Ada Kaleh: a szigettel együtt süllyedt el a gyerekkora

2015. május 11. 09:17

Ada Kaleh volt a Senki szigete, egy magyarok, törökök és németek lakta sziget a Dunában, amit a vaskapui vízerőmű építésekor örökre elárasztott a folyó.

2015. május 11. 09:17

Ada Kaleh a törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A sziget Orsova alatt 3 kilométerre helyezkedett el. Neve törökül „erődsziget” vagy „szigetvár” jelentésű. A szigetet tizenhatszor keresztelték át.

Az osztrákok 1669-ben építettek rajta egy erődöt, hogy megvédjék a törökök ellen. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel elfoglalta, de a következő évben az osztrákok visszafoglalták. 1699-ben a karlócai békekötés során a sziget török uralom alá került, 1716–1718 között az osztrákoké volt, majd 1738-ban négy hónapnyi ostrom után ismét török kézre került. Az osztrákok 1789-ben visszahódították, de a békekötés során átengedték a törököknek. Ezután a sziget elvesztette katonai jelentőségét.

Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, s a sziget (Bosznia-Hercegovinához hasonlóan) az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került, de továbbra is török területnek számított. „Török-Orsova” lakói különleges jogokkal rendelkeztek. A lakosok adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket. A mecset melletti kaszárnyában az osztrák–magyar hadsereg csapatai állomásoztak.

A Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált, ezért 1913. május 12-én Dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre és azt a magyar és a közös kormány képviseletében magyar közigazgatás alá vonta. Ennek érvényesítése céljából a korábban is ott állomásozott katonaság mellé két csendőrt rendelt ki. A török kormányt képviselő kormányzót felszólították hivatalos ténykedése beszüntetésére, aminek ő eleget is tett tiltakozása kifejezése mellett. A sziget Újorsova néven Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásába beosztott községgé alakult. Ez volt Magyarország utolsó területi gyarapodása az első világháború kitörését megelőzően.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szúnyog
2015. május 11. 18:25
Csak egyszer hagynák már ki az ostoba újságírók a Jókai-féle Senki-szigetét Ada Kaleh történetéből! A kettőnek semmi köze egymáshoz. De a sok bolond a Duna egyetlen telenépesített szigetét azonosítja rendre a regény vadregényes, gyakorlatilag lakatlan szigetével. A kettő között egyébként kb. 150 km van.
oskar
2015. május 11. 13:43
Hát igen! Valamit valamiért. Ha beavatkozunk valamibe akkor annak előnye is és hátránya is származik. Mindkét oldalt kell tálalni. Kiskörei Erőmű - Tisza tó. Ha a hátrányát nézzük akkor a Kisköre feletti Tisza szépsége, előnye megszünt. Eltűnt sok gyönyörű partszakasz pl. az Aranypart ahol a Sodrásban című filmet forgatták. De előny lett az a madárparadicsom amit a Tisza Tó jelent, az elektromos áramtermelés, a hajózhatóság. Talán Bős Nagymaros megépítése is járt volna előnyökkel.
3M..
2015. május 11. 10:19
A magyarok építenek, a románok rombolnak. Így múlik el a világ dicsősége. Kultúrálatlan emberek, barbárok cselekedete. Szebb Jövőt!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!