Londoni pénzügyi elemzők nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy idén elhagyja az eurózónát Görögország. Az országban előrehozott választások lesznek, és úgy tűnik, hogy a takarékossági politikát elvető Sziriza párt a legnépszerűbb.
A görög belpolitikai válság és az előre hozott választások várható eredménye miatt nőtt a kockázata annak, hogy Görögország az idén távozik az euróövezetből – vélekedtek csütörtöki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év első napján összeállítja a következő tizenkét hónapra szóló, átfogó világgazdasági prognózisát.
A csütörtökön ismertetett 2015-ös előrejelzésben a CEBR londoni elemzői elismerik, hogy a görög eurótagság megszűnését már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban a hamarosan esedékes soron kívüli választások, és az a tény, hogy a közvélemény-kutatásokat a takarékossági szigor politikájának folytatását elvető Sziriza párt vezeti, megnöveli e forgatókönyv idei megvalósulásának esélyét.
A Fitch londoni elemzői szerint a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalások jó eséllyel a választások utáni időszakig leállnak, és addig nem várható az sem, hogy Görögország előtt ismét megnyíljanak a külső tőkepiacok. A hitelminősítő szerint ebben a környezetben a görög kormány pénzügyi helyzete már nyárra feszültté válhat, még akkor is, ha a költségvetést egyébként sikerülne szoros ellenőrzés alatt tartani.
A másik fő kockázat a Fitch elemzői szerint az, hogy kiújul a tőkemenekítés a görög bankrendszerből, és ez a szélesebb értelemben vett görög reálgazdaságot is nyomás alá helyezi. Ha a Sziriza vezetésével alakul kormány Görögországban, akkor a legnagyobb valószínűséggel teljesen leállna privatizációs program, a közszféra bérköltsége várhatóan növekedne, és általánosságban is emelkednének a költségvetési kockázatok – jósolták a Fitch Ratings londoni elemzői.
Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a görög belpolitikai válság miatt kiújuló piaci bizonytalanságoktól nem elsősorban az euróövezet déli perifériája, hanem Franciaország és Olaszország – a második és a harmadik legnagyobb eurógazdaság – lesz a legsebezhetőbb, ugyanis ez a két ország hajtotta végre a legkevesebb reformot az euróövezeti adósságválság óta. A ház szerint különösen a szintén mély belpolitikai megosztottságokkal küszködő Franciaország lenne rendkívüli mértékben sebezhető, ha a piaci hangulat a görögországi fejlemények miatt az idén megfordul.
Hová tűntek a keresztény értékek az európai közösségből? Miért alakul át az európai jobboldal? Miért kellene bátrabbnak lenniük a politikusoknak? Habsburg Ottó lányát kérdeztük!
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Annalena Baerbockot az sem zavarná, ha emiatt egyes tagállamok véleményét egyszerűen leszavaznák egyes kérdésekben.
Marcel Ciolacu a térség legmagasabb fizetését vizionálja a román munkavállalóknak – pedig még mindig a legszegényebbek az EU-ban.
Fenntarthatatlan modellt cseréltünk le, Magyarország az innováció élvonalába került.
Feszült a biztonsági helyzet a ciszjordániai palesztin területen is, az uniós képviselőket azért kergették el, mert „bűnrészesek” a gázai háborúban.
Egy külföldi NGO-ban folytatja a pályafutását a baloldali politikus.
„Most megtörhetjük az együttműködést a baloldal és a gyenge jobboldaliak között” – mondja a spanyol politikus, akit a CPAC Hungary-n kérdeztünk.
