Ki kell lépnünk egy olyan korlátozó keretből, amely szerint vagy csak 27-en vagy sehogy sem lehetne a jövőben haladni – jelentette ki Emmanuel Macron keddi beszédében. A francia államfő leszögezte: több formájúnak képzeli el az újjáalapított Európai Uniót.
Több formában képzeli el újraalapítani az Európai Uniót Emmanuel Macron francia államfő azon tagállamok csoportjával, akik szeretnének messzebb jutni a gazdasági, a védelmi, az adóügyi vagy a szociális politikájuk összehangolásában. Macron az elképzelését a nagykövetek éves értekezletén az Elysée-palotában kedden elmondott beszédében fejtette ki.
A szeptember 24-én esedékes németországi választásokat követően „Franciaország javaslatokat tesz partnereinek a gazdasági és monetáris konvergencia megerősítésére, valamint az adóügyi és szociális politikák konvergenciájára” – mondta a francia elnök. Azt is jelezte, hogy az európai védelmi politika elmélyítését is javasolni fogja, valamint egy valódi európai klíma- és energiapolitikára is szükség van. „A Brexit bebizonyította, hogy amikor Európa kizárólag piac, akkor elutasítják” – hangsúlyozta. A múltban az uniós országok „még az eurózóna formájában sem mertek összeülni, hogy ne sértsék meg se a briteket, se a lengyeleket” – tette hozzá. „Mindez megköveteli, hogy innovatívabbak legyünk: több formájú Európát kell elgondolnunk, messzebb kell mennünk azokkal, akik haladni szeretnének, nem akadályoztatva azon államok által, akik erre nem vágynak. Nekik is jogukban áll lassabban vagy kevésbé messze haladni” – fogalmazott.
„Ki kell lépnünk egy olyan korlátozó keretből, amely szerint vagy csak 27-en vagy sehogy sem lehetne a jövőben haladni, illetve 19-en (az eurózónában) vagy sehogy. Ez nem igaz, mindig is egy előre lépni vágyó előőrssel haladtunk, amelyet mások is követtek” – vélte Emmanuel Macron.
Macron megerősítette, hogy Franciaország „hatalmi eszköztára építésének és a francia szuverenitásnak a helyszíne Európa”, amelyben központi szerep jut a francia-német szövetségnek. Az általa meghirdetett „védelmező Európa” nevében a menekültjog reformjának és a szociális dömpinggel szembeni jobb protekció szükségességét emelte ki, s ismételten megemlítette, hogy a kiküldött munkavállalók európai direktívájának szigorítását szorgalmazza. A francia elnök megerősítette, hogy Franciaország más országokkal együtt a következő hónapokban „demokratikus konvenciókat szervez annak érdekében, hogy az állampolgárok is jobban részesei legyenek az Európa jövőjéről szóló gondolkodásnak”.
(MTI)
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Amit olvasni lehetett a bírálati folyamatokról olyan, mintha az ember a Pesti Srácok egy gyenge paródiáját olvasná a politikai korrektségbe megőrült Nyugatról.
Beszédes rangsort posztolt az Európai Bizottság az Unió gazdasági helyzetéről.
A francia kormány megpróbált új választójogi törvényt bevezetni tengerentúli területén, de az emiatt kitört zavargásokon már hat napja nem tud úrrá lenni. Hat ember meghalt, tetemes az anyagi kár.
Erről az elismerést odaítélő zsűri két tagja rántotta le a leplet egy cikkben.
A szervezők szerint nem szabad összemosni a múltat a jelennel.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
