Két méterrel nőtt a folyó szintje egy ukrán városban az orosz rakétatámadás után

2022. szeptember 15. 06:45

Egy vízi létesítmény egy pontján másodpercenként száz köbméter víz ömlik ki.

2022. szeptember 15. 06:45
null

A Telex arról ír, hogy egy szerdai orosz rakétatámadás megrongálta a békeidőben 630 ezres Krivij Rih vízi létesítményeit is.

A folyó korábban már elsodort egy hidat, csütörtökre pedig a város néhány utcájának kiürítéséről rendelkezett az ukrán katonai adminisztráció

– szól az Unian tudósítása.

Hozzátették: Olekszandr Vilkul szerint az Ingulec folyó emelkedése ellenére a város kézben tudja tartani a helyzetet, de az érintett lakóházak evakuálására szükség van. A rakétatámadás szerda délután érte el a várost, amelynek több körzete ivóvíz nélkül maradt. A vízi létesítmény egy pontján másodpercenként száz köbméter víz ömlik ki. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz támadás célja az volt, hogy a várost elárassza a folyó, írják.

Fotó: Russian Defence MinistryRussian Defence Ministry / Sputnik via AFP

Összesen 61 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
airmax
2022. szeptember 15. 12:31
Idemásolok egy érdekes dolgot, (amit a mainstream sajtó biztosan nem fog lehozni) ami mondjuk úgy az interneten kering egy ukrán béketervről... "Az alábbi szöveget, egy Ukrajnáról szóló békeszerződés vázlatát egy névtelenséget kérő nyugat-európai forrás küldte el nekem. Célja, hogy vitát indítsunk egy ilyen megállapodás tartalmáról. Mint ilyen, kiindulópont, nem végeredmény. Én személy szerint nem értek egyet számos záradékával. Egyesekkel gyakorlati okokból, másokkal pedig az azokból fakadó jogi következmények miatt (III.1.). De valahol el kell kezdeni, ha arról akarunk beszélni, hogyan kellene vagy lehetne véget vetni az ukrajnai háborúnak." A béke, amelyet Oroszországnak kellene javasolnia Háttér: Senki sem tudja, hol lesz ennek a vége. Az egyetlen biztos, hogy az emberiség számára drámaian megnőtt a nukleáris armageddon kockázata. Ez őrültség. Jelenleg úgy tűnik, hogy egyik fél sem érdekelt abban, hogy a konfliktus békésen érjen véget. Bármilyen elenyésző is a konfliktus rendezésének esélye, és bármennyire is illuzórikusnak tűnik, érdemes olyan terveket megvitatni, amelyekben az értelmes emberek meg tudnának egyezni. Ez egy oroszbarát perspektíva. A nyugati propagandával agymosott embereknek nehéz lesz ezt megemészteniük. A cél tehát nem az, hogy olyan tisztességtelen jelszavakkal reklámozzuk, mint a "területi integritás" vagy a "szabadságunk védelme", hanem az, hogy arra összpontosítsunk, ami a legjobb az emberek életének, a humanitárius elvek és a megbékélésre való készség alapján. Egy ilyen békéhez nemzetközi közvetítésre lesz szükség. Mivel az olyan szervezetek, mint az ENSZ és az EBESZ nyugati dominanciájúak, kiegyensúlyozottan kell kiválasztani azokat az országokat, amelyek semleges státuszt tartanak fenn, és nem érdekeltek a háború folytatásában. Példák, nem teljesek: Törökország, Portugália, Olaszország, Ausztria, Svájc, Magyarország, India, Kína, Brazília, Argentína, Mexikó. Ezeket a továbbiakban "békeországoknak" nevezzük. Így nézhet ki egy megállapodás vázlata: I. Katonai: 1. Általános tűzszünet 2. A békeországok katonáit a konfliktus feleinek garanciái után a frontvonalra vezénylik. 