Az építőipari boomnak nagy szerepe volt a törökországi földrengés okozta katasztrófában. Hiába szigorúak ugyanis az építési szabályzat előírásai Törökországban, ha azokat évtizedek óta rengetegen megszegik, és az épületek jó része nem tud ellenállni a gyakori földrengéseknek.
Óriási, váratlan mértékű pusztítást okoztak a törökországi földrengések, a politika pedig úgy tűnik megtalálta, hogy kik a felelősek a tragédiáért, az építési szabályokat áthágó beruházók személyében – számol be a CNBC.
Törökországban a földrengések következtében több mint 12 ezer épület dőlt össze. Ekkora mértékű pusztítást pedig a szakértők szerint nem lehet egyszerűen azzal indokolni, hogy a törökországi földrengések a korábban mértekhez képest kiemelkedő, az eddigi rekordhoz mérve 25-szörös erősségűek voltak.
Ezt a katasztrófát nem a földrengés, hanem az épületek silány kivitelezése eredményezte”
– nyilatkozta David Alexander, a University College London professzora.
Ian Main, az Edinburgh-i Egyetem szeizmológiai és kőzetfizikai tanszékének professzora pedig úgy fogalmazott „Ha megnézzük a sérült épületekről készült képeket, egyértelműen látható hogy a legtöbbjüket nem úgy tervezték, hogy ellenálljanak a nagyon erős földrengéseknek”.
Úgy véli, számos lakóházban úgynevezett palacsinta-összeomlás történt. Ez akkor következik be, ha a falak és a födémek statikailag nem megfelelő összekapcsolása miatt minden egyes emelet ráomlik az alatta lévőre. Az épületekből amiatt egy halom betonlap marad, amelyek között alig van rés, ezért a bent tartózkodók túlélési esélyei nagyon kicsik – mondja a professzor.
Törökország déli része három kőzetlemez, az eurázsiai, az arábiai és az afrikai lemez találkozása felett található, ezért ebben a régióban jellemzőek a gyakori, és erős földmozgások. A török törvények ennek megfelelően viszonylag szigorú építési szabályokat határoznak meg az épületek és a benne lakók védelmében.
Évek óta kísérti a sorsot Törökország azzal, hogy miközben engedélyezte – sőt, bizonyos esetekben bátorította – az ingatlanpiaci beruházásokat a földrengések szempontjából veszélyes területeken, nem kényszerítette ki, hogy azok a modern építési szabályoknak megfelelően valósuljanak meg – vélik a szakemberek.
Törökország az 1999-es izmiti földrengést követően vezetett be új építési szabályokat amelyek előírják, hogy minden új épületnek a földrengésvédelmi előírásoknak megfelelőnek kell lenniük – idézi fel a Guardian. Azt, hogy ezeket a szabályokat mennyire kezelik lazán a törökök, jól érzékelteti, hogy az épületek több mint fele illegális építkezés keretében épült.
A geológusok és mérnökök régóta figyelmeztetnek a szabályozás laza végrehajtására, a nem földrengésálló építkezés ugyanis több tízezer ember halálát okozó törökországi földrengéseket követően egyre nagyobb figyelmet kap. Köztudott, hogy
– mondja a Török Építész Kamara elnöke. Eyup Muhcu megjegyzi azt is, hogy az említettek közt nem csak régebbi, hanem az utóbbi években épült épületek is vannak.
A földrengések előtt is közismert problémát azonban a szakemberek szerint figyelmen kívül hagyták, feltehetően azért, mert a megoldás drága, és népszerűtlen intézkedéseket igényelne, és visszafogná az építőipar teljesítményét, amely Törökország gazdasági növekedésének egyik motorja. A törökök azonban most aggódnak az újabb földrengések miatt, különösen az ilyen szempontból különösen sérülékeny 15 milliós Isztambulban.
A földmozgásnak a török politikában is voltak utórengései. A vg.hu cikke szerint Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan támadások kereszttüzébe került a mentés lassúsága, és a katasztrófavédelem szereplése következtében. Erdogan részben elismerte a hibákat, de kérte, hogy a lakosság ne dőljön be az ellenzéknek, amely egy ilyen drámai helyzetet is támogatottsága növelésére használ fel.
Az npr portál cikkében Bekir Bozdag török igazságügyi minisztert idézi, aki közölte, hogy 131 ember ellen indult nyomozás,
és a földrengésnek nem ellenálló épületeket építettek. Az igazságügyi minisztérium közölte, eddig összesen három embert tartóztattak le, hét személyt őrizetbe vettek, további hétnek pedig megtiltották, hogy elhagyja Törökországot.
A török állami hírügynökség szerint két embert azzal gyanúsítanak, hogy az egyik összedőlt épületben több tartóoszlop beépítését is elmulasztották, hogy nagyobb legyen a belső tér. A török rendőrség vasárnap az isztambuli repülőtéren őrizetbe vett két építési vállalkozót. Egyikük úgy fogalmazott, „a lelkiismeretem tiszta. Negyvennégy épületet építettem, négyet lebontottak. Mindent a szabályoknak megfelelően végeztem”. Egyelőre nem tudni, mi lesz az ügyek vége, de biztos, hogy a további katasztrófák elkerülése érdekében hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőriznie az építési szabályok betartását Törökországban.
***
Nyitókép: SULEYMAN ELCIN / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Gigaprojekt indul, számunkra is komoly jelentősége lehet.
A balliberális kormányok idején valahogy mindig felpörgött a privatizáció, aminek egyik eklatáns példája volt a ferihegyi reptér dobra verése. A jobboldali kabinet most korrigálna.
Szerinte a nyugatiak kettős mércével mérnek Izrael és Irán kapcsán.
A külpolitika megint ellopta a showt a versenyképesség elől.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Az amerikai sajtó is figyelemmel kísérte a magyarországi CPAC Hungaryt.
