Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Első olvasatban jóváhagyta az észt parlament azt a törvényjavaslatot, amely alapján 2021 tavaszán kiírhatják a népszavazást a házasság fogalmáról. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás észt politikusok szerint az európai trendeknek megfelelően felhígult.
Első olvasatban megvan a kellő támogatottsága a megerősítő népszavazásnak
Az észt parlament (Riigikogu) 2020. december 14-én első olvasatban 51:48 arányban döntött arról a törvényjavaslatról, amely alapján tavasszal
Megjegyzendő, hogy a koalíciónak nem lett volna szüksége 51 szavazatra, 48 is elég lett volna a javaslat mellett: az ellenzéknek lett volna szüksége 49 szavazatra ahhoz, hogy a javaslat már az első olvasatban elbukjon.
Jelenleg Észtországban a kormánykoalíció három pártból, a balközép Centrumból, az Európai Parlamentbe az Európai Néppárt színeiben képviselőket is delegáló Pro Patria nevű pártból, és az Észt Konzervatív Néppártból (EKRE) áll. A házasságról szóló törvényjavaslat is ez utóbbi politikai közösségtől származik.
Feszültség a kormánykoalícióban
Az első olvasatról szóló szavazás ugyan a kormánykoalíciónak kedvezett, de a közösségen belül a házasság fogalmát megerősítő törvényjavaslat kérdése igen megosztó: a Pro Patria több politikusa is fejezte már ki nemtetszését az üggyel kapcsolatban, így gyakorlatilag a szavazásig kétséges volt, hogy meglesz-e a többség.
Rögzítésre szorul, hogy a Pro Patrián belül nagyjából fél éve egy „Jobboldaliak” névre hallgató csoportosulás is létre jött, amely azonban a nevével ellentétben inkább liberális nézeteket vall, így a referendum ügyét is ellenzi.
„Csakugyan, mindent, ami a modern Európához tartozik, követnünk kell?”
Mégis, épp a Pro Patria elnökétől, Helir-Valdor Seeder részéről érkezett kritika a jelenlegi szabályozással kapcsolatban. A politikus parlamenti felszólalásában elmondta, hogy habár ma is hatályos az a szabály, amely egyértelműen egy nő és egy férfi között ismeri el a házasságot, annak gyakorlati értelmezése és alkalmazása jelentősen felhígult.
Seeder kritikával illette, hogy a 2014-es „együttélési törvény” az azonos neműek kapcsolatát joghatását tekintve a házassággal azonos szinten kezeli, amely teret nyit az azonos neműek örökbefogadása felé is.
Seeder szerint ez szélsőséges esetben a gyermekkereskedelmet, a béranyaságot és a születésekkel kapcsolatos manipulációt ösztönzi. Éppen ezért Seeder ellenez minden olyan tendenciát, amely a házasság hagyományos formáján kívül, a házassággal egyenértékű joghatások kivívásával jár.
„Miként befolyásolná az észt társadalmat, ha a házasság fogalma liberalizálódik? Sokak válasza, hogy modern, európai módon. Sajnos ezeknek az embereknek igaza van. A fasizmus, a kommunizmus, a koncentrációs táborok, továbbá mindkét világháború Európából ered. A terméketlenség, az elmagányosodás (…) és az öregedő társadalom szintén a modern Európa realitását adják. Csakugyan, mindent, ami a modern Európához tartozik, követnünk kell? De korlátozhatnánk a trendkövetést azon értékek átvételére, amelyek a legjobbak és egészségesek a társadalmunk számára – vagy legalábbis ezt segítik elő.” - intézte szavait parlamenti felszólalásában kollégáihoz Seeder.
Seeder szerint az észt társadalmat a kérdés kapcsán nem a mostani népszavazás, hanem ez a 2014-es törvény osztotta meg, ugyanakkor azt is rögzíteni kívánta, hogy
A népszavazás során az észtek bizalmat is szavaznak a jelenlegi kormánykoalíciónak
A házasság fogalmának jelentőségén túl az ügynek további tétet ad, hogy az EKRE elnöke, egyúttal az ország pénzügyminisztere, Martin Helme korábban kijelentette: ha a házasság fogalmát megerősítő népszavazást nem sikerül elfogadtatni a parlamenttel, akkor a továbbiakban Észtországot kisebbségi kormány fogja vezetni.
Megjegyzendő, hogy a házasságról szóló népszavazás az Észt Konzervatív Néppárt egyik legfontosabb választási ígérete volt.
A házasság fogalmát érintő tárgykörnek nemcsak a kormánypártokon belül, de a közösségen kívül is számos ellenzője van:
Például ezek a pártok módosító indítványok ezreivel próbálják elhúzni az eljárást, miközben a módosítók benyújtására rendelkezésre álló idő 2020. december 30-ával lejár.
Tekintettel az ügy politikai és társadalmi jelentőségére, az EKRE és Seederrel az élen a Pro Patria is támogathatja a házszabály módosítását, amellyel az ellenzéki obstrukció megkerülhetővé válna.
Fotó: Raigo PAJULA / AFP
Szemlézte: Dobozi Gergely