„Kínának ugyanúgy kell bánnia a németekkel és a német vállalkozásokkal, mint Németország a kínaiakkal és a kínai vállalatokkal” – szögezte le a német kancellár.
A Kínában zajló változások miatt Németországnak is változtatnia kell az ázsiai országgal folytatott politikáján – írta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapban, kiemelve, hogy komolyan kell venni a rendszerek közötti rivalizálást, és nem szabad megengedni egy „sinocentrikus világrend” kialakulását.
A kancellár a csütörtökön kezdődő kínai bemutatkozó látogatására időzített vendégkommentárjában kiemelte, hogy az utóbbi öt-tíz év változásait jól mutatják a Kínai Kommunista Párt októberi kongresszusának határozatai, amelyekben
a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb teret nyert „a marxizmus-leninizmus melletti elkötelezettség”.
A kongresszuson az is megmutatkozott, hogy a pekingi vezetés az eddiginél is fontosabbnak tekinti Kína biztonságát és autonómiáját, ami felfogásuk szerint nem az ország, hanem „a kommunista rendszer” stabilitásának megőrzését jelenti. A változásokra reagáló német stratégia alapelve, hogy a gazdasági együttműködést nem szabad leépíteni, de
„Ahol kockázatos függőségek alakultak ki – például fontos nyersanyagok, egyes ritkaföldfémek vagy bizonyos új technológiák esetében -, ott indokolt, hogy vállalataink bővítsék ellátási láncaikat, és ebben támogatjuk is őket, például új nyersanyag-partnerségek révén” – írta a kancellár.
Kiemelte, hogy biztosítani kell a viszonosságot, a kölcsönösségen alapuló, egyenrangú viszonyt a kapcsolatokban, vagyis Kínának ugyanúgy kell bánnia a németekkel és a német vállalkozásokkal, mint Németország a kínaiakkal és a kínai vállalatokkal. Ettől a kölcsönösségtől „túlságosan messze állunk, például a vállalatok piacra jutása, az engedélyezési eljárások, a szellemi tulajdon védelme vagy éppen a jogbiztonság és az állampolgárainkat megillető egyenlő bánásmód kérdéseiben” – írta Olaf Scholz, aláhúzva, hogy „ahol Kína nem engedi meg ezt a kölcsönösséget, ott ez nem maradhat következmények nélkül”.
(MTI)
Nyitókép: AFP
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni.
Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német gazdaság horrorisztikus számai.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A budapesti nagykövet mostantól még inkább a demokrácia fejlesztésére összpontosít.
A kérdés a kábítószer termesztésére, birtoklására és korlátozott személyes használatára is vonatkozik majd.
Van olyan termék, ami 40 százalékkal lett kisebb.
