A háború lezárásáig nem lesz ukrán NATO-tagság, de a védelmi szövetség új biztonsági garanciákat ad az oroszokkal háborúban álló országnak. A Nyugat nem kockáztat háborúba lépést, további eszkalációt, de megvédi Ukrajnát.
2023. július 12. 18:00
11 p
2
15
45
Mentés
A kétnapos vilniusi NATO-csúcstalálkozó keddi napján az történt, amit Joe Biden előzőleg jelzett: a NATO nem vehet fel olyan országot a tagjai közé, amely háborúban áll és a határai nem megállapítottak.
A NATO kollektív védelmi elve szerint egy tagállam megtámadása esetén az összes tagállam katonai segítséget nyújt, a teljes szövetség háborúban áll. Ukrajna felvétele ezért óriási biztonsági kockázatot jelentene, ráadásul egy új ország felvételéhez a tagok egyhangú támogatása, a 31 tagállam igenlése szükséges,
ez a támogatottság nincs meg Ukrajna mögött.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete kedden hivatalosan is jelezte, kiemelték, hogy a tagság feltételeinek betöltése után történhet meg a taggá válás, amelyet Ukrajna esetében a NATO egy gyorsított eljárással fog majd a jövőben lehetővé tenni, a tárgyalások súlyának emeléséhez pedig a két entitás közötti kapcsolattartás szerveként
létrehozzák a NATO-Ukrajna Tanácsot, amelyben Ukrajna egyenrangú partnerként tud tanácskozni a szervezet minden tagjával.
Ugyanakkor a szövetség nem adott pontos menetrendet a jövőbeli csatlakozási folyamatra, ami a bizonytalanságot növeli.
„A bizonytalanság gyengeség” – írta ki twitter-oldalára Volodimir Zelenszkij, aki „abszurdnak” nevezte a csatlakozási folyamat halasztását, de ez is vélhetően a nyilvánosságnak szánt kommunikáció, a színfalak mögött zajló tárgyalásokon sem mondhattak neki mást a nyugati vezetők, Zelenszkij pontosan tudhatta, hogy ez lesz a döntés – legalábbis mostanra.
Az ukrán elnök szerdán már visszafogottabban fogalmazott, amikor a fenti logika mentén jelezte: megérti, hogy az ukrán tagság esetén sokan a harmadik világháború kitéréstől tartanának, mégis hozzátette:
Ukrajna a vilniusi találkozón egy hivatalos meghívást várt a NATO-ba a tagállamoktól.
A sértettség ellenére Ukrajnának nincs más útja, a háború okozta sebek és a két orosz invázió (2014 és 2022) utáni teljes bizalomvesztés az orosz szövetség iránt már lehetetlenné teszi a semlegesség alternatíváját, marad a NATO. Zelenszkij kedden úgy fogalmazott: Ukrajna számára biztonságot csak a NATO adhat, a NATO pedig Ukrajnával erősebb lesz.
Mentés másként – garanciák a még kívülállónak
A NATO-csúcs szerdai napján tárgyalják és vélhetően írják alá a G7 csoport biztonsági megállapodás-tervezetét. Az iparilag legfejlettebb demokratikus országok csoportja (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Kanada, Japán, Olaszország) egy egyezségcsomagot állított össze Ukrajna számára, amellyel a brit miniszterelnök szerint kemény üzenetet küldenek Oroszország számára Ukrajna nyugati támogatását illetően.
Joe Biden amerikai elnök korábban egy
olyan támogatási modellt ajánlott, amely hasonló az Izrael számára nyújtott amerikai katonai-finanszírozási együttműködéshez.
Ez a modell nem tartalmaz olyan védelmi klauzulát, amely a szövetséges ország harmadik állam általi megtámadása esetén közvetlen katonai segítségnyújtást tenne kötelezővé az aláíró állam számára. Diplomáciai források szerint a NATO részéről katonatechnikai kétségek nem állnak fenn: az ukrán hadsereg fegyverei, szervezete könnyen integrálható lehet a szövetség rendszerébe, politikai szervezete is, hiszen 2014 óta a haderő átalakítását amerikai-nyugati tanácsadók segítik.
A Nyugat két ízben is elkésett a megfelelő reagálással egy NATO-orosz konfliktusban: 2008-ban a grúziai háború, illetve 2014-ben a Krím annektálása idején. A NATO tagállamai 2022-ben egy harmadik orosz beavatkozásra más választ adtak, 2023-ban Ukrajna ügyében ellen-precedenst akarnak teremteni, kemény ellenállással akarnak példát statuálni, hogy Oroszország többet ne tudja súlyos következmények nélkül megismételni a status quo felrúgását.
A G7-tervezet további katonai felszerelések átadását, katonai kiképzések végrehajtását és a hírszerzési információk mélyebb szintű megosztását részletezi.
A kedden bejelentettek alapján NATO-országok augusztusban egy romániai bázison elkezdik az ukrán pilóták kiképzését a Kijev által régóta kért F-16-es modern harci gépek kezelésére, a franciák nagy hatótávolságú rakétákat, a britek harci és logisztikai harcjárműveket adnak át az ukrán ellentámadás támogatására.
NATO-tagság – mikor akkor?
A 2008-as bukaresti NATO-csúcson hangzott el az a súlyos mondat, hogy Ukrajna és Grúzia egyszer NATO-tag lehet – ezt a Kreml konkrét ígéretnek, és a maga számára egy konkrét biztonsági fenyegetésnek vette, hiszen ezzel két, orosz érdekterülethez tartozó állam sodródott volna el Moszkva szövetségéből. 2008-ban egy tagsági akcióterv nyitásáról beszéltek, 2023-ban, egy másfél éve tartó háború viselése után Ukrajna számára ez már túlhaladottá vált, az ukrán hadsereg a gyakorlatban bizonyította működőképességét, Kijev ezért konkrét csatlakozási menetrendet várt. A NATO ezt elismeri, de
intézményi és demokratikus reformokat (a korrupció letörését, a jogállamisági hiányosságok pótlását, a demokratikus intézményrendszer megerősítését) kér Ukrajnától,
a két szakaszú (tagsági akcióterv – csatlakozási tárgyalás) folyamat első szakasza helyett kész a második szakasz megnyitására.
„Ukrajna a NATO tagja lesz” – szögezte le az ukrán elnökkel tartott szerdai sajtótájékoztatóján a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg szerint Ukrajna szuverén joga megválasztani, melyik katonai szövetséghez kíván tartozni, Moszkvának pedig nincs joga megmondani egy másik államnak, hova tartozhat, és hova nem.
A tagság elérésének konkrét idejéről egyik vezető sem beszélt, hiszen a folyamat teljesen a háború lezárulásának idejétől függ – a vilniusi csúcs ezt a felismerést hozta az ukrán vezetés számára.
A Nyugat továbbra is pénzt és fegyvert ad, de először Ukrajnának jól kell kijönnie a háborúból
– ez a tagság sugallt előfeltétele.
--
Nyitókép: Volodomir Zelenszkij a vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői között 2023. július 12-én (forrás: Ludovic MARIN / AFP)
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Franciaország, Magyarország és Szerbia különutas Kína-kapcsolata megbontja az európai egységet, és gyengíti az EU-t – erre játszik az oroszok háborúját támogató Peking – írja a Die Welt szerzője.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Majd meglátjuk, hogy milyen "Ukrajna". Jelenleg inkáb azzal kéne foglalkozni, hogy a Pfizeres csaj csődbe vitte az EU-t. És további, fedezetlen hitelpénzt akar a náciknak elkótyavetyélni. Szóval NEKED ez mennyibe fog kerülni...?