A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ismét kemény szópárbaj kezdődött a magyar és az ukrán vezetés között. A szerző, Stephan Löwenstein, aki bécsi tudósítóként ásta bele magát a térség sajátosságaiba. Az írásban elidézi, hogy pár napja a kijevi külügyminisztérium azzal vádolta meg Orbán Viktort, hogy betegesen gyűlöli az ukrán népet, továbbá, hogy politikailag rövidlátó.
Az előzmény az volt, hogy a kormányfő közölte: véget érhetne a háború, ha az USA leállítaná az ukránoknak szánt fegyverszállítmányokat. A cikk szerzője szerint az elmúlt évben gyakoriak voltak a vádaskodások a két ország között. A két első számú politikus között legkésőbb akkor romlott meg jóvátehetetlenül a viszony, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a márciusi EU-csúcsnak küldött
videóüzenetben bírálta Orbánt, mondván, csupán részben támogatja Ukrajnát.
Stephan Löwenstein kifejti, hogy Magyarország egészen másként áll hozzá az orosz agresszióhoz, mint az EU többi tagja. Ezt Orbán és Vlagyimir Putyin orosz elnök szoros kapcsolatával, illetve a magyar energiafüggéssel magyarázzák a szerző szerint, majd megemlíti, hogy több mint 100 ezres magyar kisebbség él Ukrajnában.
„Ukrán nacionalisták magyarokat fenyegetnek”
A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy előkerületek már olyan felvételek is, amelyeken ukrán nacionalisták magyarokat fenyegetnek. Ezt követően védelmébe vette a magyar álláspontot a nyelvtörvény kapcsán, ugyanis leszögezte:
az ukrán nyelvtörvényt ért kifogásokat nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalról.
Kiemelte: a korlátozások, amelyek érintik közhivatalok, iskolai állások betöltését, elsősorban az oroszoknak szólnak, de más kisebbségek tagjait is sújtják. Úgy látja, hogy ezen a téren a magyar megszólalás, az teljesen legitim, bár a módjáról szerinte lehetne vitatkozni.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek eljuttatott közleményében fogalmazta meg a kormány álláspontját az új ukrán kisebbségekről szóló törvényről.
Nyitókép: Jevgenyija Makszimova / AFP