Komoly problémák vannak a német választási rendszerrel Oliver Lembcke, a bochumi Ruhr Egyetem politológia professzora, a német választási rendszer elismert szakértője szerint, aki nemrég az MCC Magyar-Német Intézetének meghívására látogatott hazánkba.
Milyennek látja ma a német választási rendszert?
Ami a magyar közönség számára érdekes, azt mondanám, hogy a magyar választási rendszer kiépítésének kezdetén volt némi összehasonlítás a német és a magyar rendszer között. Nem azt akarom mondani, hogy a német rendszer volt a modell, de mindenképpen viszonyítási pont volt. Ez az első dolog, amit ki kell emelni.
A második dolog az, hogy általában Németországot még mindig úgy tekintik, mint egy alkotmányos demokráciát, amely valamilyen módon stabil jogi alapokkal rendelkezik, egyfajta példaképnek. Magyarországon valószínűleg meglepő lehet az emberek számára, hogy
Németország nem tudta megoldani a problémáit, ami a választási rendszert illeti: lényegében a fő problémák még mindig itt vannak. Most ezen az akadémiai diskurzuson kívül van egy nyilvános diskurzus is, és ez valós problémákra összpontosít, amelyeket mindenki láthat.
Mik ezek a problémák?
A túl nagy kifizetések, az egymást átfedő mandátumok és a választási rendszer, amely további problémákat szül.
A német alkotmánybíróság ugyanis hozott egy határozatot a problémák egy részének kijavítására, és még mindig nem tartják be kellőképpen ezt a határozatot. A közvélemény napirendjén ez nem szerepel, de tudományos körökben és a politikai színtéren igen.
A vita egyik aspektusa, hogy a németországi kereszténydemokraták egy olyan modellt javasoltak, amely többé-kevésbé hasonlít a magyar modellhez. És ez önmagában is egy érdekes pont. Tehát röviden, láthatjuk, hogy Németországnak van egy problémája. Ennek a középpontjában a demokráciájának a működőképessége, a választási rendszere áll, amit eddig nem sikerült megoldani.
Minket főleg az átlagemberek érdekelnek: mik az ő problémáik? Mi a kritikájuk?
Először is azt látják, hogy a parlament túl nagy. A mi parlamentünk nagyobb, mint az Európai Parlament. Németországban jelenleg 736 képviselő van. És ez sokkal több, mint minden más európai parlament.
És miért van az, hogy ilyen nagy a parlamentünk? A válasz pedig az, hogy a politikusok nem tudják megoldani a problémát.
De itt van egy ellentmondás: nem éppen a politikusok azok, akik azt követelik, hogy mi, a társadalomban változzunk meg, és hogy alkalmazkodjunk a reformokhoz, és változtassuk meg az életünket? Akkor a politika miért nem tudja ugyanezt megtenni magával? Hogy úgy mondjam: miért nem tudnak megváltozni? A politika reformokat követel a társadalomtól, de nyilvánvalóan nem képes megváltoztatni a megreformálandó játékszabályokat. Tehát ez a második pont, amit a hétköznapi emberek felkapnak. A harmadik pedig természetesen könnyű: miért kell pénzt költenünk egy túlburjánzott parlamentre? Ezek közül egyik kérdésre sem találtunk kielégítő választ, és a közérdeklődés egyre nő.
Oliver Lembcke (fotó: Gyurkovits Tamás)
Mi a jelentősége a növekvő közérdeklődésnek?
Veszélyes, mert
Ezt mindenáron el kell kerülni. Ez azonban azt jelenti, hogy a politikai pártoknak egy bizonyos ponton meg kell oldaniuk a problémát. És nem tudnak, vagy legalábbis nehézségeik vannak ezzel, mert nagyon sok hatalom forog kockán. Aki változtat a játékszabályokon, maga is veszíthet. Szóval rengeteg szorongás van, és sokan ragaszkodnak a status quóhoz.
Képviseli-e valamelyik párt az emberek választási rendszerrel kapcsolatos aggodalmait?
Azt lehet mondani, hogy végül mindegyikük eljutott arra a pontra, hogy valamikor valahogy reagálniuk kell. Valamennyi párt bizonyos mértékig egyetért abban, hogy a rendszert meg kell reformálni. De
Pedig mindannyiuknak érdeke fűződne hozzá. De ők úgy logikáznak: miért érdekelné a politikai pártokat a parlament méretének csökkentése, ha a parlament méretének csökkentése végső soron a saját parlamenti tagságukba kerülhet? Ez persze minden párt számára nehéz kérdés. Ez a saját támogatottságukat csökkenti, és ezt nem könnyű eladni a saját embereiknek.
A magyar modell mely részeit próbálják átvenni a kereszténydemokraták?
Magyarországon van egy úgynevezett hibrid rendszer, két választási rendszer kombinációja, és a CDU ezt akarja átvenni Németországban, ez az egyszavazatos vegyes rendszer.
Nemrég egyesek csalást kiáltottak a 2021 szeptemberi berlini helyhatósági választások kapcsán.
A választási csalás talán túl erős kifejezés, én inkább „komoly elrontásnak” nevezném. A végén persze ez kárt tett a választási eredményben, és most a szövetségi bíróság érvénytelennek nyilvánította az eredményeket. Tehát az egész választást meg kell ismételni. A forrásaim alapvetően újságok, és némi hallomás, de amit hallottam, az az, hogy reggel nyolctól hatig nem tudták elintézni a szavazást. Este az emberek még mindig sorban álltak, sokan, sokan nem szavaztak hat óráig. Sok irat, szavazási dokumentum, szavazólap nem volt ott, vagy nem volt belőle elegendő mennyiségű. Így az emberek alapvetően nem tudtak élni a szavazati jogukkal.
Ez tényleg, szinte hihetetlen. Aztán úgy hallottam, hogy két órával meghosszabbították a szavazást, így az emberek még mindig szavaztak, amikor az első eredmények megérkeztek.
de talán nem nevezhetjük csalásnak. Bár voltak olyan jelentések is, amelyek szerint az embereknek „segítséget” ajánlottak a szavazáshoz. A média pedig beszámolt erről. Ezért a politikusokat kellene felelősségre vonni. De amennyire tudom, senki sem vállalta a felelősséget.
Egy új baloldali párt alakul. Meg fogja változtatni a játékot?
Nem változtat semmit. A Die Linke párt – nem összetévesztendő a szociáldemokratákkal – veszít. Rossz formában vannak. Németország keleti felében még van tekintélyük, de Németország nyugati felében már nem annyira.
És mi a helyzet a Bündnis Deutschlanddal?
Ugyanez a probléma. Mind a jobboldalon, mind a baloldalon csalódottak a pártok teljesítménye miatt, és néhányan valami újat akarnak alapítani. Nem hiszem, hogy sok hely van egy újabb jobboldali pártnak, ez az új formáció inkább a kereszténydemokraták gyengeségéről árulkodik. Talán van némi hely az AfD és a kereszténydemokraták között, nem tudom. Talán van hely egy „nemzeti konzervatív” pártnak. De nagyon-nagyon nehéz lesz ezt felkarolni vagy kitölteni a teret. Nem látok olyan dinamikát, ami ezt ténylegesen meg tudná valósítani.
Nyitókép: a berlini parlament épülete (Shutterstock)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A liberális lap szerint az elnök menekül a független média kérdései elől, és ezzel sérti az emberek tájékozódáshoz való jogát.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A baloldali többség megint eldöntötte, mit szabad és mit nem.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Szerinte utoljára a szemkilövetések idején volt valódi demokrácia Magyarországon.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
