Erre tessék gombot varrni, Magyar úr! Az Európai Bizottságnak pedig ezúton is hálásan köszönjük
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
Alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság az oktatási törvény nyári módosítását, amely a genderelmélet oktatásba való beágyazódását eredményezte volna. Az emberi jogi NGO-k egyetértenek a döntéssel, amely szerintük az isztambuli egyezmény helyes értelmezésén alapul.
Román alkotmánybíróság: alkotmányellenes a genderelmélet oktatásának korlátozása
A román alkotmánybíróság többségi döntésével alkotmányellenesnek nyilvánította a 2011-es oktatási törvény parlament általi azon júniusi módosítását, amely betiltotta volna a genderelmélet és a szexuális nevelés oktatását általános oktatását az országban.
Tette ezt volna oly módon, hogy
A törvénytervezet benyújtói a Maszol.ro szerint a javaslat előterjesztését azzal indokolták, hogy a genderelmélet azt népszerűsíti, hogy egy gyermek megválaszthatja a saját nemét, amely akár eltérő lehet a biológiai nemétől.
Emberi jogi NGO-k: a genderelmélet oktatásának korlátozása az egészséghez való jogot korlátozza
A Human Rights Watch nevű NGO elemzői pozitívan értékelik a friss fejleményeket, annál is inkább, mivel az alkotmánybíróság azzal, hogy kimondta, hogy a genderelmélet oktatásának tiltása alkotmányellenes, azzal a a taláros testület az isztambuli egyezmény (hivatalos nevén: Az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról) jelentőségét húzza alá.
Az NGO azzal érvel, hogy a törvény eleve hibás megközelítést tartalmazott: a jogalkotó szerint ugyanis
a „gender identitáselmélet” egy olyan hit, miszerint „a gender egyfajta koncepció arra vonatkozóan, hogy a gender és a biológiai nem két különálló tényező, amely eltérhet egymástól.”
A szervezet szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a biológiai nem és a gender egymástól eltérő mivolta a társadalomtudományok által elfogadott tény, amelyet olyan szervezetek is elfogadnak, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a World Medical Association.
Éppen ezért a Human Rights Watch szerint a gender oktatásának tiltása megalapozatlanul korlátozza a diákok és a tanárok szabad véleménynyilvánításhoz és a tudásszerzéshez való jogát. A szervezet szerint a törvénymódosítás veszélyeztette továbbá a szexualitásukat nem bináris módon meghatározó, transzgender, és interszex gyermekek egészséghez való jogát, így a jogszabály hatályban tartása ezen személyek fizikai és mentális egészségére jelentett volna veszélyt.
A Human Rights Watch elemzői úgy vélik, hogy a mostani alkotmánybírósági döntés hatását tekintve átnyúlhat majd Románia határain: szerintük ugyanis Európa olyan országaiban, mint például Lengyelországban, Bulgáriában, és Magyarországon a genderideológiát ugyanolyan alapokon ellenzik, mint amilyen szellemiségben a román törvénymódosítás készült.
A genderelméletet jogi formába öntő isztambuli egyezménnyel a szexuális nevelés a legkisebb probléma
A genderideológiáról és az azt megjelenítő isztambuli egyezményről a Precedens is írt, jóllehet nem ugyanazzal a fókusszal, amely szerint a mostani román alkotmánybírósági határozat született.
Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés abban egyetért az isztambuli egyezmény szövegezőivel, hogy a nők és a gyermekek kiemelt védelmet élveznek, ezt a jogalkotás során többször is bizonyította (lásd például Büntető Törvénykönyv – kapcsolati erőszak).
Az egyezmény szövege ugyanis a nők az és a gyermekek érdekvédelmén (amellyel minden tisztességes magyar ember egyetért) túlmenően megjeleníti és képviseli a neoliberális szélsőség érdekeit és értékeit is, tekintet nélkül arra, hogy ezen szűk közösség értékeivel a társadalom többsége nem hajlandó azonosulni.
Íme néhány példa az Egyezmény által felvállalt ideológiai és népnevelési projektre.
„[…] a nőkkel szembeni erőszak a nők és a férfiak közötti, történelmileg kialakult egyenlőtlen erőviszonyok megnyilvánulása, amelyek a férfiak részéről a nők feletti uralkodáshoz és a nőkkel szembeni megkülönböztetéshez, valamint a nők teljes érvényesülésének megakadályozásához vezettek;” (Preambulum)
„’nem’ (az angol eredetiben: gender = társadalmi nem): azok a társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint;” (3. cikk — Fogalommeghatározások; c pont)
„A részes felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy változásokat segítsenek elő a nők és a férfiak társadalmi és kulturális viselkedésmintáiban azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazon előítéleteket, szokásokat, hagyományt és más gyakorlatokat, amelyek a nők alsóbbrendűségének gondolatán vagy a sztereotip női és férfi szerepeken alapulnak.” (12. cikk — Általános kötelezettségek; 1. pont)
„A részes felek adott esetben megteszik a szükséges lépéseket, hogy az oktatás minden szintjén a tanulók változó képességeihez igazított tananyagot illesszenek a hivatalos tantervekbe olyan témákban, mint a nők és a férfiak közötti egyenlőség, a sztereotípiamentes nemi szerepek […].” (14. cikk — Oktatás; 1. pont).
A fenti rendelkezések célja tehát tulajdonképpen az, hogy tudományon kívüli eszközökkel erősítsen egy ideológiák által erősen vezérelt „tudományágat” (ez a biológiai nemek koncepcióját háttérbe szorító gender studies), ha már erre maga a kutatási terület önerejéből nem képes.
Vitán felüli, hogy jelentős lendületet adna a gender studies számára, ha egyfajta tudományos szemléletmódból állami doktrínává nőné ki magát.
A genderelmélet tudományosan vitatott, s amíg ez így van, jogilag nem megerősíthető
Csakhogy a magyar Országgyűlés, alkotmányosan, még ha szándékában állna, sem tudna részt venni ebben a projektben: az Alaptörvény X. cikke ugyanis kimondja, hogy „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni”.
Márpedig az Egyezmény ratifikálásával ez kikerülhetetlen – következik az instrumentum jogi struktúrájából. Rögtön az Egyezmény Preambuluma (vagyis az a része, amely a jogszabály szellemiségét hivatott közölni) tartalmaz ugyanis olyan rendelkezést, amely a gender studies egyik legvitatottabb pontját (vagyis a biológiai férfi szociológiai megítélését) illető kifejezett állásfoglalás is egyben.
Az Országgyűlés részéről azonban nemcsak szakmaiatlan, de felelőtlen lépés is volna felhatalmazást adni a ratifikációhoz:
Ez az Egyezmény által képviselt gender studies esetében a biológiai férfi nem, amelyből azért Magyarországon sincs kevés. Belátható, hogy Magyarország legfőbb népképviseleti szerve részéről felelőtlen dolog lenne nemi alapú osztályharcot kreálni a magyar nők és a magyar férfiak között.
Fotó: SAH / IMAGE SOURCE / IMAGE SOURCE VIA AFP
Joób Kristóf