3. A nehézfegyvereket a frontvonaltól 30 km távolságra vonják vissza. 4. A részletektől függetlenül az általános cél a békefolyamat átláthatósága és a spontán ellenségeskedések kitörésének megakadályozása. 5. A békeországok ellenőrzik a tűzszüneti megállapodást. A konfliktus egyik felének javára cselekvő személyek árulását szigorúan meg kell büntetni. 6. A konfliktusban álló felek vállalják, hogy a tűzszünet megsértése esetén nyilvánosságra hozzák a felderítési adatokat. II. Terület: 1. Mivel egyértelmű eredménnyel zárult a népszavazás, a Krím továbbra is orosz terület marad. 2. A donbászi köztársaságokat elismerik, de szuverenitásuk egy részét át kell engedniük a békeországok által irányított nemzetközi közigazgatásnak. Demilitarizálni kell őket. 3. A Herszon és Zaporizzsja két évig a békeországok szuverenitása és igazgatása alatt állnak, és demilitarizálódnak. 4. Két év elteltével népszavazást tartanak arról, hogy Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja (mindegyik a maga számára) függetlenedik-e, vagy Ukrajna része marad. A függetlenség magában foglalja a jogot, hogy később az orosz föderáció részévé váljanak. A névtelen népszavazást a békeországok szervezik. A döntéshez 60 százalékos többség szükséges, ellenkező esetben a népszavazást meg kell ismételni. A népszavazás után átmeneti időszak következik, amelyben az embereknek tisztességes kártérítést garantálnak az elhagyott vagyonért. 5. Csernov, Szumi, Harkov, Dnyepropetrovszk, Nyikolajev és Odessza megyék demilitarizálódnak. III. Politika: 1. Oroszország 2022-ben elismeri a nemzetközi jog megsértését, a NATO és az EU elismeri felelősségét a 2014 óta tartó konfliktusért. 2. Ukrajna politikailag NATO-taggá válhat, de a területére nem telepíthetnek külföldi csapatokat és rakétarendszereket. Ukrajna EU-taggá válhat. 3. Ukrajna alkotmányának egyenlő jogokat kell garantálnia minden etnikum számára. Az orosznak hivatalos nyelvvé kell válnia. 4. Minden politikai foglyot szabadon kell engedni, minden 2014 óta betiltott pártot engedélyezni kell, minden 2014 óta bezárt médiát újra legálissá kell tenni. Minden, a "megszállókkal való együttműködésre" vonatkozó törvényt el kell törölni. 5. A szélsőségességet és az etnikai konfliktusok elősegítését törvényileg kell büntetni. 6. Ukrajnának tűrnie kell, hogy a fenti szabályozásokhoz a békeországok hozzáférjenek és ellenőrizzék azokat. 7. A fegyverzetellenőrzési tárgyalásokat újra kell kezdeni. IV. Gazdaság: 1. Oroszország jelentős kártérítést fizet a polgári áldozatokért, például 100000 eurót minden egyes dokumentált áldozat után, 5-10 évre elosztva. 2. Oroszország a megrongálódott polgári épületek és infrastruktúra után 100 milliárd eurót fizet, 10 év alatt elosztva. Megjegyzés: ez nem az oroszországi vagy donbászi civil áldozatok figyelmen kívül hagyása, hanem a gazdasági realitások következménye. 3. A NATO/EU és a szövetséges országok feloldanak minden szankciót Oroszországgal szemben. Oroszország vállalja a háború előtti kötelezettségeit. V. Társadalom: 1. Oroszország, Ukrajna és a NATO hivatalosan is sajnálatukat fejezik ki a 2014 óta bekövetkezett áldozatok miatt. 2. Amnesztia Ukrajnában és Oroszországban a konfliktussal kapcsolatos minden nem erőszakos bűncselekményre. 