Egye inkább egymásra talál Irán és Oroszország

Az év elején Irán és az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) szabadkereskedelmi megállapodást írt alá, 

Az orosz külügyminisztérium szerint ezzel az a céljuk, hogy elmélyítsék Oroszország és a Kaszpi-tengeri régió országai, valamint – hivatalos nevén – az Észak-Déli Nemzetközi Kereskedelmi Folyosó iránt érdeklődő országokkal a kereskedelmi, gazdasági, közlekedési és logisztikai együttműködést. Nemrég pedig azt is bejelentették, hogy új közlekedési folyosó fogja összekötni Oroszországot és Közép-Ázsiát. 

Az orosz-iráni együttműködés jelenlegi helyzetéről, valamint arról, hogy miért fontos az orosz minisztérium által is említett észak-déli kereskedelmi folyosó, Tárik Meszárt, az Eurázsia Központ és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szakértőjét kérdeztük. 

korábban is számos konfliktusban, többek között Szíria, Irak, vagy éppen Afganisztán esetében is egy oldalra álltak. Mindkét fél stratégiai fontosságúként tekint ezekre a kapcsolatokra, amelyek az ukrajnai háború és az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta még inkább elmélyültek – magyarázta Tárik.

Kikerülni a Nyugatot

A szakértő szerint a Nemzetközi Észak-déli Kereskedelmi Folyosó ennek az együttműködésnek az egyik legjelentősebb projektje. A projekt már a 2000-es évek óta fut, és nemsokára be is fogják fejezni. „Még néhány vasútvonal elkészülte van hátra, tehát az egész projekt végezetét 2024-re tervezik” – mondta. Kiemelte, hogy ez a projekt annak a törekvésnek az egyik fontos lépése, amelyet a nemrég kiadott új orosz nemzetbiztonsági koncepció is tartalmaz, miszerint

Ennek érdekében Moszkva keresi a kapcsolatot az Iránhoz hasonló olyan államokkal, amelyek a nyugati politikával helyezkednek szembe. Ezek az államok arra törekszenek, hogy függetlenítsék magukat az Nyugattól, ebben pedig ennek a kereskedelmi útvonalnak is fontos jelentősége van, hiszen itt egy olyan összekötő kapocsról van szó, amely a Szuezi-csatornát kikerülve kötné össze Ázsiát és Oroszországot – és ezzel együtt Európát.

Ezen az útvonalon a szállítás mintegy 40 százalékkal lenne gyorsabb és egyben olcsóbb is, mint a hagyományos útvonalakon. A szakértő azt is kifejtett, a projektben több szállítási tengely szerepel, amelyek különböző irányokba haladnak,

Emiatt is megkérdőjelezhetetlen az ország központi szerepe a projektben. „Számítások szerint az útvonalakon áthaladó tranzitforgalom Teheránnak évente mintegy 20 milliárd dollárnyi bevételt fog majd jelenteni, amely azért elég jelentős összeg” – fogalmazott a szakértő.

Oroszország számára pedig az export miatt jelentős ez a projekt, hiszen az orosz export egy igen jelentős része ezen keresztül bonyolódik majd le – tette hozzá. A projektnek ugyanakkor számos más ország is a haszonélvezője lehet, egy másik kiemelten fontos térség a Dél-Kaukázus, de az észak-déli folyosó fontos Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és India számára is. Ez utóbbinak azért is jelentős a projekt, hiszen egyfajta alternatívát jelenthet Kína Egy Övezet egy Út (BRI, Új Selyemút) projektje mellett.

hiszen jelentős kereskedelem bonyolítható le rajta keresztül a Nyugatot teljesen kikerülve – emelte ki a szakértő.

Európa is csatlakozhatna?

Éppen amiatt, hogy rövidebb útvonalon és olcsóbban lehet szállítani Ázsia felé, ezért Európa is profitálhatna az észak-déli folyosóból. 

„A kereskedelem nem kicsi a szankciók ellenére sem. Tehát az korántsem kizárt, hogy Európa ebből profitálni fog. Sőt, biztos vagyok benne, hogy a jövőben amúgy is Észak-Európával lenne összekötve az útvonal” – fogalmazott. Hozzátette, egyedül az Egyesült Államok nem profitál ebből a projektből, mivel Iránnal minimális kereskedelmi kapcsolatai vannak.

A mosolyszünetetek nem változtatnak a stratégiai érdekeken

Azzal kapcsolatban, hogy a nyugati média nemrég felkapta azt a hírt, hogy diplomáciai ellentétek merültek fel Oroszország és Irán között, elmondta, hogy a múltban is volt már több ilyen kisebb a felek között, ezeket viszont a nyugat szereti felnagyítani. Ennek ellenére a stratégiai partnerségre korábban sem volt jelentős hatásuk ezeknek a kisebb vitáknak. „Ilyen jellegű »mosolyszünetek« szoktak lenni a két ország között, de a mostani sem lesz tartós, hiszen gazdaságilag rendkívül egymásra vannak utalva” – fogalmazott a szakértő. 

Az észak-déli folyosó is annak a példája, hogy a Nyugat azon törekvése, hogy sarokba szorítson bizonyos országokat végül olyan grandiózus dologhoz vezethet, amely ezeket az országokat még inkább összeköti. Hozzátette

***

Nyitókép: Getty Images / fdpress