A jelenlegi belpolitikai helyzet alkotmányos válsághoz vezethet az Egyesült Királyságban.
Nincs egyszerű helyzetben Boris Johnson brit miniszterelnök, aki a Downing Street-i „partigate”, az emelkedő energiaárak, illetve a koronavírus-járvány mellett az EU-ból való kilépését követő alkotmányos feszültséggel is szembe kell néznie. Nem újkeletű problémáról van szó, hiszen már a Brexit-népszavazás eredménye is bebizonyította, hogy az észak-írek, skótok, walesiek és angolok másként látják a szigetország szerepét Európában. A különbségeket pedig a koronavírus-járvány, illetve annak gazdasági és társadalmi hatásai tovább mélyítették.
A jogi vitát gyakran felülírja a politikai stratégia Skóciában
A brit kormány körüli botránysorozat, illetve a Johnson-kormány kilépési megállapodás módosítását célzó törvényjavaslata kapóra jött a skótoknak. Ugyan a Nicola Sturegon által vezetett Skót Nemzeti Párt (SNP) 2021-ben meg tudta őrizni vezető pozícióját Skóciában, a koronavírus-járvány hibernálta; a skót függetlenségi törekvéseket a skót tartományi kormány munkáját elsősorban a járványügyi védekezés uralta. A függetlenség mellett kampányolni egy világjárvány idején korántsem nevezethő átgondolt politikai stratégiának, de
A függetlenségpárti skót kormány most azzal vádolja a központi vezetést, hogy az Egyesült Királyság jogrendszerében még mindig kötelezően alkalmazandó uniós jogszabályok számának csökkentését arra akarja felhasználni, hogy csökkentsék a tartományi kormány mozgásterét.
A brit kormány elképzelései szerint a kilépést követően is a brit jogrendszer részét képező uniós szabályokat felül kell vizsgálni, és ha azok nem felelnek meg a brit érdekeknek, módosítására vagy akár azok eltörlésére is szükség lehet. Azonban ezen jogszabályok egy része érinti a tartományi kormányok (skót, walesi és észak-ír) hatásköreit is, így
A brit kormány és a skót vezetés közötti vitát ugyanakkor gyakran a politikai érdekek képesek teljesen felülírni. Ezt jól példázza, hogy a skót és a brit kormány nemrég megállapodott, hogy Skóciában is olyan kikötőket hoznak létre, melyek különleges gazdasági övezetként működnek, vagyis a vállalkozások számára kedvezőbb adózást és alacsonyabb vámot biztosítanak. A projekt keretében Skócia 52 millió fontot kap a központi büdzséből. A Skót Nemzeti Párt korábban a regionális kormány hatáskörének csorbulása miatt ellenezte ezt az ötletet.
Végül csak úgy mentek bele a megállapodásba,
Hasonló érdekszövetség volt megfigyelhető a 2021. október végén, november elején rendezett COP26 klímacsúcs idején is. Az ellentétek a tartományi és központi vezetés között háttérbe szorultak a rangos esemény miatt, Nicola Sutregeon elsőminiszter pedig kihasználta az alkalmat, hogy magasragú külföldi vezetőkkel egyeztessen, köztük Joe Biden amerikai elnökkel.
Történelmi lehetőség kapujában a függetlenségpártiak, de messze még a célegyenes
A skót és brit kormány megállapodása persze nem jelenti azt, hogy ezzel minden ellentétet sikerült megoldani és a brit alkotmányos rendszer jövője biztosított. Boris Johnson elutasítottsága soha nem látott magasságba emelkedett a skót választók körében, a brit kormányfőt pedig már saját pártjának skót szervezete sem támogatja. A Skót Konzervatívok vezetője, Douglas Ross szerint Johnson a botrányból már nem tud jól kijönni, az egyetlen megoldás a lemondás.
Ross lépése racionális döntés volt, hiszen május 5-én Skóciában helyhatósági választásokat tartanak, ilyen elutasítottság mellett pedig Boris Johnson támogatása a skót jobboldal végét jelentetné. Ugyanakkor a jelenlegi megosztottság egyértelműen a skót nacionalistáknak kedvez, akik előtt az ellenzék meggyengülése miatt megnyílt az út a skót függetlenség felé. Azonban ehhez egy sor olyan égető kérdést kellene megválaszolniuk, ami nélkül a brit egység mellett kampányolók könnyedén ki tudják egyenlíteni a jelenleg nem feléjük lejtő terepet.
Kérdéses, hogy egy független Skócia – amely skót kormánypártok szerint uniós tagságért folyamodik majd – hogyan képzeli el a kereskedelmi határokat Angliával. Ez ugyanis az észak-ír helyzetből kiindulva egy rendkívül bonyolult, kezelhetetlen helyzetet eredményezhet.
A másik sarkalatos pontot a valuta jelenti, mivel a brit kormány a 2014-es függetlenségi népszavazás alkalmával jelezte, nem kíván valutauniót létrehozni az önálló Skóciával. Ennek fényében kérdéses, hogy vajon a skótok függetlenedés esetén ideiglenesen továbbra is a fontot használják-e – akár hivatalos hozzájárulás nélkül –, majd a lehető leghamarabb áttérnének egy új nemzeti valutára, vagy inkább az euróövezethez való csatlakozás jelenthetni a megoldást.
Ian Blackford, az SNP westminsteri frakcióvezetője szerint az Egyesült Királyság kormányának pénzügyi kötelezettsége van a skót nyugdíjasokkal szemben, hiszen ők korábban befizették a közös brit kasszába a társadalombiztosítást és ez a kötelem a függetlenség elérése után is fennmaradna. Guy Opperman brit nyugdíjügyi miniszter abszurdnak nevezte, hogy a dolgozó angol, walesi és északír adófizetőknek kellene fizetniük egy idegen ország nyugdíjkötelezettségeiért.
Bár a közös érdekek mentén egyes kérdésekben sikerült megállapodnia a skót és a brit kormánynak, a Boris Johnsont övező botrány és a konzervatív egység felbomlása Nicola Sturgeon és pártja malmára hajtja a vizet. Amennyiben a skót kormánypártok a 2023-ra tervezett népszavazási törvényjavaslat ütemtervéről is döntenek, az SNP pedig a májusi helyhatásósági választásokon elsöprő fölénnyel nyer,
A párt ugyanakkor mégsem lesz könnyű helyzetben, hiszen Johnson várhatóan továbbra sem fog beleegyezni egy újabb népszavazás kiírásába. Amennyiben viszont a skótok egyoldalúan kiírják a referendumot, a skót társadalomban a függetlenségpárti többséget csak úgy tudnák garantálni, ha azokat a legégetőbb gazdasági és társadalmi kérdéseket is megválaszolják, amiket 2014-ben elmulasztottak. Ezt akkor David Cameron korábbi brit miniszterelnök és kormány ki tudta használni, azonban a belpolitikai és párton belüli válsággal küzdő Boris Johnson jelenleg a saját pozíciója megerősítésére összpontosít, amivel megosztja a brit egység mellett kiállók táborát.
Borítókép: Daniel LEAL / POOL / AFP
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
Az Európai Bizottság elnöke nem győzte magasztalni Magyarországot.
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
A lengyel kormányfő szerint a lapunknak nyilatkozó Mateusz Morawiecki „hasznos idióta”.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
