A szerbbarát ellenzéki pártok győzelme miatt lángoltak föl a demonstrációk, de nem világos, kik szervezték őket.
„Torkig vagyunk a csetnik szabadsággal” – hangoztatta a demonstráción felszólalók egyike. A csetnikek szerb szabadcsapatok voltak, amelyek a második világháború alatt, illetve az 1990-es években Jugoszlávia felbomlásakor rémtetteket követtek el a civilekkel szemben. Az augusztus 30-i montenegrói választáson a három ellenzéki szövetség összesen 41 parlamenti helyet szerzett meg a 81 fős törvényhozásban. A három politikai erő most egy szakértői kormány felállításával akarja megtörni Milo Djukanovic montenegrói elnök hatalmát. A voksoláson győztes erők korrupcióval, maffiakapcsolatokkal és a kormánykritikusok elleni merényletekkel vádolják az államfőt.
Nem világos, kik a szervezők
Az ellenzéki szövetség legerősebb tagja, a szerb- és oroszbarát Demokratikus Front (DF) 27 mandátumot szerzett, koalíciós partnerei viszont nyugatbarát erők. Ilyen erőviszonyok mellett a montenegrói függetlenség hívei attól tartanak, hogy a DF vezetésével az ország ismét Szerbia, illetve Oroszország befolyása alá kerülhet. Egyelőre nem világos, hogy ki szervezte a vasárnapi megmozdulásokat. A legtöbb felszólaló a tüntetéseken „hazafinak” állította be magát, aki „csak egyetlen pártot ismer el, a montenegrói államot”. A Vijesti helyi független lap azonban az eddig három évtizedig kormányzó, Djukanovic vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) számos aktivistáját vélte felfedezni a tiltakozók soraiban. Djukanovic korábban azzal vádolta meg Szerbiát, hogy politikai és médianyomást gyakorolt a montenegrói választópolgárokra a parlamenti választás előtt. Állítását a szerb vezetés teljes mértékben elutasította.
(MTI)
Fotó: Az ellenzék támogatói ünneplik a választási győzelmüket Podgoricában 2020. augusztus 31-én, egy nappal a parlamenti választások után. Az ellenzék győzelme azt jelenti, hogy az országban eddigi fennállása alatt kizárólagos vezető szerepet vivő Milo Dukanovic elveszítette parlamenti többségét. A választási részvétel az országban eddig soha nem látott nagyságú, 77%-os volt. MTI/EPA/Boris Pejovic
A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
A német kancellár szerint „Montenegró rohamléptekkel törekszik a tárgyalási fejezetek lezárására az EU-val”.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Annalena Baerbock azt is elmondta, hogy szerinte melyik ország halad jó úton a csatlakozás felé.
Pont annyi büntetést kaphat, amennyivel lemarad a párizsi játékokról. Nagy érvágás lesz a hiánya a válogatottnak.
Tovább terjed az európai gazdatiltakozás.
A balliberális politikus szerint dolgozniuk kellene.
