Ez a kamikazedrón az olcsó orosz „csodafegyver” – Somkuti Bálint a Mandinernek

Emlékezetes, nemrég napvilágra kerültek felvételek arról, hogy egy T-64-es harckocsiba zuhan bele két orosz kamikazedrón; azt is tudni lehetett, hogy a drónok a Lancet-családba tartoznak, és már egy ideje kétes hírnévnek örvendenek az ukrán hadsereg körében.

Tény: az ukrán tankot két drónnak sem sikerült felrobbantania, vagy legalábbis a felvételből ez valószínűsíthető.

Ugyanakkor nemrég arról is láthattunk felvételt, ahogy egy BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőt változtatott gyakorlatilag porrá egy Lancet.

Mi Somkuti Bálintot, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatóját kérdeztük erről.

Amikor három-négy hónappal ezelőtt megindult a találgatás, hogy vajon mikor kezdődik a nagy ukrán ellentámadás, ezek a taktikai, tehát harcászati drónok már bevetésekre repültek – emlékeztet a szakértő. „A 2019-es fejlesztésű drón képes felderítő és csapásmérő feladatokat is ellátni, a hatótávolsága pedig 40-100 kilométer” – sorolja az információkat Somkuti.

Hozzáteszi: 

ami, mint rámutat, egy RPG7-es rakétavető töltetének a súlya, vagyis „önmagában túlzott átütőképessége azért nincs”, de

ha jó helyen találja el a páncélozott járművet, képes lehet, ha nem is felrobbantani, de például felgyújtani, ha gyújtótöltettel van felszerelve.

Átégeti a páncélzatot

A becsapódástól is sok minden függ, minél közelebb van a merőlegeshez a megcélzott páncélzathoz képest, annál nagyobb erőt tud kifejteni, „és megvan az esélye, hogy átégeti a 30-40 milliméteres páncélzatot is, ha kumulatív robbanófej van rajta” – mondja. Egy gyalogsági harcjárművön márpedig nincs ennyi páncél, jegyzi meg; de egy önjáró vagy egy vontatott löveget is működésképtelenné tehet, ha a toronyba vagy utóbbi esetben a helyretoló pneumatikába csapódik be – mutat rá sokoldalúságára a szakértő.

Egy másik előnye, hogy „nagyon egyszerű eszköz, a gyártási költségeit 30 ezer dollárra szokás becsülni, ennél klasszisokkal drágább eszközök ellen szokták bevetni” – ismerteti az eszköz hasznát, amely, mint a tankos felvételen látható, képes arra, hogy párban, rajban repüljön, és miután az egyik becsapódott egy célpontba, koordináltan a másik is becsapódjon (megközelítőleg) ugyanoda. „Van egy kamera az elején, aminek a segítségével lehet vezetni, s ugyanazt az eszközt lehet felderítéshez és csapásmérésre is használni” – sorolja – ráadásul modulárisan alakíthatóak; gyalogság ellen például repeszes robbanófejet is képesek rátenni. Alapvetően mégsem azok ellen vetik be. A lényeg, hogy

Hogy miért mégsem „csodafegyver”?

Méretbeli korlátjai miatt azért sem, mert, mint Somkuti leszögezi, rádióvezérlésű, amit az ukránok elméletileg képesek zavarni, mert, bár az oroszok világelsők ebben, Kijev is kaphatott néhány olyan eszközt, ami erre képes, de ahhoz túl keveset, hogy teljes frontszakaszokat védeni tudjanak velük – egyelőre.

Egy másik gyengesége a sérülékenysége. Mivel műanyag borítja, és alig 100-150 kilométer per órával repül,

Sőt: a légvédelmi eszközök is könnyen ki tudják lőni, már ha észlelik – észlelés ellen a mérete nagy segítség, hiszen „alig fél asztalnyi” az orosz X-szárnyú eszköz, nem akkora mint például a Bayraktar; „nincs radarkeresztmetszete sem, műanyagból van, mire észrevennék, már tovább is állt”.

S, hogy mennyi van belőle az oroszoknak, és mennyit képesek előállítani? Somkuti szerint erre nehéz válaszolni – esetleg a brit vagy az amerikai titkosszolgálat tudhatja – de

A vojenkorok (hadibloggerek) csatornái tele vannak olyan videókkal, ahol ukrán harceszközöket semmisítenek meg, „de nyilván minden sikeresre juthat 3-4 sikertelen is”.

A drónok hatékonysága kapcsán az ukránok is megszólaltak, méghozzá a SkyNewsnak, arról, hogy  a Lancet drónok már több ukrán Leopard 2-es harckocsit és Caesar önjáró tarackokat is likvidáltak; a Leopardok milliós gyártási költsége ismeretében ez tényleg kellemetlen lehet.

Vagyis a Lancet sem csodafegyver; de kellő létszámban és ügyesen bevetve komoly fejtörést okozhat az ukránoknak.

Nyitókép: Twitter-képernyőkép