3. Az egyének háborús bűnei a békeországok bíráiból álló bíróság elé kerülnek. A konfliktusban álló felek lemondanak a vádemelés jogáról, és vállalják, hogy együttműködnek a nyomozásban. 4. Oroszországban, Ukrajnában és az EU-ban feloldják a médiára vonatkozó valamennyi korlátozást. 5. Közös internetes gyászoldalt hoznak létre a háború valamennyi áldozata számára, hogy a megbékélés jegyében dokumentálják a háború borzalmait. 6. Történészekből és tudósokból álló bizottság dolgozik az elmúlt évtizedek összes ellentmondásos eseményén, mint például az MH 17, Szkripal stb. (A lista nem teljes!) Évente konferenciát tartanak, amely minden érdeklődő számára nyitott hozzáférést biztosít. Minden kormány vállalja, hogy nyilvánosságra hozza a vonatkozó információkat. A cél az, hogy lehetővé tegyék az eltérő véleményeket, miközben bizonyítékokon alapuló megközelítést követnek. 7. Létrehoznak egy nemzetközi politikai vitafórumot, a talk show-khoz hasonlóan, automatikus fordítással és videostreaminggel. Minden ország vállalja, hogy magas rangú tisztviselőket küld, és biztosítja az újságírók számára a hozzáférést. 8. Minden fél elkötelezi magát a kultúrák közötti párbeszéd mellett. 9. Minden utazási korlátozást feloldanak, a turisták számára rövid időn belül elektronikus vízumot kell kiadni. 9. Egy állandó bizottság a békeországok bevonásával javaslatot tehet a szerződés módosítására. Aláírja: Oroszország, Ukrajna, valamennyi NATO-tagállam, EU-tagállam, békeországok. Megismételem: A nyugati kormányok állapotát tekintve nincsenek illúzióim arról, hogy akár csak halványan is érdekeltek lennének egy ilyen terv megvalósításában. A békés megoldásról szóló nyilvános vitát azonban el kell kezdeni. Ki mondana rá igent? Ki mondana rá nemet? Mi, itt, Kelet-Európában mindenképp veszítünk, amíg a háború tart.
zakar zoltán béla
2022. szeptember 15. 12:27
A Tiszáé is, de nem hallottam robbanást.
airmax
2022. szeptember 15. 11:04
És mielőtt elalélnánk attól, hogy ukrajna milyen hatalmas sikereket aratott nézzünk egy pillanatra a térképre. (a szines vonalak a nato aktivitást jelentik) https://sun6-22.userapi.com/impg/m6OnrtUrnHB6MNjrcuNRryLrIAzEO6c_nN9N3Q/BVAe8Fw_1Q8.jpg?size=1280x822&quality=95&sign=a38164106cf9fff7b6dc69bafb7d49a1&type=album
airmax
2022. szeptember 15. 11:01
Nekem ez azt az új információt jelenti, hogy ez az új ukrán ellentámadás és katonai sikerei, (amellett, hogy most újra azt tolják a képembe a mainstream újságok, hogy az ukránoik megint kétnaponta megnyerik a háborút, mint az elején....) valóban fordulópontot jelentenek... Na nem az ukránok harci helyzetét illetően, hanem az oroszoknak a háborúhoz való hozzáállását tekintve... Eddig, - akármit hadovált is a sajtó orosz kegyetlenkedésekről) igenis, az orosz nagypolitika, visszafogta a hadsereget a valódi mindent romboló háborús magatartástól.. Most már nem csak a katonai infrastruktúrát lövik szét, hanem minden infrastruktúrát szétlőnek, amivel az ellenfél katonai erejét gyöngíthetik... Ez a duzzasztógát szétlövés ezt példázza... Szóval nekem az egész azt jelenti, hogy a nyugati segítséggel fenntartott háború mostantól egy kegyetlenebb szakaszába fog lépni... Ez pedig az európai gazdaság nehézségeinek elkerülését is egyre valószinűtlenebbé teszi... több info itt: https://forum.htka.hu/threads/hirek-ukrajnai-fegyveres-konfliktus.855/page-7905
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!