Az EU elfogadta Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti helyreállítási tervét. Ez az, amit az EU Magyarországnak nem fogadott el.
A pénzügyminiszterek tanácsa videókapcsolaton folytatott nemhivatalos ülésén írásbeli eljárás keretében fogadta el a Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti terveinek jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatait. A határozat elfogadását követően a tagállamok e második csoportja is igénybe veheti majd az uniós forrásokat gazdaságuk koronavírus-járvány utáni helyreállításának elősegítésére. Mind a négy tagállam előfinanszírozást kért az uniós forrásokból. Ennek folyósítására a vissza nem térítendő támogatásokról és a hitelekről szóló kétoldalú megállapodások aláírását követően kerül sor.
Újságírói kérdésre válaszolva Valdis Dombrovskis, gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos közölte:
A brüsszeli testület azt fogja javasolni a magyar kormánynak, hogy a nemzeti helyreállítási tervéről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg - tette hozzá az uniós biztos.
Július közepén a 27 uniós tagállam közül az elsők között Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország kapott zöld utat ahhoz, hogy a vissza nem térítendő támogatásokra és a hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13 százalékos előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjon alá.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Johanna Geron
Önmagunk lábonlövésében élen járt a brüsszeli vezetés, életképességből pedig nagyon gyengén muzsikált – mondja a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és külügyi államtitkár.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
Egy 15 ezer fő megkérdezésével készült összeurópai utazási felmérés szerint a magyarok 55 százaléka júliusra és augusztusra tervezi a nyaralását. Ebből 27 százalék utazik külföldre, miközben 8 idén nem is tervez nyaralást. A magyarok fő célpontja idén is Horvátország.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
Az EU-csatlakozásunk huszadik évfordulóján az elemző arra figyelmeztet, hogy a balkáni bővítés is járhat politikai ellenállással.
Újabb négy évre L. Simon Lászlót választották az egyesület vezetőjének.
