Juliana Lumumba, az egykori vezető lánya, korábbi kulturális miniszter tavaly júniusban fordult Fülöp belga királyhoz, járjon közben, hogy édesapja földi maradványai „visszatérhessenek ősei földjére”.
Az illetékes belga bíróság döntése szerint Belgium visszaszolgáltathatja családjának Patrice Lumumba, az egykori belga gyarmat, majd 1960-ban Kongói Demokratikus Köztársaság néven függetlenné vált afrikai ország első miniszterelnökének Belgiumban őrzött földi maradványait, ami egyetlen fogat jelent – közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán csütörtökön.
Juliana Lumumba, az egykori vezető lánya, korábbi kulturális miniszter tavaly júniusban fordult Fülöp belga királyhoz, járjon közben, hogy édesapja földi maradványai „visszatérhessenek ősei földjére”. Az ügyben eljáró bíróság döntése értelmében a család tagjai személyesen átvehetik a Patrice Lumumba kivégzését követően Belgiumba került egyetlen megmaradt földi maradványát, a korábbi kormányfő egyik fogát, és Kongóba szállíthatják.
Kongó 1885-től II. Lipót belga király személyes tulajdona volt, 1908-ban lett belga gyarmat. 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét, a hatalom Joseph Kasavubu elnök és Patrice Lumumba miniszterelnök között oszlott meg. Hamarosan zavargások törtek ki. Moise Tshombe, az ásványi kincsekben gazdag Katanga kongói tartomány vezetője kikiáltotta a terület függetlenségét, mire Lumumba az ENSZ segítségét kérte. Az ENSZ-katonák megérkezése után a nyugati hatalmak Tshombe és Katanga, a Szovjetunió pedig Lumumba és Kongó mellé álltak. Végül Kasavubu leváltotta Lumumbát, akit 1961 elején Tshombe emberei kivégeztek. Beszámolók szerint a repülőt, amelyen Lumumbát Katanga területére vitték, belgák vezették. Egy belga katona adta ki a tűzparancsot a katangai kivégzőosztagnak, és állítólag testének eltüntetését is belga szakemberek végezték. Holttestét feldarabolták, kénsavban oldották fel, a maradványokat pedig elégették. Lumumbának nincsen sírja.
(MTI)
Nyitókép: MTI / FR
Elegük van a nyitott határokból és a korlátlan bevándorlásból, de most kell nagyon észnél lenni, hogy közel a jobboldali áttörés – mondta lapunknak az egyre népszerűbb Flamand Érdek párt vezetője.
A liberális politikus szerint „a holnap nem a nemzetállamoké, hanem a birodalmaké”.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
Sokat várnak a magyar EU-elnökségtől Brüsszelben.
Amikor az engedélyezés árulkodóbb, mint a betiltás volt – Brüsszel a NatCon konferencia kapcsán szépen bemutatta, mit gondol azoknak az alapvető emberi jogairól, akik el mernek térni a balliberális fősodortól.
Az MCC Brussels vezetője szerint a szólásszabadság már egyáltalán nem fontos a baloldali politikusoknak.
A biztonságpolitikai szakértő ezúttal sem kertelt, szerinte Ukrajna nem győzhet, a világháború küszöbén állunk, a békekonferenciák pedig csak arra jók, hogy mindenki jókat egyen-igyon.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
