Mélyülő energiaharc: Németország most sem venné át a franciák és az olaszok hitelét

Németország nemrég bejelentette: költségvetési mozgásterét és kiemelkedő hitelképességét latba vetve kétszázmilliárd eurós mentőcsomagot dob lakossági és ipari fogyasztói számára, hogy könnyebben átvészelhessék az energiaválságot.

A végletekig Franciaország és Olaszország, akiknek egy ilyen lépéshez sem költségvetési tartalékuk, sem hitelképességük nincs, azonnal megkongatták a vészharangot: szerintük egy ilyen beavatkozás felborítaná az európai egységes piacot, hiszen állami segítséggel juttatná tisztességtelen előnyhöz a német vállalatokat.

Így aztán Franciaország és Olaszország uniós biztosai, a belső piacért felelős Thierry Breton és a gazdaságért felelős Paolo Gentiloni – akik a Bizottságban természetesen nem hazájukat képviselik, hiszen ez, mint azt a Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos iránti folyamatos kritikákból tudjuk, szigorúan tilos – vezető európai lapokban, az Irish Timesben, a Corriere della Serában, a Les Echos-ban és az FAZ-ben megjelentetett közös cikkükben azt javasolják, hogy Németország ne magának vegyen fel hitelt, inkább emelje az egészet európai szintre, azaz

„Hogy áthidaljuk a nemzeti költségvetések különböző mozgástereiből adódó törésvonalakat, európai szintű, közösségiesített eszközökről kell gondolkodnunk” – írják a biztosok, akik szerint helytelen, hogy az országok hitelképességét, finanszírozási költségét egyedül az államadósságuk határozza meg, hiszen ez „nem veszi figyelembe az EU országainak politikai döntéseit Európa közös érdekeinek kulcselemeiben, a kontinens védelmében tett egyenlőtlen erőfeszítéseket, az infrastruktúra, jelesül a mindenki hasznára váló energetikai infrastruktúra alulfinanszírozását, a fosszilis energiahordozók országos energiamixben játszott szerepének csökkentésébe való befektetéseket, amely alacsonyabb »szén-dioxid-emissziós adósságot« eredményez”. Szerintük „ezek mind a közjóba való befektetések”, ezért „ha ezeket mind megfelelően számításba vennénk, az objektívebb képet adna az államok közötti hitelkülönbségekről”.

Christian Lindner német pénzügyminiszter és Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság mindenki érdekét szolgáló gazdaságért felelős alelnöke ugyanakkor élből elutasították az ötletet. Berlin maga ugyan tervez még hitelt felvenni, de uniós szinten nem kíván eladósodott országok finanszírozásába beszállni, bármennyit is fektettek azok nyakló nélküli eladósodásuk során „a közjóba”.

Nyitókép: MTI/EPA