A háború küszöbén – ez történik az ukrán-orosz konfliktusban

Varga Zsolt írása

Putyin hétfő este kijelentette, hogy elismeri az ukrajnai oroszbarát szakadár régiók függetlenségét . A Donyecki Népköztársaság valamint a Luhanszki Népköztársaság már hosszú ideje függetlenedni akart Ukrajnától, de egyikük se volt nemzetközileg elismert állam. Egészen február 21-éig.

Miért fontos ez? Mi a világ, s elsősorban a Nyugat reakciója? Mi lehet a folytatás?

Az eddigi események, röviden

Putyin beszéde

A szándéknyilatkozatok után, de még az aláírás előtt Putyin egy hosszú beszédet intézett az orosz és ukrán néphez. A beszédet nehéz nem háborús beszédnek értelmezni. Az orosz elnök kifejtette benne, hogy a modern Ukrajnát Oroszország „teremtette”. Lenint Ukrajna „szerzőjének és építészének” nevezett.

Az orosz elnök szerint Oroszországot „kirabolták”, amikor 1991-ben felbomlott a Szovjetunió. (Erről már korábban is beszélt – egykor „geopolitikai katasztrófának” nevezte a blokk összeomlását.)

Egész Ukrajna kell neki?

Putyin beszédének volt két részlete, amely arra utalhat, hogy egész Ukrajnát le akarja rohanni. Miután kifejtette, hogy Ukrajna megalkotása a bolsevikok érdeme és hogy Ukrajnát „joggal nevezhetjük” Vlagyimir Lenin Ukrajnájának, beszámolt arról, hogy ma „a hálás utódok” feldöntötték Lenin emlékművét.

„Ezt dekommunizációnak hívják.

Készek vagyunk megmutatni Ukrajnának, hogy mit jelentene a valódi dekommunizáció” – mondta a beszédében.

Kifejtette továbbá, hogy 2021 márciusában egy új hadügyi stratégiát vezetett be Ukrajna, mely dokumentum „szinte teljes egészében az Oroszországgal való konfrontációról szól”. Putyin szerint Ukrajnának – még a szovjet időkből – megmaradt az infrastruktúrája arra, hogy saját atomfegyverek fejlesztésébe kezdjen. „Más szóval, Ukrajna számára sokkal könnyebb lesz nukleáris fegyverek beszerzése, mint más államoknak, akiket itt most nem fogok megemlíteni. […] Ezt nem zárhatjuk ki.”

Mivel Putyin arra húzta fel az egész beszédét, hogy Ukrajna a cári Oroszország része volt s hogy a bolsevikok találmánya, a kijelentéseivel az orosz elnök arra utalhatott, hogy a „valódi dekommunizáció” Ukrajna teljes beolvasztását jelentheti. Emellett Putyin, illetve az orosz vezetés többször kitért arra, hogy Ukrajna NATO-tagságát nem engedhetik meg, ahogy azt sem, hogy atomfegyvereik legyenek.

A minszki egyezmény felrúgása

Oroszország és a nemzetközi közösség 2014. szeptember 5-én tető alá hozott egy tűzszüneti megállapodást Ukrajna, illetve a két szakadár de facto állam között. Az egész már akkoriban egy kísérlet volt arra, hogy megakadályozzák a kelet-ukrajnai háború eszkalálódását.

a csapatszétválasztástól a Donyec-medence különleges státuszának alkotmányos rögzítésén át a helyi hatalom szerveinek megválasztásáig.

A bejelentés után a szakadár területek vezetőivel barátsági és együttműködési megállapodást írt alá az orosz elnök. A szerződést a donyecki és a luhanszki népköztársaság parlamentje kedden ratifikálta, ahogy az orosz törvényhozás is. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint „abból indulunk ki, hogy a minszki megállapodások többé már nem aktuálisak a kijevi rezsim számára, amely ezt mindannyiunknak elmondta”.

Elindultak a katonák

Még hétfőn éjjel, az aláírás után nem sokkal Putyin kiadta a parancsot, s katonai egységeket indított útnak a szakadár területekre. Ukrán beszámolók szerint az orosz hadsereg megindult Donyeckbe és Luhanszkba, miközben a közel 150 kilométerre lévő Harkov felé az ukrán csapatok indultak meg. Az első elemzések szerint ez a mozdulat orosz félről „csak” annak a manifesztációja, hogy tíz évig megvédik a szakadár területeket, ahogy azt az együttműködési megállapodásban megígérték nekik.

A csapatelindítás után, kedden az orosz parlament felsőháza megadta Putyinnak a felhatalmazást ahhoz, hogy fegyveres erőket vethessen be Oroszország határain kívül.

Első fecskék

A bejelentés kapcsán minden vezető politikus megnyilatkozott: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös közleményben ítélte el Putyin bejelentését. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta hétfő este.

Morawiecki mellett Kaczynski is megszólalt a lengyelektől. A kormányfőhelyettes szerint ha nem lesznek súlyos szankciók Oroszországgal szemben, úgy egy sokkal rosszabb világ köszönt be. 

Vucic szerb elnök szerint Donyeck és Luhanszk elismerése „megváltoztatja a világrendet”.

A román elnök elítélte Putyint, Klaus Iohannis szerint az orosz lépés azt a világbékét és biztonságot veszélyezteti, amelyet éppen az ENSZ garantál.

Joe Biden pedig bejelentette, hogy telefonált ukrán kollégájával, s hogy „gyorsan és határozottan, szövetségeseivel és partnereivel együtt” fog reagálni minden további orosz agresszióra.

Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak, valamint, hogy az egyeztetések folyamatosak.

A nyugati szankciók

Az első reakciók után érkezni kezdtek a hírek a különféle szankciókról. Az első Joe Biden volt, aki rendeletben tiltja meg, hogy bármely amerikai állampolgár „új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban.

Olaf Scholz jelentette be, hogy a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul Putyinnak.

A brit kormány öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos orosz ellen rendelt el vagyonbefagyasztást. Emellett Boris Johnson bejelentette azt is, hogy a BL-döntő megtartását el kéne venni az oroszoktól, biztos ami biztos alapon.

Az angolok után a következő jelentős szankció az Európai Unió tagállamaiból jött. A tagországok megállapodtak abban, hogy bevezetnek egy szankciós csomagot. A csomagban foglaltak szerint megtiltották az EU-s tagországok kereskedelmét a két szakadár régióval, valamint lekorlátozták Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be a csomagot, hozzátette:

Keleten a helyzet változatlan?

George W. Bush egykori közel-keleti tanácsadója szerint Putyin szándéka az, hogy olyan mértékben gyengítse meg Ukrajnát, hogy az teljesen függő viszonyba kerüljön Oroszországgal. Szerinte egy kínai-orosz-iráni szövetség alakult azért, hogy aláássa az amerikai dominanciájú régi világrendet.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen. Elmondta, hogy az Ukrajna határain kialakult feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan egy videóüzenetben elmondta az ukránoknak, hogy „nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára”. Ám emellett azért kifejtette, hogy nem fogják feladni a területeiket. „A saját földünkön vagyunk, nem félünk senkitől és semmitől, nem tartozunk senkinek semmivel, és nem is adunk senkinek semmit, és ebben biztosak vagyunk.”

Szerda reggel annyi bizonyos, hogy a konfliktusnak ma és másnap biztosan nem lesz vége.

Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda