A német ellenzéki pártok a CDU/CSU-t bírálják, mert kereszténydemokraták továbbra sem nyújtották be a képviselők létszámát csökkentő törvényjavaslatot. A Bundestag ismét egyórás vitát tartott a kérdéses törvénymódosításról, ezúttal az AfD-frakció kérésére.
A német Bundestagnak a jelenlegi törvényi keretek alapján nincs egy előre meghatározott létszáma. A választási rendszer – sajátosságánál fogva – lehetővé teszi extra kompenzációs helyek kiosztását a parlamentben. Így a Bundestag végső létszámát csak az adott ciklus kezdetén ismerhetjük meg, miután a szavazás véget ért. Ennek a sajátos választási rendszernek a 2008-as Szövetségi Alkotmánybíróság határozata szolgál jogalapul. A döntés óta minden ciklusban több képviselő kap helyet a német törvényhozásban.
A választójogi törvény tervezett módosítása már régóta meghatározó téma a német belpolitikában, azonban az ügyben eddig nem született érdemi döntés. Ugyanakkor, ha a képviselők nem tudnak kompromisszumot kötni a tárgyalások során, a 2021-es választásokat követően a képviselők létszáma akár 800 fő fölé is emelkedhet, ami – a kritikusok hangok szerint – már nehezíti a demokratikus működést.
A baloldali pártok köztük a Zöldek és a Linke azt szorgalmazták, hogy csökkentsék a választókerületek számát, az SPD pedig 690 főben maximalizálná a Bundestag-képviselők létszámát. A CDU/CSU ugyanakkor nem támogatja a választókerületek csökkentését.
A CDU és CSU igyekszik megőrizni a jenlegi választókerületek számát, mivel ők szerzik meg a legtöbb egyéni mandátumot. A pártszövetség azon a véleményen van, hogy nem a választókerületek száma, hanem éppen hogy a listás kompenzációs mandátumok okozzák a képviselők számának növekedését.
Ennek ellenére a CDU-val szemben álló FDP és más balliberális pártok közösen indítványozták, hogy a Bundestag képviselőinek felső korlátja 630 fő legyen, valamint az egyéni körzetek száma ne haladja meg a 250-et. Az ellenzék tagjai szerint a CDU és CSU elutasítja a kompromisszumos megoldást, mert a törvénymódosítás következményeként mandátumokat veszítenének el. Az SPD egyelőre nem nyújtotta be hivatalos indítványát az üggyel kapcsolatban, amit szintén nehezményeztek az ellenzéki összefogás részéről. Az SPD álláspontjáról csupán a sajtóból lehet értesülni. Thomas Opperman, a Bundestag SPD-s alelnöke azonban nem bizakodó a választójogi kérdés kapcsán, csupán a képviselők számának a korlátozásában reménykedik.
Az AfD álláspontja szerint pedig sem a baloldali pártoknak, sem pedig a kormányon lévőknek nincs érdekében érdemben változtatni a választójogi törvényen, ezért látszat előterjesztéseket javasolnak.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni.
Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német gazdaság horrorisztikus számai.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Két gól, két gólpassz.
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
