, alacsony az önbizalmuk, és érzékenyek a kritikákkal szemben. A Granadai Egyetem 2007-es kutatása is alátámasztja, hogya szülők nagyban hozzájárulnak a fiatalok gyerekszerepben tartásához a túlféltő nevelési módszereikkel – húzták alá.
Bár napjainkban egyre gyakrabban használják a Pán Péter-szindróma kifejezést, nem tekinthető pszichopatológiás állapotnak, nem szerepel a mentális rendellenességeket tartalmazó DSM-V kézikönyvben.
A témában még korábban interjút adott lapunknak David Eberhard svéd pszichiáter is, aki arra a kérdésre, hogy mentálisan veszélyezteti-e a fiatal generáció jövőjét a biztonságtól való függés és a kockázatkerülő magatartás, azt felelte „nézze meg a koronavírus-járványt és annak globális reakcióját: a vírusnak 0,2 százalékos halálozási aránya van, mégis, az egész világ a feje tetejére állt. Nem vagyok covid-szkeptikus, de ez egy totális túlreagálás. Képzelje el, hogy ez a vírussal mi történt volna a 20. század elején? Semmi. Szerintem ugyanilyen halálozási ráta lett volna, mint most, 2020-21-ben. A probléma szerintem az, hogy az ember régóta nem a természettel együtt él. A modern ember kiiktatta az életéből a természetet”.
Ezt is ajánljuk a témában
Unokákat szeretnének, ezért kézbe veszik az irányítást.
Eberhard a beszélgetés során azt is leszögezte, hogy „az emberben benne van a túlélés ösztöne. A probléma akkor kezdődik, amikor a jóléti, totálisan biztonságos társadalomban az ember elkezd másféle dolgok miatt szorongani, aggódni. Ezzel leszállítja a félelemküszöbét” – hangzott el.
A pszichiáter kitért arra is, hogy „a mai kultúra pedig azt tanítja a fiataloknak, hogy ha áldozatokká válnak, az érték.
A régi világban az előrejutáshoz nem áldozattá, hanem túlélővé kellett válni – ez a különbség”
– szögezte le David Eberhard.
Ezt is ajánljuk a témában
Miért akarja a modern ember betegesen mindentől megóvni magát? Hogyan neveltek félre egy teljes generációt Svédországban? Miért veszélyes az önmegvalósítás kultúrája? Interjúnk David Eberhard svéd pszichiáterrel a Brain Baron!
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay/ohurtsov
Magyarország 20. százada tragikus volt.
Oroszország elmúlt évekbeli kedvenc stratégiája volt, hogy tucatnyi különböző összeesküvés-elmélettel árasztották el a nyilvánosságot.
Mitől lendült fel az utánpótlásnevelés, lesz-e türelem Montellával szemben, kezelhetőek-e a szurkolói rendbontások és hogyan tekintenek a törökök Magyarországra? Kérdések és válaszok a két ország találkozója előtt.
Már az tragikomikus, hogy egy ilyen ember az Egyesült Államok elnöke lehet. Az meg még bámulatosabb, hogy ismét elnököt akarnak csinálni belőle.
Alig másfél évtized alatt „uralták le” az országot.
Elon Musk X-bejegyzésében jelentette be, hogy Neuralink nevű cége először ültetett számítógép-interfészt emberi agyba. Az első vizsgálati eredmények a poszt szerint „ígéretes neurontüske-érzékelést” mutattak, tehát az agysejtek elektormos aktivitása jól működik. Musk hozzátette, hogy az alany „jól gyógyul”.
Másfél óráig küzdöttek a mentők az egyik horgász életéért, de se sajnos nem tudták megmenteni.
Szabó Bence és Furkó Kálmán a második lett szombaton a szegedi evezős Európa-bajnokságon a férfi könnyűsúlyú kormányos nélküli kettesek versenyszámában.
